Szomorúan látom, hogy nem jutottam el még a tucatig sem a dalosfüzet lapozgatásában. Mentségemre legyen mondva: nem igen volt kedvem dalokat böngészni. Az elmúlt hetekben ay Aranytalicskát (is) nagy veszteség érte. Banya Bea sajnos, örökre kijelentkezett a díszes társaságból, ezért aztán egyedül maradtam a lapátolással és a talicskázással is. Nem akartam mostanig szóvá tenni a blog gyászát, de mostanra már biztos, hogy nem jönnek vissza a régi szép napok, és végül is, minden úgy történik, ahogy a nótákban meg vagyon írva s el vagyon énekelve. Daloljunk... (bakter)
Nem tudom az életemet...
I.
Nem tudom az életemet
Hol rontottam én el.
Gyógyitgatom a szivemet
A cigányzenével.
Elhúz halkan csendbe
Hogy ebbe a szerelembe
Bele lehet halni.
II.
Ne hagyj el, a legszebb nyárban
Engem elhervadni.
Nyári éjjel panaszkodom
A csillagos égnek.
Hogyha te engem elhagysz
Minek is igy élnem.
III.
Te vagy az én boldogságom,
Te vagy az én legszebb álmom
Szeretlek a sirig,
Siromon a legszebb virág
Csak tenéked nyilik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése