2011. június 2., csütörtök

Vidéki pikantériák (10) "Az óvodába kell kerejsed, ha szüzet akarsz kapni"

Fotó  Varga Béla

A szűzesség problémakörét - csikszentdomokosi viszonylatban - sok oldalról világitja meg Dr. Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) c. néprajzi monográfiája. A szerző kérdéseire a névtelenül nyilatkozó alanyok elmondják, hogy ahogy közeledünk a mához, az érintetlenség intéyménye egyre többet veszit korábbi értékétől s lassan az egyházi szigor is tanácstalan marad vele szemben.

„Az egyház tehetetlen - véli egy 67 éves asszony. - Mikor mi oktatásra jártunk, akkor a pap azt is megkérdezte külön, met két-három pár vótunk, férfiakot s a leányokot »tiszta életet éltél-e?« mi ezt tudtuk, hogy mire kell érteni, »méltó vagy-e az oltár előtt megesküdni? Isten színe előtt?« S erre felelni kellett. Ha tudtak a szülők valamit, hogy megtörtént a fehérnéppel valami, akkor megesküdt koszorú nélkül, de ha a pap megtudta, még azt es, hogy egy éjen aludjon ott a legény a leányos háznál - egy éjen! -, az oltár elejébe nem volt szabad kiálljon. De most tudják, hogy terhes, s eleget prédikálja a pap, hogy nem méltóak, de ha kezdenék, hogy nem esketlek meg csak a sekrestyébe, akkor visszavágnak, »Nem baj, menyünk Magyarországra, ott esszeesketnek.« Na, így felelnek...


Az én menyem es terhes lett, persze, a fiam akkor merte megmondani, mikor má muszáj vót, de akkor se ő, hanem édesapámot kérte meg, hogy mondja meg. Akkor azt mondtam neki, hogy ha így van s tudod, hogy te vagy a hibás, te vagy az apa, akkor meg kell esküdni. Járjátok el az útját, esküdjetek meg, s úgy hozod ide. De lopva nem. Meg es értették. Hát csak fehér ruhát vett az én menyem es, met akkor má mindenki azt vett, de nem szöktette el. De a nagyobbik testvérem, az elszökött, s azt nem eskette meg a pap, csak a sekrestyébe. Úgy kitört a fiatalember, hogy a mai napig se mond jót a papokra, csak rosszat".

Egy másik idős asszony hasonló tapasztalatokról számol be:

„Most a fiatalok, együtt élnek valamennyit Magyarországon, s akkor hazajőnek, s el kell a szülők miatt járják az útját az esketésnek, s a pap nem akarja, »Eh! Nem számit, menyünk vissza, s ott megesketnek«. S ezért, hogy egy kicsit esszefogják, ezeket a kikötéseket el kell fogadják. Tudják, nagyon jól tudják. Megesketi, s három-négy hónap múlva keresztel. Eleget mondja a prédikációba, met csak ott beszélhet, s próbálja a jó útra téríteni, s eleget kérik a szülőköt is. De bennünk, a szülőkben is hiba van, met ezek nevelési problémák. Akár hogy van elmenve a divat, de méges egy kicsi szégyenérzet...


A legények, persze, nem felelnek meg a tiszta életnek. Például az én térjem bevallotta, hogy amiótától engemet ismer, azótától nem foglalkozott senkivel, de azelőtt vótak tévedései. Ilyen szavakkal. S vót egy idős esperes, s az nekem szószerint megmondta a következő oktatáson. Hogy nagyra értékeli benne azt, hogy bevallotta azt..., mer ezt úgy is tuggyuk. Hogy minden férfi ezt megpróbálja, de értékelem benne azt, hogy bevallotta, hogy addig hogy vót, de ezután nem. A férfiak vallomása hamis vallomás, hogy tisztességesen élt. De most má nem es kérdezik meg. A leányokat sem. Nem merik megkérdezni s megsérteni. Hanem nem mennek arrafelé. így es annyi elvallásos van. Akik csak azért, hogy itt szokás, azért csinálják, vagy a szülők követelik".

Egy harmadik, 69 éves domokosi asszony erősen borúlátó, így szapulja a mai nemi erkölcsöket:

"...Most má nem törődnek avval, hogy szűz-e.
Most azt mondják, hogy az óvodába kell kerejsed, ha szüzet akarsz kapni, me tudjuk, hogy a szűz leán ritka, mint a fehér holló. De megvan, me hói lát egy olyan családot, hogy - ejisze száz közül tízet - esszeházasodnak s a helyüköt megállják, s rendes családi életet élnek. Nem tetszik valami? - bogozom fel a farko-mot, s menyek el. Hagynak csapot-papot, gyermeket, mindent. Sok példa van erre. Millió. Kipróbálják ezt a nemi életet mindenféleképpen, s az emberekből kivesz az a szégyenérzet, s az egymáshoz való kötődés ki van halva. Má úgy érzik, hogy, mint a fehérneműt, úgy lehet cserélni a társat, hogy vetem le s veszem a másikot. Én úgy gondolom, hogy aki szűzen ment férjhez, az nem próbált, s úgy érzi, hogy oda van ahhoz kötődve, oda tartozik, nem tudja másval elképzelni az életet. Milyen életek az ilyen most itt vagyok, s aztán máshol? Semmi eskü, csak barátok. Egy év múlva ott hagyja, met kerül egy másik, s elmenyen ahhoz. Itt eppe Domokoson még nincsen olyan sok, de itt es van. Azok főleg, amelyikek a faluból elmentek Magyarországra, vagy ide vagy oda. Ezt az életet folytassák. Nem es veszekednek azon, hogy amikor a férje szemire veti, hogy nem vótál szűz. Nem, met hagyja ott, s menyen tovább. Most má nem kell az, hogy szűz vagy nem szűz. Most má nem kell. Megváltozott a férfiúi magatartás, nem téma. Sokszor még bőcsködnek az ura előtt, hogy ő ennyivel vót s annyival vót. Az egyik asszony itt elvált, elment ki Magyarországra, ott férjhez ment. Vótak itthon. Ott a férje előtt mondta, hogy úgy talált rea az urára, hogy ejisze a tizedik barát vót, akivel lefeküdt: az egyikkel ennyit, a másikkal annyit. Me így tengődött ott: állt esszé, s valami nem tetszett, kapott egy másikot, azt ott hagyta s elment ahhoz, s így tengette magát, amíg rea akadt az urára. S az ura előtt ezt így elmondja, hogy ő nem es tudja, hányadik. Én el vótam csodálkozva azon, hogy erre nem szól semmit ez a férfi. S ezt rokoni körbe mondta el. A rokonságot lesújtotta. Elgondoltam, Istenem, hova juttunk! Az egész rokonságunkba nem történt a mü életünkbe, hogy ennyi férfi legyen, mint neki egyedül. Lesújtó. Az anyja elmosolyodott, s azt mondta, »Jaj, te L, ha csináltad es, mét mondtad el?« S azt mondja erre a férje, »hadd el, há látod-e, asszony lett belőle. Há azután lett asszony, a pinája után!« Engem lesújtott, s még az, hogy nem eltitkolja, hanem még büszke rea. Hogy ő ezen keresztül tudta fenntartani magát Magyarországon".

Bezzeg, a férfinépség egy kissé másként látja mindezt:

„A szüzességhez ragaszkodtak, az elsőbbséghez régen es, most es. De most nagyon ritkán lehet kapni. Ma az iskolába kezdik csinálni. Hát lehetett hallani, hogy a tavaly is az iskolából má hetet-nyolcat felcsináltak, kilenc-tizedikes leánykákot. De hát azok má ki vannak készülve (ti. nemileg érettek), olyan csicse van, az asszonynak sincs olyan. Mikor a csicsei ki vannak nőve, akkor az assó része es elé van készülve a fogamzásra" - állapitja meg egy 65 éves férfiember.

(Folytatjuk)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése