Két rövid, szórakoztató rajzfutamot helyezek el ebbe a bejegyzésbe. Úgy bukkantam rájuk, kissé ajándéknak tekintve őket, böngészés közben. Az egyik a gyermekkor blőd világát idézi föl Miki Mausszal egyetemben - s egyben az első hangos rajzfilmet is jelenti a múlt század első feléből, a második, a Jankovics Marcellé az emberi kínlódás értelmét-értelmetlenségét vési örök érvényű vonalszövevénybe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése