Először is, szerző szerint a csendőrség munkájánál nincs komplexebb és felelősségteljesebb valami. A rendőrök, a detektívek elbújhatnak mellettük, merthogy a csendőrök önállóan végzik a munkájukat, tehát a figyelmük mindenre kiterjed, amit a többi bűnüldözők szakosítottan végeznek.
"Ha most elképzeljük, mennyi tudomány, mennyi szakismeret, mennyi jogi képzettség szükséges ahhoz, hogy a csendőr, a legfontosabb alkotmányos biztosíték: a polgárok szabadságát oly közelről érintő működésében, mindig és minden képzelhető helyzetben a törvényes alapon maradjon, attól se jobbra se balra egy lépést el ne térjen és így a polgárokat a jogtalanságoktól, magát pedig a kellemetlenségektől megóvja; hogy az esetek ezerféle variatióiban mindig határozott nyugodtsággal, biztonsággal és ingadozás
nélkül léphessen fel — igazán csudálnunk kell, hogy a hivatalos hatalommal való visszaélés, az őrszolgálatbani kötelességsértés stb. a csendőrlegénység által aránylag oly csekély számban követtetnek el."
Szerző a botlástól szeretné megóvni csendőrtársait, hogy a bűnüldözésben tanúsított elszántsága miatt ne essék a törvénytelenség csapdájába. Ehhez viszont ismernie kell a szakma törvényeit:
"A csendőr-legénység a könyvnek minden alkalommal igen jó hasznát veendi. Nagy hasznát veszi odahaza is, midőn egy konkrét kérdés felmerülésénél, sok keresgélés és utánjárás nélkül, egy pillanat alatt megtalálja a teljesen megbízható, biztos támpontot nyújtó, felvilágosítást ; hasznát veszi azonban különösen fontos szolgálati megbízatások és kiküldetések esetén, midőn a könyvet magával vive, az adott esetre vonatkozó eljárást pár pillanat alatt áttanulmányozva, a tudás biztosságával és a tájékozatlanságból eredő félelem és aggódástól menten jelenhetik meg a helyszínén, a mi mindenkor nemcsak a csendőr működését teszi hatályosabbá, de a szolgálat javára és üdvére is szolgáland."
De hasznos a lexikon jogászoknak, ügyészeknek, egyéb hatóságoknak és a sajtó munkásainak is, mert ezáltal ugyanazt értik egy-egy terminuson, mint bárki más, és így elkerülhető az, hogy értelmetlenül használják őket írott vagy hangzó szövegekben.
A továbbiakban szemelgetni fogunk a több mint száz éves lexikonból, e munkánkban a kuriózum és a közérdeklődés, no meg a terjedelem kényszerítő szempontjai vezérelnek. (BB)
*
után azonnal eltávolittassék. (Kh. 52. p.).
Alom beteg lovaknál. Beteg lovak részére kijelölt istállókban állandó alom sohasem alkalmazandó. (Kh. 53. p.)
Alom eltávolítása. Ha valamely állandó alommal ellátott istállóban ragályos (járványos) betegség üt ki, az alom azonnal eltávolitandó. (Kh. 54. p.)
Alom készítési módja és kezelése. Az állandó alom készitésénél a következő tartandó szem előtt: 1. Azon leállások, melyek agyagburkolattal vannak ellátva, az alom lerakása előtt 3—4 cmtnyire gipszporral vagy hamuval feltöltendők. 2. Az Örs rendszeresített alom-szalmailletékéből minden január, április, július és október 1-én az első havi illeték 2/3 része, tehát minden ló és állás után 84 kgr.,
réteg-alakulag hosszában és szélességben, még pedig egymás ellen rakott kalászokkal, egyszerre a lovak alá almozandó, a fennmaradó 1/3 azaz lovanként 566 gramm pedig naponta utánszórandó. 3. Három hó elteltével az alapalom megújítandó, tehát a régi alom az istállóból kihányandó, minden egyes használatban volt állás gondosan kitisztítandó, az istálló kellőleg kiszellőzendő és a száraz szalma
a régi alomból újra felhasználandó és ha szükséges a gipsz vagy hamuréteg, esetleg az agyagburkolat felső része is megújítandó. (Kh. 55. p.).
Alomszalma-adag súlya. Az alomszalma 85 kgros kötegekben szállitandó. (Gku. 31/a.)
Alomszalma minősége. A szalma száraz, egészséges, tiszta és dohszagnélküli legyen. (Gku. 31/a.)
Asztal megterítése. A csendőr-laktanyában minden étkezéshez az asztal az örsfőzőnő által megteritendő. E czélból minden őrsön legalább két fehér asztalterítő, minden csendőr részére két-három tányér, egy ivó-pohár, ezenfelül egy közös só- és paprika-tartó és egy vizes korsó vagy palaczk a közgazdálkodás terhére beszerzendő. Az étkezéshez még szükséges evőeszközzel és két-három fehér
asztalkendővel minden csendőrnek rendelkeznie kell. Az asztalteriték mindig tiszta legyen. (Á. sz. h. XV,6).
Ágyak elhelyezése. Az ágyak a laktanya-szobákban a férhelynek megfelelően, ajtók és ablakoktól lehetőleg távol állitandók fel. A csendőr fekhelyét csakis az örsparancsnok engedélyével változtathatja. (Lsz. 2/26.)
Ágyak megvetése. Az ágyak naponta a felkelés után azonnal felrázatván, a következő módon újból megvetendők : 1. a szalmazsák az egyik lepedővel beterittetik s a lepedő szélei a szalmazsák és az ágydeszkák közé tömetnek; 2. a második lepedő azután az ágyra arányosan felterittetvén, reá a hosszában és az ágy szélességéhez mérten összehajtott takaró fektettetik ; 3. a lejpedő hossz-szélei
a takaróra akként hajtatnak fel, hogy a lepedő két külső, a takaró pedig egy belső egyenlő szélességű csíkot képez; 4. az igy összehajtott lepedő és takaró végei az ágy hosszához mérten aláhajtatnak; 5. a vánkos, magasabb részével a falhoz fordítva, az ágyfőn, az összehajtott lepedő és takaróra helyeztetik. (Lsz. 2/28.)
Ágyak méretei. Egy duczos vaságy 190 centiméter hosszú és 84 centiméter belközzel bír. (Illsz. 32/3.X )
Ágyak nappali használata. A szolgálatból éjfélkor vagy még később, vagy általában fárasztó gyalogmenetek után bevonuló csendőröknek az ágyakon való fekvés nappal is meg van engedve, de a lábbelit ilyenkor le kell vetniök. (Lsz. 2/30.)
Állatbehozatalra kijelölt utak. A csendőrség köteles arra ügyelni, hogy oly helyeken, hol a m. kir. belépő-állomás a határszéltől távolabb befelé esik, a Romániából behozott állatok és állati nyerstermények, csak az e czélra kijelölt utakon hajtassanak, illetve szállíttassanak; az ez utakon kivül talált ily állatok és állati nyerstermények letartóztatandók, illetve lefoglalandók s a legközelebbi m. kir. belépő-állomásnak átadandók. (Árt. Vr. 35. §.)
Állatok tartása a laktanyában A csendőr-laktanyában, a hol szükséges, házőrző-eb és macska, továbbá éneklő-madarak is tarthatók. Más fényűzési, nem a közgazdálkodás vagyonához tartozó állatot, a legénység a laktanyában nem tarthat. (Á. sz. h. XI/3.)
Állatvédelem. A csendőr figyelmeztetőleg lép fel, ha gyermekek vagy felnőtt emberek állatokkal pajkoskodnak, azokat kínozzák vagy ingerlik, különös esetekben pedig, durva visszaélések megszüntetése végett, a közigazgatási hatóságnak jelentést tesz. (Szlgu. 88. §.)
Átalány ágyneműek tisztántartására. Minden legénységi egyén után 4 lepedő és 2 vánkoshéj, nősöknek 8 lepedő és 4 vánkoshéj van rendszeresítve. Ezen tárgyak mosatása, illetőleg kicserélése május 1-től október végéig minden 14-ik nap, november 1-től április végéig havonta egyszer eszközlendő. A lepedő egyszeri mosatásáért havonként 8 fillér és egy vánkoshéj mosatásáért 4 fillér
állandó átalány fizettetik az Örsnek havonként előre a rendszeresített létszám után. (Illsz. 62. §.)
Bántalmazása a csendőrnek. A csendőrt büntetlenül senki se merészelje bántalmazni. (Vekm. 4. §.)
Betegek ápolása. A megbetegedett legénység rendszerint kórházban ápolandó. Nős legénység, ha családja kívánja és ha a betegség természete megengedi, családja körében ápolható. Azonban ragályos betegség esetén a legénység, ugy a nőtlen mint a nős, ez utóbbinak családtagjai és a cselédség csak orvosi engedéllyel ápolhatók a laktanyában. Különben a beteg teljesen elkülönitendő a községben e czélra esetleg kijelölt épületben (barak) vagy ha ilyen nincs, magánházba. A nőtlen legénység súlyos megbetegedés esetén, ha állapota a legközelebbi katonai kórházba való szállítását nem engedi meg, vagy ha felgyógyulása ily uton rövid idő alatt várható, a laktanyában ápolható. (Illsz. 46. §.) Az ily megbetegedésről az orvosi bizonyitvány a szárnyparancsnoksághoz azonnal felterjesztendő. A beteg összes illetékei élvezetében marad, azonban naponta 1 korona 16 fillér ápolási és gyógykezelési költséget fizet. A költségek elszámolására a „Betegápolási költségekre vonatkozó kimutatás" alattiak mérvadók. (Gku. 18/c.)
Betemetettekkel eljárás. Életveszélyes helyzetükből kiszabaditandók, szájukból és orrlyukaikból az omladék, por stb. kimosandó s mialatt rajtuk felélesztési kisérlet vétetnék elő és ruházatuk eltávolíttatnék, azon okból, hogy vigyázatlanság által e mozdulatoknál ujabb baj ne okoztassék, meggyőződés szerzendő aziránt, hogy valjon csonttörések nem keletkeztek-e ? (Eá.)
Bujakór betegségek bejelentése. A csendőr köteles, ha bujakórba esik, vagy magán ily tüneteket észlel, ezt haladéktalanul bejelenteni s lehetőleg ama nőszemélyt is megjelölni, kitől ezen betegséget kapta. (Á. sz. h. II/5.)
Családfő kötelessége járványos betegség esetén. Családfő, a kinek családjában vagy háznépe között járványos vagy ragáljos betegség ütött ki, ha huszonnégy óra alatt orvosi segélyről nem gondoskodik : közegészség elleni kihágást követ el. (Kbt. 99. §) Közigazg.
hatóság.
Csavargó. Akinek bizonyos lakhelye nincs, vagy azt elhagyja és foglalkozás vagy munka nélkül csavarog, ha a hatóság által kitűzött idő alatt sem a fentartására szolgáló eszközöket, sem azt, hogy ezek tisztességes megszerzésére törekszik, kimutatni nem képes. (Kbt. 62. §.) Azon foglalkozásnélküli egyén, aki rendes lakással bir, csavargónak nem tekinthető. (897/92 bm. r.) Csavargóknak tekintendők a szolgálati helyüket kellő ok nélkül, minduntalan változtató egyének is. (Toloncz szab. 2. §.)
Csempészet meggátlása. A csendőrnek kötelessége a csempészetet is meggátolni, illetve a jövedéki és vámszabályok áthágói ellen fellépni, azonban ez irányú ténykedésének, a közbiztonsági szolgálat rovására, éppen haszonlesésből, szinte üzletszerű hajszolássá válnia nem szabad. (Á. sz. h. VII/48.)
Csendőr által kerülendő tulajdonságok. Fenhéjazás, henczegés, gorombaság, bántalmazás iránti hajlam, durva, csiszolatlan modor, valamint minden erőszakoskodás olyan tulajdonságok, melyektől minden csendőrnek szigorúan óvakodnia kell (Á. sz. h. BeV. 1. P.).
Csendőr erkölcsi hibái. Ittasság, pénzben kártyázás, tivornyázás és adósságcsinálás, oly erkölcsi hibák, melyeknek a csendőrnél semmi szin alatt sem szabad előfordulni. Ha valamely csendőr mégis ittassan jelenne meg valahol, akkor bajtársainak kötelessége őt minél gyorsabban a közönség szemei elől elvonni és jelentést tenni. (Szlgu. 9.§)
Csendőr esküje: Én ünnepélyesen esküszöm a mindenható Istenre, hogy Felséges fejedelmünk és urunk Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország Apostoli királya, s hazánk szentesitett törvényei iránt hűséggel és hódolattal viseltetem. Esküszöm, hogy kötelességeimet, mint magyar királyi csendőr a közrend-, csend- és biztonsági szolgálatban, az idevonatkozó utasítások szerint és mint katona, a hadi törvények és szabályok szerint mindenkor és mindenben teljesítem ; minden körülmények között csakis a szolgálat, ő Felsége és az állam javát mozdítom elő, a törvényeknek, elöljáróim, és fölebbvalóim parancsainak és meghagyásainak készséggel engedelmeskedem és a szolgálati titkot hiven megőrzöm. Isten engem úgy segéljen. Ámen.
Csendőr magatartása szolgálatban általában. Magatartása és fellépése mindig katonás, járása csendes és oly mérsékelt legyen, hogy mindazt, a mi körülötte történik, biztosan észlelhesse. (Szlgu. 5. §.)
Csendőr magatartása szolgálaton kivül. A csendőr szolgálaton kivül ugy tekintse magát, mint más tisztességes ember. Tartózkodjék a henczegés, parancsoló modor és erőszakoskodástól és mindenki irányában előzékenyen, tisztességesen és önérzetesen viselje magát. (Á. sz. h. 1/2.)
Csendőr napi zsoldja: 2 korona 6 fillér.(Illsz. 28/2.)
Csendőr nyilvános megjelenése alkalmával mindenkor szabályosan öltözködve és oldalfegyverrel ellátva kell lennie. (Szlgu. 5. §,)
Csendőr szolgálat közben való betérése vendéglök, korcsmák és kávéházakba. Ilyen helyiségekbe szolgálat közben étel, ital vagy múlatás végett betérni szigorúan tilos. Ha szolgálatilag az ilyen helyiségbe betér, fegyverét letenni és ott huzamosabb ideig tartózkodni nem szabad. (Szlgu. 7. §.)
Csendőrt minő szolgálatra lehet igénybe venni. A csendőrt csakis a csendőrségi szolgálati utasításban előirt szolgálatra szabad igénybe venni. A hatóság tehát a csendőrt a közbiztonsági szolgálattól el nem vonhatja s oly szolgálatra, melyekre más közegek hivatvák, nem alkalmazhatja, ha csak elkerülhetetlenül nem szükséges és a késedelem által beállható veszéllyel nem indokoltatik; de akkor is csak mint karhatalmat vehetik igénybe. (Szlgu. 1. §.)
Csengetyük alkalmazása a laktanyákban. Minden csendőr laktanya kapuja csengetyüvel kell, hogy ellátva legyen. (Á. sz h, XI/4Í.)
Csizmakoptatási átalány. Ezen átalány esetről-esetre a belügyminiszter által engedélyeztetik olyan őrsök számára, melyeknek terepviszonyai a csizmák túlságos kopását vonják maguk után. Ezen átalány havonta utólagosan a zsolddal adatik ki. Azon napokra, melyeken a jogosult betegség, szabadság, fogságának kitöltése stb. miatt őrsén szolgálatot nem teljesitett, az átalány nem jár. (Illsz. 67. §.) Ezen átalány a jogosultak kezére fizetendő, a kik ebből tartoznak a talpalási költségeket viselni. (Gku. 57. §.)
Némely rövidítések:
Kh = Különleges határozványok a m. kir. lovas-csendőrök számára.
Lsz. = Laktanya-szabályok.
Szlgsz. = Szolgálati szabályzat.
Szlgu. = Szolgálati utasítás.
Szrvu. = Szervezeti utasitás.
Vekm. = Vezérfonál a csendőrnek elienszegülési esetekben követendő magatartására nézve.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése