A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bereményi Géza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bereményi Géza. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. február 24., csütörtök

Megyek az utcán

Valahol, egy rádióadón, meghallottam a Cseh Tamás nevét. Az interneten az első szemembe ötlő dalának szövegét talicskáztam ide.


Ének: Csek Tamás, szöveg: Bereményi Géza
Videó indításához katt e szövegre!

Megyek az utcán lefelé,
nyitott kabátban hazafelé,
lehet úgy fél hét felé,
megyek a nincsből a van felé.

Cipőmben ott az üzenet,
az hajtja összes léptemet,
visznek szárnyas bokák,
minden lépésnél van tovább.

Jönnek a házak, oszlopok,
túlvagyok rajtuk, túl vagyok,
táncolok nincsből a van felé,
fél hétből megyek a hét felé.

Megyek az utcán lefelé,
viszem a nincset a van felé,
és minden hálám csak az övé,
aki ezt ígyen rendelé.

Dombos az én utcám,
csúcspontján túljutván
lejtmenet lendít meg,
szárnyasan lépkedjek.

És visszapillantva
nem látok én vissza,
mit kezdetben tettem meg,
csúcsvonal takarja.

Tovább az utcán lefelé,
jövet a nincsből a van felé,
veletek, házak, oszlopok,
veletek együtt úgy futok.

Megyek az úton lefelé,
2004 estefelé,
és ő még azt is jól rendelé,
hogy senki sem mondja, gyere bé.

2010. október 28., csütörtök

Vízbe dobom a kalapom...





Cseh Tamás–Bereményi Géza: 
ÉLETEM UTOLSÓ GESZTUSA

Még ma este én a hídon,
bo-bom-bom, bo-bo-bom-bom,
Vízbe dobom a kalapom,
bo-bom-bom, bo-bo-bom-bom,
Azazhogy: kalap nélkül megyek majd haza,
bo-bom-bom, bo-bo-bom-bom,
Legyen ez életem utolsó gesztusa,
bo-bom-bom, bo-bo-bom-bom.

Otthon majd kinyitom a gázt...
S ha átszólnak, hogy mit csinálsz...
Hogy értsenek, tagolva majd így szólok át...
Épp tovább rontom az öngyilkos statisztikát...

S mert napközis épp a gyerek...
Csöpp kis ágyán elheverek...
És ott idézem fel majd apát és anyát...
Kik szintén rontották az öngyilkos statisztikát...

S mert - mint tudjuk - büdös a gáz...
S ételszagtól büdös a ház...
Majd elhagyott szerelmem parfümjét szívom...
És arra gondolok, hogy milyen jó volt a hídon...

Mert: még ma este én a hídon...
Lesz egy remek mozdulatom...
Azazhogy: vízbe dobom a kalapomat...
Mindig imádtam az ilyen gesztusokat...