Szerelmi álmok

A tegnap zűrzavaros napom volt. Azon túl, hogy a világ Bin Ladent "siratta", délután kiderült, hogy a városban tartanak egy Liszt Ferenc emlékkoncertet is (született 1811-ben), a csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi kamarazenekarok egyesített erejével. És hogy azt jó lenne meghallgatni...

Még jó időben erőt vettem lustaságomon, felöltöztem s beültem a templomba, ahol a hangversenyt hirdették. Nem bántam meg! A zenekart vezénylő Werner Gábor jóvoltából egy olyan zenészt ismerhettem meg, aki nagy beleélő készséggel és szakmai áhítattal írta át a zeneszerző számos zongoraművét vonószenekarra.

Valósággal szárnyalt, áramlott, hömpölygött (stb.) a liszti zene, romantikus hevülettel, s a hangverseny közepe táján felcsendült az örök sláger is: a Szerelmi álmok... Nagyszerű volt!!!

Seeli Toivio csellista megpróbálja visszaadni az élményt, de csak részben sikerül neki; segíti őt ebben bátyja, Kalle Toivio zongoraművész. 2007-ben adják elő az örökszép darabot a hallei bazilikában (Belgium).

(BB)

Radeczky-induló kínai stílben

Egy kis zenei delikatesz. Azt csodálom, milyen lelkesedés üli meg a kínai zenészeket, miközben a számukra idegen dallamokat saját hangszereikkel előadják...

(Opus 228.)

Petőfi-furcsaságok

A napokban jártam egy író-olvasó találkozón, ahol jó ismerősöm, Cseke Gábor költészete került terítékre. Néhány színész verset is mondott legutolsó kötetéből, s ott hallhattunk egy érdekes poémát - mint utólag megtudtam, már jó ideje megtalálható az interneten, az Erdélyi és csángó költészet c. antológiában is - , amely arról szólt, hogy miket gondolna Petőfi, vodkát iszogatva a messzi Szibériában, ha igazak lennének azok a legendák, melyek Segesvár utáni csodával határos életben maradásáról szólnak.

A vers után jól elvitatkoztunk azon, hogy lehet-e, szabad-e egyáltalán ilyen témáról és így verset írni (kérdem én: miért ne lehetne?) s hogy van-e egyáltalán valamilyen valóságalapja a több mint száz éve elcsitulni nem akaró legendáriumnak, s nem sokra rá furcsa könyvre bukkantam:

Petőfi Sándor versek képekben

Széplaky Pál illusztrációival

Nocsak, gondoltam, belenézek, lássuk, mire megy egy képíró a költészet mezején... Hát, nagy csudát láttam: a szerző úgy "fordította" le Petőfi költői szavait, fordulatait, hogy piktogramokat rajzolt belőlük. Hogy hogyan? Hát így! Itt van mindjárt két Petőfi-vers átültetése - a kötetbe foglalt 9-ből:

Ezek után már csak az maradt, hogy ámuljunk és bámuljunk, mi mindent lehet még csinálni Petőfi Sándor ürügyén? Vigasztalásul jelentem, hogy találtam az interneten két szép versmondást a költő műveiből, Latinovits Zoltán (Szülőföldemen) és Papp János (Távolból) előadásában, illetve egy dallá vált versét Szeleczky Zita érzelmes retro-hangján megörökítve.(Bakter Bálint)

Szülőföldemen - ide kattanj

Távolból - ide kattanj

Fa leszek ha - ide kattanj

Nézzünk filmet: A csalás

(Alfred Hitchcock, 1931)

Nincs abban semmi furcsa, hogy az olyan nagy filmalkotó, mint Hitchcock is tudott középszerű, későbbi hírnevét megalapozó alkotásaitól elütő filmeket készíteni. Hiszen a tapasztalat szerzéshez neki is el kellett kö vetnie az apróbb-nagyobb bakijait. Zsenialitására jellemző azonban, hogy az olyan filmjei is, mint amilyen a néma és hangosfilm határán készült A csalás (The Skin Game - ami inkább zsarolást jelent), nem tucatáruk, hiszen nemes irodalmi anyagból dolgozik (John Galsworty színművét vette alapul - a Forsyte Saga és a Modern komédia szerzője pedig minden korban jó ajánlólevél), a konfliktus reálisan kemény társadalmi kérdés - éppen csak a filmet nézve nem ismerünk a későbbi nagy borzongatóra...

A nezozug.prae.hu remek filmes blog szerzője, Gyöngyösi S. Zoltán így foglalja össze a cselekményt:

"A történetre nem lehet semmi rosszat mondani, hiszen egy Galsworthy, az egy Galsworthy. Két család marakodik egymással egy földterületért – az egyik meg akarja őrizni a maga természeti fenségében, a másik meg gyárat akar arra építeni, mi több, még az évtizedek óta ott élő bérlőket is ki akarja költöztetni onnan a család feje, a széles gesztusokkal operáló, láthatólag mélyről érkezett (azaz tahó viselkedésű) Hornblower (Edmund Gwenn). A mindent eldöntő árverésen egy cselhez folyamodik, aminek alapján végül ő lesz a győztes. A másik társaság – az angol arisztokrácia eleganciájával magát mindenki fölött állónak érző Hillcrest-család - lendkereke, Ms. Hillcrest a Hornblower menyéről szóló sötét titokkal zsarolja meg a konkurenciát, aki ezek után fogcsikorgatva enged is neki. A rejtély felfedezése azonban tragédiába fordul, mert Chloe (Phyllis Konstam) múltjának van még egy tanúja, akit külön a zsarolás érdekében ástak elő a pöcegödörből, s akinek a jelenléte halálba kergeti a szerencsétlen nőt, aki pedig új életet akart kezdeni az új családjával. Hillcresték megszégyenülnek, Hornblower pedig elátkozza őket. Végül pedig kidől egy fa, amely lehet akár valóságos növény is (tehát Hornblower elérte a célját), de inkább csak egy jelkép ez: Hillcresték becsületének a pusztulása."

A jó darab garanciája az a tény is, hogy Galsworthy írásának nem ez az első filmes adaptációja, amely közönség elé viszi a témát. 1921-ben már készült egy verzió, amelyben Hornblowert ugyanaz a színész játszotta, mint 10 évvel később.

A filmet 6 részletben nézhetjük végig, magyar szinkronnal (az m2-es játszotta) az alábbi linkek segítségével:

Alfred Hitchcock : A csalás (1.rész)

Alfred Hitchcock : A csalás (2.rész)

Alfred Hitchcock : A csalás (3.rész)

Alfred Hitchcock : A csalás (4.rész)

Alfred Hitchcock : A csalás (5.rész)

Alfred Hitchcock : A csalás (6.rész)

Nyuszi

Hová mégy te kis nyulacska...?
Énekel Harcsa Veronika

...és majd a feltámadás

Dsida Jenő:
Húsvéti ének az üres sziklasír mellett

Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó – mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.

Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, – most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.

Nincs gonoszabb, mint a hitvány
áruló és rossz tanítvány,
ki az ördög ösvenyén
biztos lábbal, tudva mén:
szent kenyéren nőtt apostol,
aki bűnbe később kóstol, –
Krisztus, ilyen voltam én.

Amit csak magamban látok,
csupa csúnya, csupa átok,
csupa mély seb, éktelen,
testem oly mértéktelen
volt ivásban, étkezésben,
mindenfajta vétkezésben
s undokságom végtelen.

Ó, ha tudnám, megbocsátasz,
s országodba bebocsátasz,
mint szúrnám ki két szemem,
mint vágnám le két kezem,
nyelvem húznám kések élén
s minden tagom elmetélném,
amivel csak vétkezem.

Bűneimnek nincsen számok.
Mindent bánok, mindent szánok
és a sajgás, mely gyötör
nem is sajgás, már gyönyör.
Hamuval szórt, nyesett hajjal
ér engem e húsvéthajnal
és az üres sírgödör.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom…
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg,
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.

Éneklő sok tiszta lánnyal,
liliomos tanítvánnyal
nem követlek, Mesterem.
Majd csak csöndes estelen
indulok, hol vitt a lábad,
földön kúszom könnybe lábadt
szemmel, szinte testtelen.

Fennakadva tüskeágon.
éjsötét nagy pusztaságon
étlen-szomjan vágok át,
nagy hegyeken vágok át,
mint eltévedt eb szimatja,
mely halódva is kutatja
vándor ura lábnyomát.

S közben dalolok az égről,
pálmás, örök dicsőségről,
vonszolván földdel rokon
testemet a homokon
s így ujjongván, nem is érzik,
hogyan sajog, hogyan vérzik
rögbe horzsolt homlokom.

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan…
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utolérlek, Krisztusom!

Vidéki pikantériák (8) Menyen így egy darabig a szeretőzés...

Hlavathy Károly: Sodrásban

Hogyan sikerül magukat megőrizni a domokosi lányoknak tisztának a házasságig? - olyan kérdés ez, amiről szintén nem hallgat Dr. Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) c. néprajzi monográfiája. Úgy mutatja be ezt a kényes kérdést, mint amire sokszor nincsen eszményi megoldás.

Egy 63 esztendős asszony véleménye az, hogy: „Olyan leány nincs, amelyiket nem lehet hajlítani. Csak nem mindenki s nem mindenkor. Van egy krízis. S ilyenkor ha elkapod jó, s ha nem, nincs es amiét beszélgetni. A krízis, a szerelemnek az összekötése, na. Mikor jő az ambíciója neki, s ha akkor elkapja a férfi, gátá. Ez egy krízis. S nem mindenkor van ez. Azt nem lehet tudni, hogy mikor van, de van. Beszélgetni kezdünk, s két szem intés tölle, s ahajt elkapott engem es, s gátá. S hanem én őt. Na."

Egy 75 éves férfi viszont arról vall, hogy a hosszú várakozás sem mindig szerencsés, s tanulságos ifjúkori kalandjából mi is megérthetjük, hogy miért nem.

»Képzeld el, hogy jártam. Ahogy eljöttél, abba a helybe feküdtünk le, s egy kicsinnég jácodtunk, s ahajt reafeküdtem. S ahogy neki eresztettem, hogy nyomjam bé, aszongya, akkor egyet hökkentett, s telibe okádott, ahogy csak tudott. Felendeledett. Met aztán a szerelem azt es kihojza... Mikor má kezd társalogni a leján a legénnel... Ugye, régebb olyan volt az udvarlás, hogy elmentünk a fonóba, onnat hazakísérte a legény. Egy kicsit elbeszélgettünk a kapuba. Menyen így egy darabig a szeretőzés, aztán megbátrodnak egymáshoz. Akkor má a legény kezdi kérni a leányt, hogy na..., s de... De az vót a kikötés, amíg meg nem esküszünk, addig nem. A legény próbálkozott, persze. Ugye, milyen a férfi, ha olyanval van, az az érzés felbuzdul benne. Az az emberi érzés. A szerelem felbuzdul benne. Ez ugye nagy leány volt. S még addig nem baszkódott. Nagy gazda volt (ti. az apja), de a leány egy kicsit nyökötis volt, nyökötösön beszélt (nyökögött, dadogott), s nem foglalkozott még különösön senki vele. S ez ahogy neki eresztette, hogy nyomja bé, úgy felizgult, hogy felendeledett, s attól a legény még jobban. Kapta a sapkáját, az ajtón kipattant, s ott hagyta. »Baszd meg anyádot s a kalibádot, s okádjál immá reggelig.« Ezt mondta. Na ugye, ilyenyek es vannak. Ugye 19-20 éves volt, s még nem volt addig, s e lett volna az első... De félt, hogy most mi lesz  vele. Az egész gyomra megfordult, me félt ettől a szokatlanságtól. S a másik most 14 esztendős korában má béveszi, s nem hányik, s gyermeke lesz. Na! Iskolába jár,s már a hasa nő."

Egy 65 éves domokosi asszony a férfiasktól való lánykori tartózkodást a félelemmel magyarázta.

„Én annyira féltem a fiútól, ha meg akart ölelni s magához szorítani, hogy léptem bé a kapun. Egy legény el is nevezett vadzergének. Nekem nagyon szigorú volt édesapám, s ezért féltem... Habár, ugye, nekünk es vérünk volt, kívántuk úgy, hogy a nyavalya tört ki, de úgy féltem édesapámtól, hogy éreztem, az arcomról leolvasta volna, ha olyat teszek. Így éreztem. Nagyon féltett az ilyentől. Méges, habár a nővéremet is úgy nevelte, vele megtörtént. Ő má két hónapos terhesen ment férjhez, met tőle tiltotta az udvarlóját. S aztán ők megpróbálták, hogy ne tudjanak beleszólni." 

70 éves asszony arra emlékezett, hogy lánykori hajthatatlansága miatt most is megemlegetik a neki szépet tenni szándékozók:

„Á.-val például a nagy gazda leányok nem álltak szóba, met olyan vót, hogy amelyiket megfoghatta, nyomta es vóna le rögtön.

Ballet Flamenco

Nemes tartást, szép mozdulatot, tüzes ritmust és sok-sok szenvedélyt leshetünk el irigykedve e csapat profi tagjain, akik flamencot táncolnak és a Galapagos szigetek hírnevét öregbítik.

A videó e sorra kattanva indul a jútubon!

Lemaradt az ufóról?

Két természetjáró nemrégiben furcsa, más bolygóról érkezett idegen képére emlékeztető furcsa testre bukkant az oroszországi Burjátföldön, valahol Szibériában, ahonnan amúgy is sok ufó-megfigyelést jegyeznek a kutatók és a hatóságok. Úgy tűnik, az ismeretlen jármű, ami odáig szállította, eltávozott, ő pedig ott maradt a hóban.

A lelet nagy port vert fel, miután az interneten is elérhetővé vált a jútubon (idekattintva indul a videó).

Vannak, akik hamisítványról beszélnek, mások arról vitatkoznak, hogy milyen fura nemiszerve van (vagy nincsen) a titokzatos idegennek. Amúgy a népszerű videómegosztó teli van 1-2-3-4 stb. perces ufóészleletekkel, aki nem sajnálja rá az időt, az egyik felvételről a másikra léphet. Szerintem, kóstolónak és az általános műveltséghez ennyi éppen elegendő...

Virágvasárnap

Jézus Krisztus Szupersztár