2011. november 30., szerda

Vidéki pikantériák (16): "Csúfok a népek..."


Izgalmas fejezet dr. Balázs Lajosnak a csíkszentdomokosi nemiségről szóló néprajzi könyvében (Amikor az ember nincs es ezen a világon, Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) az, amely sok kis mozaikból igyekszik összerakni, mi mindent hordott s hord ma is össze a falu szája atokról a fiatalokról, akik idő előtt nemi kapcsolatra léptek, s mint alább kiderül, köztük is főként a megesett lányokról - mintha ők tehetnének elsősorban mindenről...

„Az ilyen eset hamar elterjedt: nem mondom el, komámasszony, csak neked, de ne mondd el senkinek, s ő es így... Ugye jártak fonóba, s ott mindent elbeszéltünk, s így elmenyen a hír. Örökké a leányt ítélték el, ő vót a vesztes. Az anyját nem, met örökké azt mondogatták, »Hát fokójz belé a tőbe, ha a tőt mozgassák..." (Asszony, 69 éves)

„Vátig (ti. egyértelműen) azt mondják, hogy »Ez es jól sietett, jól égett a pinája«. Úgy híjják az ilyent, hogy sehesvérü. Vót ezelőtt es, de mégse vót ennyi, mint most." (Férfi,  75 éves).

„Egyik része a falunak sajnálta s a másik lecsúfolta. Csúfok a népek, met olyant es mondnak, amit nem kéne. Mondják, hogy »nem szégyellte magát...?!« Hát nem szégyellte, met a szerelem reavitte. Arról ki tehet. Mi azt kell gondoljuk, mi es voltunk fiatalok, ha éppen nem történt meg velem, megtörtént a másikon. Vagy megtörténik a gyermekünkön, az unokánkon. Én most se merek senkiről se semmit mondani." (Asszony,  65 éves).

„Azt is mondták, a szülő a hibás. Engedte, hogy kerengjen éjjel, s nem nézett utána, hogy hol jár, kivel mit csinál" (Asszony, 80 éves).

„A férfit akkor ítélték el, ha szegény leányt csinált fel, pláne ha egy módosabb legény csinálta, s nem vette el. »Ha nem kellett feleségnek, mét nyúlt hezza?« De más esetben a leányt hibáztatták. így mondták: »A ló odamenyen, ahol a zabos tarisnyát rázzák«" (Asszony,  67 éves).

„Attól függ, hogy milyen viseletű volt. Ha nem volt a híre úgy elmenve, hogy mindenkivel felfogott, akkor sajnálták, hogy megesett. Viszont ha hírement leány volt, az olyant nem sajnálták, sőt mondták, hogy »jól van így, csak nem kéne senki kerüljön neki" (Asszony, 68 éves).

„Kezdetben a falu beszéli, de aztán lassan kimarad. Jő a másik, s azt kezdik beszélni. " (Férfi, 70 éves).

„Ha valaki úgy csinált, akkor mint menyasszony nem érdemli meg a fehér ruhát. Az oltár elejibe, az Úrjézus elejibe tiszta fehér ruhába lehetett menni. Az azt jelenti, hogy tiszta az élete, még nem foglalkozott... Így beszélik, aztán nem tudom," (Asszony, 65 éves)

„Én kiköttem avval, hogy akármilyen terhes, én nem adom úgy férjhez a leányomot, hogy menyasszony ne legyen... Én elmentem a paphoz. Akkor ez a Siklódi vót. Én a papnak megmondtam: Ne, figyeljen ide, plébános úr: nekem van két gyermekem. Ne, a leányom hogy van járva. S férjhez kell menjen (Tagoltán). Férjhez kell menjen! De én nem adom úgy férjhez, hogy menyasszony ne legyen. S azt mondta a pap »E1 van intézve! Ez nem szégyen«. Ezt mondta nekem. Csak abba legyek tisztába, hogy nincs bántva a terhesség. Hogy nem próbálkoztak az eltevéssel. S úgy es ment férjhez: menyasszonynak őtözve. Megmutatom a fényképet. Na ugye. Szegény... Annyit sírtam, tanár úr, hogy kimondani nem tudom. A három hónap alatt es, s azután es.Aztán belé kellett nyugudjunk. Mit tudjunk csinálni? Az uram nem bántott, csak mondta, hogy én vagyok a hibás. Hát mindenért a: asszon a hibás. A leányomra nem haragudt, met erőst szerette" (Asszony,  66 éves).

„Nem lehetett nálunk megítélni, hogy a szegényebb vagy a gazdagabb családokban volt-e ez gyakoribb. A gazdagabbak még későbbre kerültek esszé, mint a szegényebbek. A szegényebbek örökké hamarébb baszkódtak, mint a nagygazdák. Ez pedig azért, mert jobban el volt foglalva a nagygazda, mint a szegény ember. A szegényebbnek több ideje volt eltekeregni, erre vigyázkodni, arra vigyázkodni. A másik döglött belé a dologba. Ez így volt ezelőtt. Kinek sok marhája, joha volt, annak annyi volt a dolga, hogy még a templomba es alig tudott elfutni. " (Férfi, 75 éves).

„Van olyan eset, hogy házasember csinálja a bitangot. Ez főleg most van, hogy együtt járnak dolgozni: idősebb s fiatal, s együtt navétáznak. Itt például rajtunkon belül, egy K. nevű embernek házasember csinálta fel a leányát. Úgy, hogy otthon két gyermeke van. A leányval Szeredába esszeüsmerkedett, s szépen a leánykát felcsinálta, s ahajt meg akarta tagadni, dehát a leány ugye megmondta, hogy tőle van s tőle van. Törvényre kerültek, s az ember kell fizesse a tartást. Ilyen most sok van." - tanúskodik egy 80 esztendős domokosi ember.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése