Rendező: Jurij Norstein. Készült 1975-ben. A film megtekinthető alább (a youtube segítségével), s a jobb megértés kedvéért ide írom a feliratozás magyar változatát is.
SÜNI A KÖDBEN (orosz népmese nyomán) / Esténként a Süni a Medvebocshoz járt, csillagokat számlálni.
Üldögéltek a fatuskón, teát szürcsöltek és a csillagos eget bámulták. A tető fölött, épp a kémény mögött, a kéménytől jobbra voltak a medve csillagai, és balra - a süniéi!
- Azt mondom majd, hoztam málnadzsemet.
És ő azt mondja: kihűlt a szamovár, dobjuk a tűzre ezeket az ágakat... Mi is a nevük?
Borókaágak!
És aztán azt mondom... Azt mondom... Azt...
(Megjelenik egy gyönyörű fehér ló, lába ködbe burkolva. Süni ámul.)
- Vajon, gondolta a sün, ha a ló lefekszik aludni, belefullad a "ködbe"?
És lassan kezdett lefelé lépegetni, hogy beérjen a ködbe és megnézze, milyen belül.
- Még a mancsomat se látom!
- Ló!
De a ló nem szólt semmit.
(Süni a ködben mindenféle hangokat hall és alakzatokat lát, többek közt egy bagolyt is, aki ostobán huhog.)
- Dilis!
(A ködben botorkálva Süni leteszi batyuját és egy ággal a környéket pásztázza. Egy óriás fa alatt találja magát, oduját szemléli, hallgatózik. Kiáltás a távolban:)
- Süniiii!
(Süni nem hallja, viszont eszébe jut a batyu, ijedten keresni kezdi a mind sűrűbb ködben.)
- Süniii! - hangzik az újabb kiáltás.
(Felbukkan egy nagy kutyafej a ködből, ásít egyet, majd Sünbi ölébe teszi a megtalált batyut s eltűnik.)
- Süniiii!
(Süni a folyóba pottyan.)
- A folyóban vagyok. hagyom, hogy vigyen a folyó - határozta el a sün. Nagy levegőt vett és sodródni kezdett az árral.
- Süniiii!
- Teljesen átáztam. Mindjárt megfulladok...
Hirtelen valaki megérinti a mancsát.
"Bocsáss meg" - szólt valaki hangtalanul. "Ki vagy és hogy kerültél ide?"
"Sün vagyok, beestem a folyóba."
"Akkor ülj a hátamra, kiviszléek a partra."
"Köszönöm."
"Nem tesz semmit" szólt a valaki.
(Süni a tűz mellett, a Medvével. Beszélgetnek.)
- Süni! Hol voltál? Egyfolytában hívtalak, de nem feleltél. Már kihoztam a tornácra a szamovárt és két fonott széket is kitettem, hogy kényelmesebben számlálhassuk a csillagokat. És azt gondoltam: mindjárt jön és kiülünk, és teát iszunk, málnadzsemmel. Ez a málnadzsem, amit hoztál, ugye?... És kihoztam a szamovárt, és a tűzre dobtam azokat az ágakat... mi is a nevük?
- Borókaágak.
- Borókaágakat. Igen, a jó szag miatt. És hát ki más számlálja a csillagokat, ha nem te, he?
A medvebocs csak beszélt, beszélt és a sün azt gondolta: "Hát nem pompás, hogy megint együtt vagyunk?"
De a süni a lóra is gondolt: vajon mit csinál... a ködben?
