Zorán KÖRTÁNC-a / KÓLÓ-ja

2006-ban jelent meg Zorán Közös szavakból c. nagylemeze, s bár koncertjeivel nem állt le, öt évig kellett várni, amíg új anyaggal robbant be életünkbe. A 2011 végén bemutatott Körtánc-Kóló nagylemez váratlanul - és örömünkre! - azt a Zoránt mutatja végre, akit mostanig nem ismertünk eléggé, aki végre visszatalált eredeti gyökereihez - szerb szellemiségéhez. Ez annyira megnyugtató, amilyen megnyugtatóak a nagylemezen található dalok:


1. Ballada a mamákról
2. Még mindig
3. Mondtam neked
4. Ember a vízben
5. Törjön a csend
6. Esküvő
7. Mikor növünk fel?
8. Szabadságdal
9. Kóló
10. Távolság

Az egyértelműen lelkes, pozitív fogadtatások garmadájából idéznénk egyetlenegyet, amely nagyjából mindent megmagyaráz, a helyére rak:

"A dalok szövegeit ezúttal is Dusánnak köszönhetjük. Szinte hihetetlen, milyen erőteljes érzések szabadulnak fel az okos, lírai képekben gazdag, költői szépségű sorok hallatán, miközben gondolataink is szárnyalni kezdenek. Olyan az egész, mint egy, a lelkünk legmélyebb zugait megcélzó gyakorlat, melynek során érett, tapasztalt edzők adnak kézről-kézre, mi pedig hagyjuk, hogy átjárjon bennünket a hév, az életöröm és az életbölcsesség, melyek által az utolsó hang után szinte újjászületve tekintünk a világra. (...) ebben óriási szerepe van a zenének is, mely általában Presser Gábor zsenialitását dicséri, ám ezúttal egy-egy dal erejéig beugrott maga Zorán, és Jávori Ferenc Fegya, a Budapest Klezmer Band vezetője is. Tudomásom szerint közös munkásságuk során Presser először nyúlt ihletért Zorán szerb gyökereihez. A délszláv zenei és ritmikai világot idéző dalok olyan erőteljesek, hogy szinte ostrom alá veszik a hallójáratainkat, ráadásul Zorán ezen az albumon úgy énekel, mint még soha – hangjában olyan karcosság bukkan fel, amitől a hideg futkosott a hátamon, miközben szinte megnyitja a lelkét előttünk. Hihetetlen, milyen erőteljes, szinte delejes hatással van ez a párosítás." (Galgóczi Móni)

A lemeznyitó dal még csak rokonszenv-keltő, ízelítő, bár csodaszép:

A Kóló pedig - azt hiszem, maga a zoráni tökély. Íme szöveg és előadás, egyben:


Zorán-Dusán: Körtánc / Kóló

Amott jöttem én a földre
Itt maradtam mindörökre
Megszerettem, amit kaptam
Szívem ide láncol
Néha el is fenekeltek
Megöleltek, felemeltek
Barátomnak azt fogadtam
Aki velem táncol

Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett
Akármilyen nyelven értenek a szentek
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek

Itt teremnek a szép lányok
Mindegyiknek megbocsátok
Hadd üljön a más ölébe
Ha a kedve tartja

Fiamat a legszebb adta
A lányomnak is szép az anyja
És ha mégis más az apja
Hát a lelke rajta

Voltam én már jöttment, mindenféle szerzet
Az egyik jelző megsebzett, a másik örömet szerzett
Akármilyen nyelven értenek a szentek
Valahogy a végén majdcsak eltemetnek

Nem tartozom senkinek se
Vagy ha mégis, elfelejtse
Megkapja a túlvilágon
Őrzi azt az ördög

Legyen vendég asztalomnál
Legyen nála jó nagy kanál
Édesanyám tanította
Amit beletöltök

Amikor a banda ezt a kólót játssza
Mosolyog az isten, közénk áll egy táncra
Akármilyen nyelven beszélnek a szentek
Lehet, hogy a végén ők is beneveznek

Amikor a banda ezt a kólót játssza
Mosolyog a jóisten, közénk áll egy táncra

Zorán: A színfalak mögött

Régóta nem hallgattunk nótát, ma viszont, ebéd közben megütötte a fülemet a marosvásárhelyi rádióból sugárzott, ismert, de eléggé sose játszott dal. Volt alkalmam Zoránnal találkozni, szót váltani, élőben koncerteken meghallgatni, de minden alkalommal lenyűgöz profizmusa és dalainak mélyértelműsége.
Amibe persze, Dusán öccse és Presser Gábor (Pici) is jócskán besegítenek.

Most tehát:

A színfalak mögött


Előadó: Zorán
Szöveg: Sztevanovity Dusán 
Zene: Presser Gábor

Nos, hölgyek és urak, az ábra jót mutat
Az ember lelke felvidul és jó a hangulat
És zajlik már a show, és tisztán látható
Hogy erre jön, vagy arra megy a közös hajó

A szereplőknek fent és lent is van szava
Mert ez itt már a földreszállt demokrácia
Ez ősi szerkezet és működik veled
És kórustagnak lenni itt a nagy, a főszerep

De szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

A színfalak mögött még vannak színfalak
De azok már a színfalaktól alig látszanak
És ott is van egy show, egy másik színdarab
Ott szeretnék, ha úgy játszanánk, ahogy játszanak

De szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

Szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

A színfalak mögött, a kapcsolók között
Kevergetnék lelkesen a hang- és fényerőt
És nem értik ott bent, hogy túl vagyunk ezen
A lemezük már megjelent egy régi lemezen

De szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
Szól, már szól, szól a zene
Szól, már szól, ha nem nyúlnak bele
A színfalak mögött

A színfalak mögött
Az orrom eltörött
Mert belestem, hogy mi zajlik a színfalak mögött

(Az ablak mellett c. albumból, 2005)

Szobrok egy szirt tetején

Az alábbi dalt a fülembe (elindításához katt ide!) az egykori Metro-együttes sulykolta belé, de sokan emlékeznek rá, hogy Zorán milyen sikert alatott vele az 1969-es Táncdalfesztiválon.


Stevanovity Dusán: 
RÉGI KÉP, SZOBROK

Első útján minden reggel
őket köszönti a fény,
ott a kopár szirt tetején.

Márványbőrű, karcsú leány
régen ölelésre vár...
Előtte egy szép ifjú áll.

És lép a lány,
megy a fiú felé
- sosem éri el...
Az ifjú vár,
kezét nyújtja elé
- mégsem éri el...

Csak egy lépés van már köztük,
mégsincs számukra remény.
Szobrok ők egy szirt tetején.


Aki ismeri és szereti Zoránt, az szerintem jó ember lehet. De aki nem tudja, hogy a rajongását megalapozó művészi teljesítményben mily nagy szerepe van Zorán öccsének, Sztevanovity Dusánnak, annak sürgős bepótolni valója akad.