(Endrődi Sándor nyomán)
1848
Április 1. Magyarország újjászületése. Röpirat. Budapest, Geibel K. tulajdona. 30 1. a márcziusi napokról. Közli a Nemzeti dalt is.
Április 1. Jelenkor. Márczius 31-ikéről irja: „Délelőtti 11 órakor tömérdek nép jelent meg a múzeum előtti téren hol a proclamatio pontjai állapittatának meg, s a nép békés viseletre intetett; e népgyülés délután 5 órakor folytattatván, látogatóinak száma olly nagy csomóra szaporodott, hogy a tágas tér be nem fogadhatá, hanem az országút szélességét ellepte. Petőfi S. felolvasá a következő proclamatiot." — Itt aztán közli a Nyári, Vörösmarty, Táncsics, Irinyi, Vasvári, Bajza, Csányi és Irányi által szerkesztett s a pestvárosi rendreügyelő bizottság nevében kiadott proclamatiót.
Április 1. Nemzeti Újság. 671. sz. Birányi czikkében : „Népköltőnk Petőfi, kinek keblében magasztos honszeretet él, szinte többet kivánt, és megmosván kezeit, a felelősséget reánk hárította. Szívesen elvállaljuk. Még a vörös szint is - vérszinét, mellyet a nemzeti szinek helyett sokan feltüztek, melly már aggodalmat gerjesztett a polgárságban — bölcs tanácsadó szavakra önként letépték az illetők. Mennyei érzést fakasztott szivünkben e példátlan egyetértésre jutás! Hála imát mondtunk magunkban az éghez, hogy megmentett a pártviszály szörnyétől."
Április 1. Pesti Divatlap. I. 16. sz. 397. lapon Vahot Imre „Ne szakadozzunk" cz. czikkében ezt irja: „Higyétek meg barátim! Petőfinek nemzeti dala sokkal jobb és több — mint az egész pesti forradalom vala." — Továbbá a 417. lapon: „Ismét nagy népgyülés tartatott múlt hétfőn a nemzeti múzeum udvarában ... a múlt hétfői népgyülésben legelőször is a pestvárosi állandó bizottmány által szerkesztett, igen erélyes proclamatio olvastatott fel az iránt, hogy miután Bécsben a had- és pénzügyi ministerséget a magyar kormány kezéből az adott szó ellenére ki akarják venni, ezt a nemzet ne engedje megtörténni, s ennek érdekében vérét is kész legyen feláldozni. — A proclamatio nagy viszhangra talált. Vasvári, Petőfi és Bulyovszki nyomós, hathatós előadással szóliták fel a népet fegyverkezésre, melly később ingerülten s harczra készülő indulatial oszlott szét." - A boritéklapon pedig Horváth László márcz. közepéről keltezett pápai levelében ezt irja: „Sajtónk szabadon működik, s legelőször is a lánglelkű Petőfi nemzeti dalával remekelt."
Április 1. Pesti Divatlap. I. 16. sz. 418. lapon: „Petőfi legújabb költeménye. A nép kedvelt költője a napokban önállólag kinyomva bocsátá közre „A királyokhoz" czimű költeményét. Ha minden magyar olly radicalis szellemű és lángkeblű volna mint Petőfi, — úgy nemzetünk talán még a francziáknál is tovább menne."
Április 1. Hazánk. 1. 194. sz. 774. lapon Karády Ignácz Pozsonyból írt s márcz. 29-éről keltezett politikai czikkét így végzi: „— Egy még a remény és ez: a nádor férfias eljárása, melly ha most nem sikerül, vége a békének, és akkor talpra magyarok, mert esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk!!"
Április 2. Életképek. I 15. sz. 439. I. A' szabadsághoz.
Április 2. Munkások Újsága. Szerk. Táncsics. 1. sz. 4. lapon: Táncsics visszatekintvén a márcz. 15-diki eseményekre, ezt írja Petőfiről: „Paraszt testvéreink gyermekei közöl sokan, mikor iskoláikat elvégzik, itt a fővárosban letelepednek, de máshonnét is ide összegyűlnek, s kik közülök némellyek jobb észtehetséggel birnak, a tudományoknak szentelik életüket, könyveket irnak, s a haza feldicsőitésén fáradoznak. Ezek közöl a többi élére állottak: Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál. Petőfi elmondá ismeretes hazafi dalát, mellyre mindenek megesküdtek, miként a dal is már magával hozá."
Április 2. Hazánk. I. 195. sz. 781. lapon Királyi Pál irja Pestről: „Martius 31-dike élénk mozgalmakban folyt. Két népgyülés tartatott. Reggel, melyben a hazához intézendő proclamatio pontjai állapittattak meg és délután öt órakor, midőn e felhívás szerkezete Petőfi Sándor által a népnek zajos tetszése közt felolvastatott s Irányi Dániel ugyanazt hü német fordításban közlé a tömeggel, mely minden nagyítás nélkül húszezer számra mehetett, elborítván muzeumunk tágas terét minden szögleteiben."
Április 4. Nemzeti Újság. 671. sz. 1084. lapon: Bulyovszki Gyula tollából tudósítást közöl az ápr. 1-i középponti választmányi gyűlésről. A gyűlés arról határozott, elfogadják-e a márcz. 30-iki kedvező királyi leiratot, melynek alapján Deák, Eötvös és Kossuth beléptek a kormányba. Nyáry Pál, Irányi Dániel, Irinyi József és Patay József beszéde után „végül Petőfi emelkedett föl a nép közül, — s tompa hangon ezeket monda: Láttam remegést, láttam sápadt arczokat, nem szeretném továbbra is igy látni nemzetemnek fiait, — azért most lekötve kardomat, elnyugtatom, de össze nem töröm! —"
Április 4. Erdélyi Híradó. 343. sz. 215. lapon Károly-fehérvárról márczius 27-ről azt olvastuk, hogy a kolozsvári mozgalom ott is lelkesedést keltvén s a kolozsvári petitio egy népgyülésben elfogadtatván „ekkor olvasta fel egyik fiatal tisztviselőnk Kovács Elek Petőfi népdalát is, mit a nép legnagyobb lelkesedése követett."
Április 6. Jelenkor. 41. szám. 168. lapon : az április elsején tartott középponti választmányi ülésről közölve tudósítást, megjegyzi, hogy: „Petőfi Sándor hüvelybe rejté fegyverét, mert a fontolás győzött a lelkesedésen."
Április 6. Erdélyi Hiradó. 344. sz. 217. lapon Udvarhelyszékről márczius 27-dikéről irja Gálfi Mihály, hogy e nap d. u. Sz.-Udvarhelyen népgyülés tartatván, a székház termében elfogadták a 12 pontot. A „Pesti Hírlapból a nevezetesebb honi események fölolvastattak, s imádott királyunk mind e jókért ezerszeresen megéljeneztetett. Első magyar miniszterelnök gr. B. L. és Kossuth Lajos harsogó éljennel üdvözöltettek. A Petőfi esküjét, midőn olvastatott, önkénytelenül viszhangoztak mindannyiszor. És megesküdtünk ünnepélyes fenszóval fejedelmünk hűségére és hazánk boldogitására mindent elkövetni."
Április 7. Múlt és Jelen. 28. sz. 163. lapon: „A múlt vasárnap április 2-án az idevaló conservatorium a közelebbről külső közép- és magyar utczában elégettek számára hangversenyt adott. Petőfi nemzeti dalja, a magyar marseillaise zenéje sokaknak nem tetszett, annak refrainjét kivált elég lelkesítőnek és buzditónak nem tartották: midőn a Károly Ferdinánd cs. kir. ezrede hangászkara által eljátszott csárdás, a „Tolnai lakodalmas" alig lecsillapítható tapsvihart idézett elő."
Április 8. Pesti Divatlap. 17. sz. 453. lapon: „(E hó 6-án ismét népgyülés tartatott) a múzeum udvarában. A bécsi ifjak vőnek itt búcsút a pestiektől. — Ezen kívül egy nemes levél ünnepélyesen széttépetett, s Petőfi egy igen talpraesett satyrát szavalt el, mellyben a bukott királyokat a vendégszerető Magyarországba hivja meg, hol kitárt karokkal várják, sőt még táblabirákká is kineveznék őket." — 456. lapon a „Szerkesztői értesités"-ben: „K. Jánosnak Petőfi Nemzeti dalára írt s hozzánk beküldött zenéjét nem adhatjuk, miután még ezelőtt Kálozdyét fogadván el, ezt már nyomják."
Április 8. Pesti Divatlap. 17. sz. boritéklapján Katona Antal márcz. 21-ikéről (ez alkalmasint sajtóhiba lesz!) keltezett kolozsvári levelében többek közt azt írja: „Folyó hó 24-én — a ref. collegium — előtt mintegy 3000 ember jelenlétében Szőts Márton elszavalta Petőfi nemzeti dalát, s a jelenlévők fölemelt ujjakkal ihletetten mondták el az „esküszünk"-et. Márczius 26-án pedig... osztogatták Petőfi nemzeti dalát diszkiadásban." — Alább Bangó Pető márczius 22-ikéről keltezett aradi levelében a köv. irja: „Petőfi Sándor nemzeti dala f. hó 18-kán a színpadon elszavaltatott. Csak azt sajnáltuk, hogy értelmetlenül szavaltatott el. Az „esküszünk"-re egyébiránt mindannyiszor fenndörgő „esküszünk!" visszhangzótt."
Április 8. Képes Újság. 15. sz. 120. lapon: „Az Életképeket ezentúl Jókai és Petőfi együtt fogják szerkeszteni." A 122. lapon pedig a képtalányban egy zászlórajzon Petőfi Nemzeti dalának első versszaka.
Április 9. Életképek I. 16. sz. 462. 1. Bordal. (Egyik kezemben a fegyverem.)
Április 9. Nemzeti Újság. 675. sz. 1201. lapon: Bulyovszki Gyula írja le az április 5-i népgyülést, melyen a bécsi küldöttséget ünnepelte Pest. Többek — köztük Irányi — beszédei után Rottenbiller, elnöki jogánál fogva, feloszlatta az ülést. „A nép azonban ezen gyűlés bezárásával magát kizáratni nem hagyá, s egyik kedvenczét Petőfit kívánta hallani, ki engedvén a nekie legkedvesebb — a nép óhajának — ekkint szóllott: A mostani szónokoknak ugylátszik hivatása lett titeket mindenkor nyugtatni, csöndesiteni; betegápolónál, mondhatom, ez gyönyörű erény! Én valójában nem tudom, mit mondjak — de annyit mindenesetre mondhatok, hogy ezen örök nyugtató nyomokat követni nem tudom; mert én ugy vagyok teremtve, mint az onka, a melly, ha vész van, kiabál, — mint a förgeteg, melly a hullámokat vihar idején fölkorbácsolja, —... azért hogy mégis hiába ne léptem (légyen) előbetek, elszavalom nektek egy versemet! — Készülj hazám . . .!!
Petőfi minden fölségest magába concentráló dalát — a nép zajos tetszéssel fogadá. Ezután a népgyülés a legnagyobb csend és rendben magától eloszlott."
Április 9. Reform. Szerk. Nádaskay és Zerffi. 2. szám. 15. lapon elmondván, hogy dr. Zitz követ tetteit ércz-táblára fogják Mainzban vésni s a városházában kitenni, igy folytatja: „nem volna helyén kivül ily hasonló kitüntetés Nyári, Jókai, Petőfi és Vasvári népemberek irányában. Az ércztábla örökemlékül a nemzeti múzeumban fogna letétethetni." — A 16. lapon pedig: „Jövő számunk mellett a népszerű költő és szabadságbajnok Petőfi Sándor pompás arczképét adandjuk."
Április 9. Erdélyi Hiradó. 346. sz. 225. lapon Pálffy János írja : „Hol rabszolga nincs, ott zsarnok sincs. Ausztria megszűnt rab lenni, s a zsarnokminister földön futóvá lőn. — Magyarország azt kiáltá, s kiáltása Kárpátoktól Adriáig hangzik:
Esküszünk, esküszünk.
Rabok többé nem leszünk" etc.
A 226-ik lapon pedig a 30-án tartott megyei gyűlésről lévén szó, ez olvasható: „A gyűlés végével Petőfi nemzeti dalát éneklé az ifjúság, és zászlóval éneklé a piaczon minden ajk."Április 10. Birányi Ákos. Pesti Forradalom. (Martius 15-19.) Pest, 1848. Trattner Károlyinál. 63 1. Részletesen ir a márczius 15-iki mozgalmakról s közli Petőfi Nemzeti dalát is.
Április 10. Társalkodó. 15. sz. 114. lapon Sárospatakról irja D.: „Mart. 16-án délután a sűrű esőzés daczára is ünnepi menetet tartott az anya-iskolai felsőbb tanulmányokat hallgató ífjuság körül az utczákon számos nemzeti zászló alatt s a jeles éneklő kar itt-ott kört állva harsogá Petőfi dalát (Nemzeti dal), édes élvezetére a közönségnek."
Április 13. Reform. 3. sz. 22. lapon „Petőfi" czímmel: Mai számunkhoz e legnépszerűbb költőnk arczképe van mellékelve. Petőfi Sándor a márcziusi eseményekben mint oly férfiú tünteté ki magát, kinek hazája politikai sorsa lángoló hévvel szivén fekszik, s ki annak javát nem csak kobzával, hanem kardjával is kész előmozdítni. — Petőfi ez utóbbi időkben többször lépett föl mint szónok. Velős rövidség s metsző él jelölik beszédeit, melyek megannyi villámok politikánk viharnehéz egéről, s melyek mindig találnak, s a népet leglángolóbb lelkesedésre gyújtják. Petőfi tökéletes demokratikus jellem; erő, nyíltság és szilárdság teszik fővonásait. Rendithetlen becsületesség legfényesb erénye. — Munkái nemzetiségünk bélyegét viselik magukon, azok kedves kincse a nemzetnek, és mindig azok is fognak maradni.
Április 13. Hazánk. I. 199. sz. 796. lapon: „A magyar papsághoz" czímmel, Kondor aláírással egy Petőfi-utánzat a Nemzeti dal mintájára. Első versszaka így szól:
Talpra papság! hi a' haza!
Rajtad a' sor, most, vagy soha,
Korcsok lesztek, vagy magyarok ?
Ez a' kérdés — válasszatok.
A' nemzet szent nevére
Kér a' hon —
Kér a' hon már simuljatok
Egykoron, stb. stb.
Április 14. Hetilap. 30. sz. 464—65. lapon Tóth Móricz „Fegyverre! Fegyverre!" (Pest, ápr. 11) czikke jeligéjéül ezt tette : „Talpra magyar, hi a haza!"
Április 15. Pesti Divatlap. I. 18. sz. 480. lapon a hölgyek által készített nemzetőrségi zászlóról irván, többek közt megjegyzi, hogy a készítő és ajándékozó hölgyek nevei — köztük Petőfíné neve is — mily sorrendben vannak a zászló fehér szalagjára ezüsttel kivarrva. — A 486-ik lapon pedig Medgyes Lajos, Dézsről, ápr. 5-ikétöl keltezett levelében többek közt ezt olvassuk: „Az unió és szabadság előünnepéül városunkat egészen kivilágítottuk, a színház a népnek megnyittatott s Petőfi forradalmi dala Zelényitől elszavaltatott."
Április 15. Képes Újság. 16. sz. 129. lapon a bécsi küldöttség tiszteletére egybehívott budapesti népgyülésről referálván, ezzel végzi: „Végre Petőfi szavalta el egy legújabban írt igen jeles költeményét, melynek csipős satyrája mosolyra ingerlé a komoly arczokat."
(Folytatjuk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése