A kidobott dáma (20)

Elekes Ferenc
FÉLTETTÉK

Olvasom a lenti sorokat, nézek egy Gruzda-képet, s nem tudom megállani, hogy ne másoljam ide, amit úgy mellesleg, a „nagybányai fiúról” írtak hajdanán:

1903. Magyar Polgár. Kolozsvár. Szeptember 2. 197 szám.

-i.-y. Képzőművészeti kiállításunk.

… “Rám azt a hatást teszi, hogy talán egy kissé hirtelen, egy-kettőre ütötték össze a kiállítást. Ennek tulajdonítanám, hogy többen nem vettek részt benne. Így például nem látjuk Montbach Emma, Versényi Gábor, Biasini Mariska képeit, de Széchy Ákosnak, a kiállítás éltető lelkének sem látjuk képeit … Vannak jóravaló festőknek kevés értékű képei. Lehetetlen színek, furcsa sziklás fellegek … felötlő nem egy helyen a gondolat hiánya. Azért is mondjuk, mert ez általános nyavalyája újabb művészetünknek … A kiállítás elég gazdag. Vannak benne pasztell-, és szénrajzok, olaj és akvarelle festmények. Van csendélet, tájkép, életkép, genre, arckép, történelmi és bibliai képek … Telepy 14 képpel jelentkezett, Udvary Ignác egy holdas éji tájképpel. Greguss Imrétől „A szegedi honvédek” és „Rákóczy indulója”. Megjelent az öreg Madarász Viktor is „Vak Bottyán”-jával. Ott van Tölgyessy, Brodszky, Magyar-M., Nádler, Kimnach, Baditz, Bihari, Aggházy. Sándor Béla két szép képe igazán figyelemre méltó „Fürdés után” és „Virrasztás” …. A II-ik terem fülkéjét pedig jóformán Jankó János, elhunyt jeles művészünk apró tollrajzai töltik ki. Ám minket legközelebbről érdekelnek az erdélyi művészek. Peielle Róbert csendélete, tájképei „Szamospart”, „Fellegvári-ház”, „Szamosfalvi zsilip”, „Kálvária templom”, tanulmányai „Dachaui asszony”, „Barát”, vagy mély hangulatú, nagyobb stílű művei „Mégis mozog a föld”, „Útra készen” …. Marselek Endre női arcképe, egy virágképe, s eszmei tartalmú „Áhítatosság” című munkáival van jelen. Stein János „Laura” és „Szent Piroska”, Ács Ferenc „Női arc”, „E. Kovács Gyula arcképe”, a „Nagybányai fiú”, Gruzda János tehetséges fiatal festőmûvész, de mi féltjük. Nem látunk emelkedést tavalyi képeivel szemben, sőt felfogásban, rajzban, színezetben a szecesszió veszélyes lejtőjére tévedett. “

Szóval féltették. A szecesszió veszélyes lejtőjétől féltették, ahová “tévedett”.

Mit lehet ma e sorokhoz hozzátenni? Én nem tudok egyebet, mint ezt a Gruzda képet. Ezt tudom hozzátenni. És talán még annyit, hogy ezeken a „veszélyes lejtőkön” érdemes elidőzni…

A pénz és az asszony rajzolva jó

Ha már recesszió, legyen inkább szecesszió… egy elfelejtett pénzfestőről szóljon most az ének, akinek volt érzéke a széphez, a női testhez és az álmokhoz.



















Seherezádé


HELBING Ferenc festő, grafikus, művésztanár
(Érsekújvár, 1870. december 25.–Budapest, 1958. január 28.)
Művészeti tanulmányait az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában végezte, majd nyomdavezetőként helyezkedett el. 1906-ban az Iparrajziskola, 1910-től az Iparművészeti Iskola grafikatanárává nevezték ki; majd 1927-36 között igazgatója is volt. Művészeti munkássága az alkalmazott grafikához kapcsolódott.

















Édenkert

Szecessziós stílusú könyvillusztrációkat (Keleti mesék, Magyar-hun mondák képekben), kötés-, címlap- és fedélterveket, ex libriseket, bélyeg-, bankjegy- és éremterveket (Corvin-koszorú), egyedi grafikai lapokat, díszokleveleket és plakátokat készített. Jelentős érdemei vannak a modern sokszorosítógrafikai eljárások hazai meghonosításában. Kiváló réz-, fametsző és litográfus volt, s a magyar reklámgrafika úttörői közé tartozott.















Álom

Munkáival sikeresen szerepelt a hazai és a nemzetközi kiállításokon és pályázatokon. Tagja volt a századelő és a két világháború közti korszak művészeti egyesületeinek (Magyar Aquarell- és Pasztelfestők Egyesülete, Magyar Grafikusok Egyesülete, Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete stb.), valamint egyik vezetője a művészetirányító kormányzati szerveknek (Magyar Országos Képzőművészeti Tanács, Műemlékek Országos Bizottsága, Egyházművészeti Tanács, Országos Ösztöndíj Tanács). A 40-es években még részt vett kiállításokon, s mivel művésztanári működése során festő- és grafikusnemzedékek egész sorát nevelte fel, hatása kitapintható a XX. sz. második felének magyar művészetében is (tanítványai közé tartozott - többek között - Kaesz Gyula, Szántó Piroska, Bálint Endre, Amerigo Tot, Sigismund Kolos-Vary).













http://helbing_ferenc.hung-art.com/index