2013. december 3., kedd

Petőfi napjai a magyar irodalomban / 25.

(Endrődi Sándor nyomán)

1848.

Kard és lánc
Január 2. Életképek. 1. sz. 1. 1. Kard és láncz.
Január 2. Életképek. 1. sz. 16. lapon Petőfinétől a Halhatatlanság cz. elmefuttatás.

Január 2. Életképek. I. 1. sz. 16. lapon:
Hugó Károly az Életképeknek 3 költeményt adott át kiadás végett, de Jókai nem adta ki őket, mert majdnem értelmetlen összerakásai a szavaknak. Utóbb azonban Hugó azt emlitvén, hogy „meg akarja holmi Vörösmartyknak és Petőfiknek mutatni, hogy mint kell jó magyar verseket irni" annál is inkább kiadta őket, mert szerző maga sürgette s mert ugyanakkor a Spiegel czimű pesti német lapban szidta Hugó Magyarországot, melyről pedig egész ömlengéssel szól e költeményekben.

Január 4. Hazánk. I. 156. sz. 621. 1. Az én Pegazusom.
Január 9. Nemzeti Újság. 2. sz. 57. lapon Czakó Zsigmondról lévén szó, ez olvasható :
„A géniusz egy fukar szellem, melly csókját nem adja ingyen az érte esengő homlokára, hanem egyik kezével a költői ihlet drága kincsére mutat, másikkal a szenvedés tövis koszorúját nyújtja. S ha a költő dicsőségét irigylitek, gondoltok-e ugyanakkor megszaggatott lelkére, mellyen költészete fájdalmait megszülte:

Mi hát az a hír, a költőnek hire, 
Hogy annyi a bolondja és irigye !

így kiált fel   keserűen   legmélyebb   érzelmű   fiatal   költőnk és méltán."

Január 9. Életképek. 2. sz. 44. 1. Bolond Istók.  (Vége következik.)

Január 9. Életképek. I. 2. sz. 62. lapon : „— Emich Gusztáv Petőfi verseit második kiadásban nyomatja, ez zsebformátum lesz — az utolsó ív e napokban hagyja el a sajtót."

Január 15. Hazánk. I. 161. sz. 643. lapon: „A Honderű, mint erősen beszélik, jövő félévben Petőfi szerkesztése alatt látand napvilágot. Nem csodálatosak a gondviselés utjai ? azon lap, melly Petőfin gázolódni föladatának tartá, az ő kezeibe jutand. Lázi bácsi most másutt fütyöl, s mint fennen hirdeti, könyökig vájkál a német zsebből kicsábitott húszasokban. Félévig azonban még szép mezeje van a piszkolódásokhoz; azalatt a didaskaliak is kidühönghetik magokat az összes magyar irodalom ellen, — mert aztán „aus von Paradeisgarten!" De hisz mégis felelnek ám ők busáson hivatásuknak, használják a rövid életet lehető leggarázdábban. Alkalmasint megkapjuk mi is e sorokért a sz.r cimet, már persze onnan, hol ennek bővíben vannak." 

Január 16. Életképek. 3. sz 8!. 1 Bolond Istók (Vége.)

Január 16. Életképek. I. 3. sz. 87. lapon a Divateszmék cz czikkben, mely alá Sarolta van jegyezve, ez olvasható: „Végül édes Rózám azon felszólításodra: hogy e lapok szerkesztőjét kérjem fel miszerint olvasóit bár mentül többször örvendeztesse meg a szeretetreméltó Petőfi Júlia elmeszüleményeivel, meg kell jegyeznem: hogy e kérelem fölösleges volna, miután a szerkesztő jól tudja: hogy ez óhajtás általános." Erre a szerk. csillag alatt ezt jegyzi meg: „S ez óhajtásban legnagyobb részt veszen maga a szerkesztő."

Január 16. Pesti Divatlap. I. 3. sz. 95. lapon: „(Petőfi és Vörösmarty) a czélra egyesültek, hogy Shakespeare összes színműveit magyar nyelvre fordítsák. Vörösmarty már e téren, mint Julius Caesar fordításával tanusitá, igen jó sikerrel működött; Petőfitől, kinek szinte egész  hatalmában  van  nyelvünk,  csak  a  legjobbat lehet várni. Átalán véve olly nagy költő műveit, mint Shakespeare, csak illy nagy költők fordithatják le a lehető legnagyobb hűséggel."

Január 22. Honderű. 3. sz. 46. lapon a Heti szemlében : „— Két  legünnepeltebb  magyar  költő,  Vörösmarty  s Petőfy (!)   urak   Shakespeare   magyarítására   egyesültek. A szándok ép oly dicséretes mint végrehajtása üdvös volna irodalmi  és  aesthetikai  műveltségünkre  nézve. A fordítás eredetiből történik-e vagy németből, nem tudjuk." 
Január 23. Életképek. I  4. sz. 126 lapon: „— A  könyvkiadó  társulat  vállalkozott Shakespeare lefordítására. Előlegesen annyit emlitünk meg  e  tárgyról; hogy a két műfordító Vörösmarty és Petőfi leend.  Vörösmarty Leart, Petőfi Coriolant fordítja."

Január 23, Nemzeti Újság. 4. sz. 123. lapon az „Irodalmi ellenőr"-ben Rhadamantus nevű czikkiró reflektál a Jelenkor egyik indítványára, hogy t. i. a politika életkérdései eldöntésében az íróknak és magánnevelőknek is adassék szavazati jog. Ennek ellene szól, mert legelőször is igen nehéz volna meghatározni, hogy ki iró s ki nem az. Könnyen megeshetik, hogy a legérdemesebbek maradnának ki közülök. „Például, teszi hozzá, ha az írók kiválogatását a magyar tudós társaságra biznók, tapasztalni fognánk: hogy ez egyiket országosan elismert és becsült, legnépszerűbb költőinknek erősen őrizkednék kegyeibe fölvenni, ellenben beültetné az irodalmat olly — különben teljes tiszteletreméltó — egyéniségekkel, kik tán egy, vagy más academiai taggal közelebb rokonságban vagy barátságban állanak, de kiknek — ez érdemükön kivül — egyéb az irodalom terén tett foglalásaik, ez ideig terra incognita s tul vannak az ultima Thulén."

Január 30. Nemzeti Újság. 634. sz. 924 lapon:
„A Honderű  jövő  félévvel   mindenesetre átalakuláson fog  keresztülesni.  Jelenlegi   kiadója   már   megkéré   báró E. J.-et, mint szinte a jeles költő P—yt, de ezek a szerkesztőséget el nem vállalák. Ki fogja majd végre is elvállalni, az még eddigelé mély titok."

Január 30. Pesti Divatlap. I. 5. sz 153. lapon az országgyűlési ifjúság olvasó körének megnyitásáról szólván egy pozsonyi levél, így ir: „A körnek tulajdonképeni megnyitása csak múlt vasárnap volt. Ez egy kis ünnepélylyel történt, mely felolvasás- és szavalásokból állott ..... Petőfinek „Dalaim" és „Nép nevében" két gyönyörű költeményei szavaltattak, amaz Funták - ez Makay uraktól."

Február 1. Petőfi Sándor Összes Költeményei 1842—1846. /. kötet: 1842—1844. II. kötet: 1845-1846. Második kiadás. Pest, 1848. Emich Gusztáv sajátja.
(A czimlap második oldalán Petőfi jelszava.) A Barabás-féle arczképpel, metszette Tyroler. Az ajánlati lapon: Tisztelet és szeretet jeléül Vörösmartynak ajánlva a szerző által. 8. r. 390 + 4 számozatlan lap. II. kötet: 1845—1846. 369 + 7 számozatlan lap. — Megjegyezzük, hogy ez a kiadás teljesen ugyanegy betűjű az 1847-iki egy kötetes nagy kiadáséval, melynek tehát csak tördelése ez a zsebkiadás — Ugyanebben az évben jelent meg még egy „második" hasonló formájú zsebkiadás, szintén Beimel nyomtatásában, de más betűkkel s ez voltaképpen már harmadik kiadás. Mindenesetre érdekes bizonyítéka Petőfi művei kelendőségének, hogy másfél áv alatt három kiadásban láttak napvilágot.

Február 6. Életképek. 1. 6. sz. 161. l. A puszta télen. — A 170 lapon pedig Samarjay Károly „Petőfinéhez I—III." czimű költeménye, melyet, mert nagyrészt Pefőfire vonatkozik, közlünk:

I.
Midőn Laurának sirját föltörék 
Koporsójában egy dalt leltének, 
Könyektól eltörölt szerelmi dalt, 
Petrarkának legkedvesebb dalát. 
Csak a koporsóban szerette őt, 
Világ előtt szeretni nem meré.

Te az előítéletek zaját 
Arany gőgjét s irigység gúnyjait 
Megvetve, hőn szereted Sándorod, 
A költőt megszántad ... babérait 
Amelyek már fonyadni kezdtenek, 
Szerelmednek legszebb fűzérivel, 
Ajkid rózsáival körülfonád, 
Csókkoszorú virul most homlokán, 
Hogy a babér között virág legyen.

Férjed dala azóta bájolóbb, 
Férjed dala azóta nagyszerű; 
A földnek roppant tengelyét veszi, 
S ez óriás tollal betűket ir, 
Hervadhatlan rózsákból fontakat, 
S fölirja a hajnalnak fényibe, 
Hogy lángbetükben olvashassa majd 
A késő századok fia: 
Szerelmét és neved!...

II.
Egy csinon kapták rajta Sándorod: 
A hajnalt, az eget, vulkánokat, 
S tengervihart meglopta ... most ezek 
Hiadorként hozzák panaszukat.

Bevádolják a plágium miatt, 
A Honderűt is ügyvédül hivák, 
A hajnal ráismert rózsáira 
S az éggel férjedet megtámadák.

Midőn a föld reng s vad szive zajong, 
Háborgó vágy száll égő ajkira, 
Vulkán torokkal zengi tűzdalát 
Úgy tör ki a föld lángterhelt dala.

Égő kövek ott a kadenciák, 
Tűzoszlopokból állnak a sorok; 
Ezekből lopja férjed lángdalát, 
Ha képzete szilaj ul háborog.

Eljőnek a rét döngő méhei, 
Megismerik ők is dalaikat, 
Miket virágoknak regéltenek, 
Méhektől lopta férjed azokat.

Mert látni fogja, hogy szűzajkaid 
A hajnalnál szebb rózsát teremnek, 
Az égő vulkán s a tengervihar 
És föld bocsánatot esdeklenek.

Mert szived tengerérzeményiből, 
Szived lángjából rablott Sándorod, 
Szerelmedből rabolta lángdalát. 
Mely vulkánnál tüzesben háborog

Szived egy végtelen tengervidék, 
Szerelmed a hajós e tengeren, 
Bús éjvihar zúg ott... s vihar közül 
Távol bölcsődal hallik édesen.

És a kis méhek tévedésökért 
Körüled kéröleg zsibonganak, 
Szemed tündérhonába nézve, 
hogy Onnan tündérregét tanuljanak.

III.
Férjed boldogságát irigylenök, 
Ha nem volnál másé, csak az övé; 
Mienk is vagy — habár félt Sándorod, 
Mienk is vagy, mienk egész honé!

(Folytatjuk)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése