"Régi jó" börtönvilág - 1905

Az ember ösztönösen nem szeretne rács mögé kerülni, de azért furdalja az oldalát a kíváncsiság: milyen lehet odabenn, a sitten? Nem olcsó érdeklődés ez tőle: ösztönösen érzi, hogy börtönbe kerülni sokszor csak egy pillanaton múlik, azon, hogy rosszkor vagyunk rossz helyen. Nem árt tehát, ha előzetes ismereteket szerzünk...

1905-ben kiadott könyvet találtam a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában. Nemrég került fel, és valószínűleg, a belbiztonság kötelékében dolgozók könyvespolcán díszelgett hosszú időn át. A címe:

A
MAGYAR BÖRTÖNÜGY ÉS AZ ORSZÁGOS LETARTÓZTATÁSI INTÉZETEK
KÖZZÉTESZI A MAGYAR KIR. IGAZSÁGÜGYMINISTERIUM

SZERKESZTETTE
DE MEGYERY ISTVÁN
KIR. FŐÜGYÉSZI HELYETTES

BUDAPEST
1905

De lássuk a tartalomjegyzéket is:

Eligazító tábla a márianostrai fegyintézethez - ma

A Börtönügy múltja 1772—1867-ig.
Az 1867— 1880-ig terjedő időszak.
A Magyar Büntetőtörvénykönyv Büntetési Rendszere és a szabadságvesztés-büntetések.
A Börtönügy Állása 1880—1905-ig.
Az Országos letartóztatási intézetek:

* Az illavai kir. országos fegyintézet
* A váczi kir. országos fegyintézet
* A soproni kir. országos fegyintézet
* A nagyenyedi kir. országos fegyintézet
* A lipótvári kir. országos fegyintézet
* A szamosujvári kir. országos fegyintézet
* A márianostrai fegyintézet
* A budapesti kir. országos gyüjtőfogház
* A szegedi kir. kerületi börtön
* A munkácsi volt kir. orsz. fegyintézet
* Közvetítő intézetek és a vonatkozó szabályok
* A kis-hartai kir. közvetitő intézet
* A váczi kir. közvetítő intézet
* A lipótvári közvetítő intézet
* Államfogházak és a vonatkozó szabályok
* A szegedi kir. államfogház
* A váczi kir. államfogház
Statisztika
Tervrajzok

Van itt tehát minden az érdeklődő léleknek, éppen csak a nyakatekert jogász stílus az, ami nehézkwessé teszi az olvasást. Így aztán sok mindent fürgén átlapoztam, s csak ott horgonyoztam le, ahol megtudhattam, milyen szabályok szerint táplálták annak idején a börtönökben sínylődőket. A szemléletes példát a szegedi "m. kir. ker." és az "orsz. fegyintézetekben" dívó előírásokban találtam meg.

Étlap a szegedi m. kir. ker. börtönben és az orsz. fegyintézetekben letartóztatott egészséges rabok, illetőleg fegyenczek részére.

Általános határozatok.

Minden egészséges rab, illetőleg fegyencz részére kiadandó :
1. Naponkint egy szikkadt, legalább két, legtöbb öt napos 840 gramm súlyú barna kenyér,* minden étkezéshez külön —
vagyis három adagban.
2. Egy adag 52 ctliter mennyiségű köménymagos vagy alább felsorolt valamely más rántás leves naponkint egyszer este vagy reggel; s ezenkívül, minthogy hetenkint négyszer (vagyis midőn húsnapok nincsenek) reggeli és esteli étkezés is van, a belátáshoz képest vagy reggel, vagy este tej, szalonna, túró vagy hajában főtt burgonya adandó oly megszorítással,
hogy a szalonna húsnapokon s egyáltalában hetenkint kétszernél többször nem adható.
Húsnap hetenkint háromszor van s ezen napokon kétszer van étkezés és pedig reggel és délben vagy délben és este.

Délben.
3. Egy adag 52 ctliter marhahúsleves vagy  helyette gulyáshús — hetenkint háromszor.
Egy adag 52 ctliter rántásleves az alább felsorolt rántáslevesekből — hetenkint négyszer.
4. Főtt marhahús, csont és inak nélkül 87.5 gramm súlyú adagokban,  a húsleves-napokon  vagy  ugyanily  súlyban a gulyáshúshoz — hetenkint háromszor.
5. Főzelék 52 ctliter adagokban, és pedig:
a)  Savanyú káposzta vagy az évadhoz képest zöld főzelék (savanyú káposzta paradicsommal, édes káposzta, kelkáposzta burgonyával vagy anélkül, tök, tök paradicsommal, karaláb, forrázott saláta) — hetenkint egyszer.
b) Gulyáshús — hetenkint egyszer, de ha a helyi viszonyoknál fogva gulyáshús egyatalán nem szolgáltattatnék ki, az azt
helyettesítő főtt hús mellé az étlap keretében valamely főzelék s ritkább esetben valamely kásaféle étel adandó. Minthogy a gulyáshús burgonyával készíttetik és az előírt főzelékadagok mennyiségének kétszereset, vagyis 100 (száz)
ctlitert tesz ki, gulyáshús-napokon délben, ezen ételnemen kívül, külön leves vagy főzelék egyáltalában nem készíttetik.
A  mennyiben a helyi viszonyok lehetségessé teszik, gulyásnapon a gulyáshúshoz előírt marhahús, ugyancsak csont és inak nélküli 220 gramm juhhússal is helyettesíthető.
c) Burgonya édesen vagy savanyúan vagy paprikás burgonya vagy az évadhoz képest burgonya paradicsommal — hetenkint egyszer.
d) Hüvelyes főzelék (mely a nyári évadban egyszeregyszer zöld babbal is helyettesíthető) — hetenkint kétszer.
e) Tarhonya, száraz-tészta,  hagymás-tészta, burgonyás, szilvaízes, túrós, darázs-tészta, gombócz és puliszka felváltva
a viszonyok és belátáshoz képest — hetenkint kétszer.
6.  Ha közönséges eczet helyett boreczet vagy eczetessentia használtatik, a jelen étlapban kitett illetménynek csak fele számítható fel.
*  Ezen barna kenyér  65 %-ban III. számú rozsliszt — és  35 %-ban 7 -es számú búzalisztből állíttatik elő.

Étlap a szegedi m. kir. ker. börtönben és az orsz. fegyintézetekben letartóztatott beteg rabok, illetve fegyenczek részére.

Altalános határozatok.

1. A beteg rabok, illetve fegyenczek esti vagy reggeli rántáslevese helyett az egészségesek étlapjában VIII. alatt felsorolt mellékételek még az ápolószemélyzetnek sem adhatók.*
2. A betegek étlapjában VTI. alatt felsorolt kedvezmények csak orvosi rendelvény mellett adhatók, és pedig az A), B), C) alattiak az ott megnevezett étmértékűeknek a gyógyulás siettetése és biztosítása czéljából; a harmadadagosoknál mindazonáltal azon megszorítással, hogy azon napokon, midőn a betegek délben főzelék helyett az egészségesek tésztájában részesíttetnek, a harmadadagosok részére külön tészta nem rendelhető; továbbá hogy azon harmadadagosok részére, a kik a déli főzeléken kívül külön rendelvényü tésztában is részesíttetnek: a külön rendelvények között felvett gyümölcs nem adható; a D) alattiak inkább csak járvány vagy ragályos betegségek idején; végre az E) alattiak ugyanily alkalomkor, azonban nem beteg raboknak, illetve fegyenczeknek is rendelhetők.
3. Egészséges rabok, illetve fegyenczek, a betegápolók kivételével, a beteg rabok, illetve fegyenczek részére előírt ételekben, beteg rabok, illetve fegyenczek pedig az ápolókat sem véve ki, az egészségesek részére sütött kenyérben nem részesíthetők.*
4. Azon betegek, kiknek az étlap szerint főzelék vagy tészta rendes illetményképen jár, az egészségesek részére ugyanazon napon készített főzelék vagy tésztában részesítendők, azon napokon pedig, midőn az egészségesek részére oly főzelékek (bab, borsó stb.) vagy más étkek (p. o. gulyáshus) készíttetnek, melyek betegek számára egészségi szempontból nem ajánlhatók, a betegek köleskása, rizs, dara vagy burgonyakásában részesítendők.
*  A betegek részére kiszolgáltatandó kenyér  4 -es számú búzalisztből állíttatik elő.

Rabnő, gyermekével a toloncházban

A fogházi élelmezés  további javítása  az igazságügyminisztérium által tervbe vétetett. Ide vonatkozólag közöljük a pestvidéki kir. törvényszéki fogházorvosnak kísérleteken alapuló értékes tanulmányából a következő adatokat:

'Az életműködések nem egyebek, mint a testben végbemenő, anyagcserével összekötött élenyülési folyamatok, vagyis az életműködés nem egyéb, mint égési folyamat. A test, életműködéseinek nyilvánulása közben, saját magát égeti el, az elégetteket kiküszöböli, helyettök újakat vesz fel. A kiküszöbölt anyagokat ürülékeknek, a felvetteket pedig tápanyagoknak nevezzük. A tápanyagok tehát csak azok lehetnek, melyek az ürülékekben eltávozott anyagok pótlására alkalmasak. A test ürülékének legnagyobb része szénsavból áll, mely a testet alkotó szén elégéséből keletkezik; ennélfogva a test táplálékainak leginkább szenet tartalmazó anyagokból kell állaniok. Széntartalmu táplálék sokféle van: legnevezetesebbek a zsirok és olajok, a keményítő és a czukor anyagok...'

Itt abbahagynám, mert kóstolónak bőven elég ennyi, a többit talán majd közvetlen tapasztalatból szerzi meg az ember, bár gondolom, hogy az olvasottak idilli környezetként mutatják be a "régi jó" börtönvilágot...