2013. december 8., vasárnap

Rajzos - sziszifuszi - világ







Két rövid, szórakoztató rajzfutamot helyezek el ebbe a bejegyzésbe. Úgy bukkantam rájuk, kissé ajándéknak tekintve őket, böngészés közben. Az egyik a gyermekkor blőd világát idézi föl Miki Mausszal egyetemben - s egyben az első hangos rajzfilmet is jelenti a múlt század első feléből, a második, a Jankovics Marcellé az emberi kínlódás értelmét-értelmetlenségét vési örök érvényű vonalszövevénybe.







video
video

2013. december 3., kedd

Petőfi napjai a magyar irodalomban / 26.

(Endrődi Sándor nyomán)

1848

Föltámadott a tenger...
Február 6. Pesti Divatlap. I. 6. sz. 185. lapon egy Kund nevű írja „Uti képek kiskunságból" cz. czikkében : „Pár napi mulatás után, mellyet már fent emlitett barátomnak köszönhettem — bucsut vevék K. Sz. Miklóstól, édes emlékezetét vivén el magammal barátságuknak és vendég-szeretetöknek, -- most már a posteriori tudom, és értem okát, mit és miért énekelt rólok — Petőfi." (1. Petőfi „Bucsu Kun-Szentmiklóstól" cz. költeményét.)

Február 8. Hazánk I. 171. sz. 681. 1. Ismét könny!

Február 8. Erdélyi Hiradó. 324. számban : A Morgen" röthe szerint a Honderű jövő félévben, mindenesetre átalakuláson   fog   keresztülmenni.   Ki   szerkesztendi,   még nincs tudva, mert báró Eötvös és Petőfi, kiket m. H(orváth) úr e végett felszólított, nem vállalkoztak.

Február 19. Ábrázolt folyóirat. 8. sz. 63. lapon két igen nevezetes munkára figyelmezteti olvasóit, az egyik a Bajza által szerkesztett „Ellenőr" czimű politikai zsebkönyv; a másik Petőfi munkáinak ujabb kiadása két kötetben. Megjelent Emichnél.

Február 20. Életképek. 1. 8. sz. 238. 1. Rózsavölgyi halálára.
Február 24. Hazánk. I. 178. sz. 709. 1. A' mióta én megházasodtam ....

Február 24. Pesti Hirlap. 1041. sz. 156. lapon :
„Robin Hood. Angol regény. James után forditá Petőfi Sándor. 2 kötet. 2 frt 45 kr." Hird. Hartleben és Alten-burger. Pest. Váczi-utcza 437. sz. U. o. „A Koros Hölgy. Bernhard Károlytól, forditá Petőfi Sándor. 1 köt. 1 frt 20 kr." 13 kötet regény van hirdetve 15 frt 20 kr. értékben, egyszerre véve 5 írtért kapható.

Február 27. Életképek. I. 9. sz. 257—63. 1. Mutatvány Shakespeare Coriolanusából. (V. felv. III. jelenés.)

Márczius 2. Hazánk. I. 181. sz. 722. lapon Családi Képek a tekintetes magyar életből czimű elbeszélésben Szathmáry Pál Petőfi két sorát idézi: 
                   A szerelem, a szerelem, 
                   A szerelem sötét verem.

Márczius 15. Nemzeti dal. A szabad sajtó első terméke Röplap. Még ugyanaz nap két különböző nyomtatásban. Az első nyomtatás első példányának fac-similijét Petőfi sajátkezű  jegyzetével   1.  a  mellékleten. Ennek az érdekes példánynak az eredetije a Nemzeti Múzeum ereklyetárában van. — A Nemzeti dalnak hazánk különböző városaiból több kiadása ismeretes. Utánnyomatták Pozsonyban, Pápán, Győrben, Székesfehérvárt, Szegeden, Deésen. Kolozsvárt három kiadásban is megjelent.

Márczius 16. Nemzeti Újság. 660. sz. 1025. lapon csillag alatti jegyzetben közölvén a Nemzeti dalt, így ír róla: „Nevezetes: hogy ahányszor Petőfinek „Nemzeti dala" a sokaság előtt elszavaltatott, mindannyiszor a hazafiak sok ezrei a költeményben előforduló „esküszünk" szavakat fölemelt ujjakkal hangosan s legnagyobb lelkesedéssel ismételték."

Márczius 17. Pesti Hirlap. 1054. sz. A Márczius 15-iki mozgalomról szólván, közli a 12 pontot s Petőfi Nemzeti dalát, majd így folytatja: „Az ezernél számosabb nép fölemelt ujjakkal ismétlé az esküt. — Irinyi József mutatá be szabad ég alatt az első szülötteket, s a hulló esőben égből látszott reájok szállani a keresztelés vize."

Márczius 17. Nemzeti Újság. 661. sz. 1030. lapon a márczius 15-i mozgalmakról közölve tudósítást így ír: „— 15-kén reggel a lelkes Jókay Mór, ki már a lakoma kezdeményezésénél is tettleges részt vőn, a Fillinger kávéházban megjelenvén, a 12 pontból álló proclamatiót a jelenlevők előtt felolvasá, utána Petőfi Sándor elszavalá „Nemzeti dal"-át, mellyet múlt számunkban szinte közöltünk, — hol az „esküszünk" szavaknál a jelenlevők mindannyiszor megesküvének, hogy „rabszolgák lenni többé nem akarnak" ... A színházi előadásról szólván ezt irja: „Közkívánatra Rákóczyinduló és a marseillaise ismétlése mellett Egressy Gábor Petőfi Nemzeti dalát fzavalá el a színpadon, s a kardalnokok zenekiséret mellett elénekelték." Majd, alább: „Petőfi a népköltő arczképe Emich könyvkereskedése fölött teljesen megvilágítva diszlik ; fölötte ez áll:  szabadság, egyenlőség, egyetértés."

Márczius 17. Társalkodó. Szerk. Helmeczy Mihály. 11. sz. 81. lapon: Budapesti mozgalmak. 1848. márczius 15-16. „Átalakulásunk tehát meglesz forradalom s rombolás nélkül, ha így talál haladni, lehető legbékésebb utón, mi minden törvényes rend- és szabadság barátnak legfőbb óhajtása. A nyugati nemzetek szárnyai fölemeltek bennünket is s midőn már a földről fölragadtatánk, saját erőnkkel szállottunk olly magasra, milly magasra röppentek vágyaink félszázadok óta. És e nagyszerű fölemelkedés, mellynek első lendítést, mi tagadás benne, a nemzetek magasztos példáji után, hongyülesünk adott, mint méltán várhatók, a magyar értelmiség Székhelyén, Pest fövárosában indult meg s olly sebesen juta véghez, mint midőn a májusi rózsa bimbóját egy tavaszreg csókja nyitja föl. Nem kell Petőfiként láncz, hanem kell kard, t. i. a szellem kardja s mi jobb, győzzön az! És győzött a sajtószabadság! Valóban, az elme szinte megáll meglepetése miatt a dolgok e váratlan, és mi legtöbb, illy gyors, illy békés zavartalan fordulatánál! Még tegnap reggel illyenkor nem remélltük e nagy eredményeket, nem annyi erő mellett annyi szirten megbukott, a nemzet óhajtásainak e hajója 24 óra alatt olly közeire jusson a kikötőhez s egy-két drága kincset azonnal tettleg is szállítson partra, mentesen minden megtámadó hullámtól. És barátink, ismerősink közül alig hallánk e részben némi sejtelmet,   Petőfi   költői lelke, ugy látszik, jós pillanatában szerkeszté a verset (csillag alatt közli a Nemzeti dalt), melly a fiatalságot ellenállhatatlanul ragadá a később közös erővel kivitt eredmény előkészítésére."

Márczius 17. Hetilap. 22. sz. 334—37. lapon elmondván, hogy márczius 14-én nagygyűlést tartottak, melyen a Klauzál Gábor ismert inditvanyát a petitióra nézve elfogadták, így folytatja: „Azonban más nap a pezsgő vérű ifjúság azt gondolván, hogy a petitio első pontjára, azaz a szabad sajtóra nézve nincs concessióra szükség, miután a censura nem egyéb, mint egy roppant alkotmányi sérelem, mellyet az országgyűlések ismételt felszólalása daczára is csak nyers erő tárta fen, reggel 10 órakor Landerer nyomdájában a sajtót elfoglalá, s mind a petitio 12 pontját (magyar és német nyelven) mind Petőfy (!) nemzeti dalát tettleg kinyomatni parancsolta, s a kész példányokat a főbb utczák szegleteire felragasztván, a közönség éldeletének átengedé. — A szakadó eső daczára számtalan ember volt jelen mindaddig, mig 12 órakor a kivánatok és Petőfi Sándor nemzeti dala (itt csillag alatt közli a Nemzeti dalt) kinyomattatván szét nem osztattak."

Márczius 18. Pesti Hirlap. 2. sz. 230. lapon:
„Legújabb: Petőfi indítványa következtében a mártius 15-iki események emlékéül a Hatvani-utcza ezentúl „Szabad Sajtó-utcza", az egyetem előtti tér: „15-dik mártius tere", a Városház  tere  pedig:   „Szabadság-tér" nevet viselend." U. o. „Kilián s társánál Pesten a váczi-utczában Park-friederházban megjelent és kapható : Ellenőr. Politicai Zsebkönyv, a pesti Ellenzéki kör megbízásából szerkesztő Bajza." Ebben megjelentek: „Dalaim, Petőfi Síndortól.Palota és kunyhó Petőfitől. A' m.........i sikon, Petőfitől." E hirdetésben Petőfi művei és neve a Kossuthéval, ki „Az adó"-ról irt, egyforma,  kövér nagy betűkkel van szedve.

Márczius 19. Márczius Tizenötödike. 1. sz. 2. lapon : Mit csinálsz ? Mit varrogatsz ott ? (Januarius, 1848.)

Márczius 19. Nemzeti Újság. 662. sz. 1036. lapon a nemzeti örsereg fölesketéséről szólván, 1848 márcz. 18-ikáról így ír: »Az elválasztott nemzeti őrsereg délután a curia udvarában mind fölesküdtetett. 6 órakor századonként fölosztva Rákóczy-induló harsogása mellett a Szabadság-térre vonult, hol Nyáry Pál lelkes, buzdító beszédet tartott. Ezután pedig Kacskovics Lajos felolvasá Petőfy (!j Nemzeti dalát. S ismét ezrek és ezrek ajkán zengett el: hogy rabszolgák többé nem leszünk " — stb,

Márczius 19. Életképek. 1. 12 sz. a boríték harmadik oldalán: „Nemzeti színházi értesitő. — Mártius 15-én, a' közönség kivánatára, Két anya gvermeke helyett Bánk-bán hirdettetett; de az első felvonás alatt a' szabad nép kitörő lelkesedése közt Petőfi Sándor Nemzeti dala' szavaltatolt, és az egész estét hazafiui dalok és zeneművek tölték be — A' jövő hétre biztos játékrendet nem adhatni, az a körülményeknél fogván alkalmaztatni."

Márczius 19, Pesti Divatlap. I 12. sz. 359. lapon Vahot Imre márczius 15-dikéről szólván, ezt irja: „Petőfi Sándor, ki szellemi forradalmunk lángjait dicső Nemzeti dalával egész az égig emelte föl, ugy, hogy ezzel még a mennyt is meginditá s örömkönyekre fakasztá, — ő, a nép költője, a magyar Bérangére, délután 2 óra tájban másodmagával jött hozzám, s engem, mint lapszerkesztőt ünnepélyesen felszólita az iránt, hogy, miután a sajtószabadság a nép által helyre van állítva, censura nélkül nyomassam lapomat,— mibeni megegyezésemet annyival is inkább örömmel nyilvánitám, mert ugy cselekedni felhívás nélkül is hazafiui kötelességemnek tartandám."

Márczius 21. Jelenkor. 25. sz. 138. lapon: Petőfy (!) indítványára az utczák és térek elnevezésében is változtatásuk történtek; s igen helyesen, ezt nagyszerű eseményeink hisztóriája követeli e nemzedéktől, melly egy ellathatlan hatalom és nemzeti nagylét szerény kútfeje; és mert ha külvárosainkat elnevezhetők Leopold, Teréz, Ferencz és Józsefvárosoknak igen természetes, sőt következetes : hogy a mérhetlen sikerrel leélt martiusi események emlékéül azon helyek, hol a tömeg diadala nagy munkáján izzadott, ezt kifejező nevekkel kereszteltessenek meg." (Közli az elnevezéseket.)

Márczius 22. Márczius Tizenötödike. 4. sz. 15. lapon : — „Mióta lapok szerkesztésével elfoglalva vagyunk, gyakran lévén alkalmunk kiadó helyünkön, a Beimel-féle nyomdában jelen lennünk. Különös jeleneteknek vagyunk tanúi: száz és száz példányokban hordatnak szét az országra Petőfi és Garay versei, a sok falragasztványok, az őrsereg hirdetései, napi parancsai," sat.

Márczius 23. Életképek. I. 13. sz. 396. lapon: „Lapunk szerkesztői ezentúl Petőfi és Jókai leendnek. Irányunkat kimondtuk, — a szabad ég alatt, ezt a szabadsajtó terén is meg fogjuk tartani. Védni mindent, ami elnyomott, üldözni mindent, ami zsarnok, terjeszteni a világosságot és szeretni a népet! Ez jelszavunk. Ki elveinket szereti, fogjon velünk kezet."

Márczius 23. Életképek. I. 13. sz. 396. lapon ez olvasható: „— Épen most küld hozzánk egy tisztelt férfiú egy levélkét, illyen tartalommal: „Mart. 15-kén a helytartótanácsnál tanácskozván, egy consiliarius (Almási Mór megérkezése előtt) azt indítványozta: hogy terrorizmussal kell a mozgalmat elnyomni s Petőfi, Jókai, Vasvári és Degré elfogatására jutalmat kell kitűzni." — Köszönjük a jó szándékot. Mi még annyit adunk hozzá : hogy erre a helyi tanács igen tisztelt elnöke azt felelte: miszerint nem szeretné: ha ez indítvány pártolásra találna, de ha ugy lenne is, a többséget óvakodnék kimondani: hogy a vérengzést kikerülje. Legyen tisztelve az emberséges nyilatkozatáért." 

Márczius 23. Életképek. I. 13. sz. 396. lapon : —„ Pesti irók nejei egy szépen hímzett zászlóval fogják megajándékozni a nemzetőrséget. Illy kedves kezektől varrott zászló alatt aztán öröm lesz csatázni a hazáért. Petőfi ezelőtt két hónappal megírta azt a verset, mellynek refrainje ez: Varrd meg azt a zászlót feleségem! A költők a világesemények látnokai."

Márczius 23. Nemzeti Újság. 664. sz. 1048. lapon tudósítást közöl Pest megye 1848 márczius 21-én tartott üléséről, melyen a nemzeti őrségnek felállítását — felszólítás és szabad hozzájárulás utján — elrendelték. E nemzetőrségnek alakítására és rendezésére Nyári Pál elnöklésével bizottságot küldtek ki. A tagok nevei közt közli a lap Petőfi Sándorét is.

Márczius 23. Erdélyi Hiradó. 337. szám. 180. lapon Csernátoni Lajos röviden leírván a márczius 15-iki ismert eseményeket, többek közt ezt mondja: E hirdetmény (12 pont) később   több   ezer  példányban   osztatott, a kávéházakban aranyos rámába foglalva függesztetett ki, reggeli 9 órakor a Landerer nyomdája a nép hatalmába jutott s a hirdetmények és Petőfi egy lelkesítő dala rögtön nyomatott és kiosztatott, valami nagyszerű és megragadó volt, midőn Petőfi dalát szavalva, az utolsó verseket, melyek igy hangzanak:
A magyarok istenére esküszünk, 
Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk,
a sok ezrekre menő tömeg fentartott kezekkel ismétlé sugárzó arczczal „esküszünk."

Márczius 26. Életképek. 1. 14. sz. 405. lapon Egressy „Képek a pesti forradalomból martius 15-kén" cz. czikkében a hatást, melyet Petőfi szavalata az egyetem terén tett, mert ott hallotta először, így írja le: „Ekkor Petőfi fölemelkedik, mint egy túl világi alak, mint megtestesült népszenvedés, mint egy ezeséves tantalusi szomjuság, — mint végitélet halálangyala. Elüvölti nemzeti dalát. — E hangok leirhatlanok. Most is hallom és látom azokat, és örökké fogom látni és hallani, mert e kép és hang elválaszthatatlanok. Leirhatlan e dalnak hatása a népre, melly nőttőn nőtt: — s megesküvék isten szabad ege alatt. Hangosan dobogott  minden   kebel,  dobogá  az érzelmet: most vagy soha! lelke legbensőbb mélyéből, hogy rab tovább nem leszen. Ekkor Petőfi így szól: „Most e programmot nyomdába visszük s ki fogjuk nyomatni." Egy hang: „Budára kell menni, s a censurai főnököt aláírásra kényszeríteni." Petőfi: Censorhoz nem megyünk, nem ismerjük el, — tehát a nyomdába. Ekkor megindulunk Landerer nyomdája felé, a volt hatvani — most már szabadsajté — utczába. Odaérvén, Peiőfi feláll a kapu szegletkövére, s így szól: most egy bizottmány bemegy a műhelybe, a programm kinyomatását eszközölni, mindjárt visszatérünk az eredménynyel, addig legyünk itt kinn békével". . .

Márczius 26. Pesti Divatlap. 1. 15. sz. 389. lapon:
„(Petőfi és Vasvári fejére dij van kitéve) Ezt regéli az illy időkben ezerféleképen riadozó Fáma-kürt. Mi ezt ugy értjük, hogy az uj kormány Petőfi és Vasvári fejeit díjazni fogja azért, hogy olly bölcs eszméket terjesztgettek a fővárosi mozgalmakban." —A 390. lapon pedig: („Szerelmei Gábor kőnyomó-intézetében) egy nagy és igen diszes allegóriái kép készül, mely Petőfi Nemzeti dala minden szakát mintegy megtestesítve jelképezi. Holnap már kész lesz, s ára 1 frt. 30 kr."

A király és a hóhér
Márczius 26. Vasárnapi Újság. Szerk. és kiadja Brassai, Kolozsvárt,   722,   szám.   A kolozsvári eseményekről szólván ugyanott, a felelős minisztérium kineveztetése alkalmából így ir: „E magasztos hirnek hallása Kolozsvártt martius 24-én átvillanyozott minden hazafias érzelmű szivet; estve a ref. és unitar. főiskolákban pompás világítás volt, s a hirnek tovább meg tovább terjedése szerint, kinek csak magyaros lelke volt, önként, előleges értekeződés nélkül is kezdte világítani ablakát. — Az uj miniszterekért ezer meg ezer éljenek törtek ki az ihlett ifjúság kebléből. A Petőfi „Esküjét", fiatal tűzzel s férfias komolysággal szávaiak el több izben, s az „esküszünk!" szavaknál a jelenlevők mindannyiszor felemelt ujjal kiálták „esküszünk".

Márczius 28. A királyokhoz. Petőfi Sándor. Röplap. Ára 2 pengő kr. A szerző engeddme nélküli utánnyomat tiltatik. Nyomatott Landerer és Heckenastnál.

Márczius 28. Nemzeti Újság. 167. szám, 1063. lapon : Petőfit „a szabadság bátor s tettre buzditó" bajnokának mondja.

Márczius 30. A Pesti Forradalom Története 1848-ban. Adatul politikai életünk erkölcstörténetéhez. Irta Kléh István. Pesten, Beimel nyomdája. 1848. 8-r. 42. 1. — Részletesen szól a márcz. 15-iki mozgalmakról s közli Petőfi Nemzeti dalát is.

Márczius 30. Martius 15-dike 1848, Pesten. Egy lap néptörténet. Irta Zerffy Gusztáv. Ára 15 kr. p. p. Részletesen szól a márcz. 15-iki mozgalmakról s közli Petőfi Nemzeti dalát is.

Márczius 30. Erdélyi Hiradó. 340. sz. 204. lapon: Deésen a márcz. 15-iki ppsti és márcz. 21-iki kolozsvári mozgalmak hirét márcz. 23-án tudta meg a polgárság az Erdélyi Híradóból. D. u. népgyülést akartak tartani, de ez megtagadtatván, nagy tömeg vonult végig a piaczon, aztán „a polgár-néptömegnek megnyittatik a színház, (a társalkodóban) az elkezdett darab újból kezdése előtt Petőfi forradalmi költeményét Zelényi nagy hatással szavalja, s a közönség menydörgé utána : „esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk". A színdarab sok, a propos mondatait élénken megtapsolák." (Kovács Samu czikkéből.)

Márczius 31. Múlt és jelen. 26. sz. 152. lapon : „Vasárnap márcz. 25-én a helybéli házizenekör is kitüntetni akarván a haladás és magyar nemzet szebb jövőjének felvirulása iránt részvétét és rotonszenvét, saját szállásán egy kis ünnepélyt tartott. A működök, hallgatók, képek és hangszerek nemzeti  szalagokkal  vagy   kokárdákkal voltak feldíszítve,   s   a   Petőfi   és   Gyulay   verseit   díszkiadásban osztogatták."

Márczius Végén. Örömkönyek. Röplap. Ponyvatermék. Herzfeld Sándor verse, melynek kezdő betűiből Petőfi Sándor neve alakul ki. Egy példánya a Petőfi-ház ereklyetárában:

Porban hevert szegény hazánk,
Még néhány hetek előtt, 
Egy jó angyal jött le hozzánk,
Megállott a nép között.

Talpra magyar! szólt az áldott,
S minden fül megértette: 
Őrömmel fegyverbe állott
Árpád dicső gyermeke.

Felébredt a magyar nemzet,
Levetette rablánczát, 
Igen ! felébredt a nemzet,
Szabaditá hazáját.

Szépen díszlik ismét hazánk, 
Lenézheti  küllőidet, 
Árpád édes atyánk kelj fel. 
Nézd meg hős gyermekidet!

Néked, Sándor, köszönhetjük 
Nagy rész't a szabadságnak:
Dicső ! többet adtál nekünk 
Mint egy atya fiának

Oh ! nagy Isten ! nyújts szavakat
Elsorozni  érdemét. 
Rajta legyen minden magyar
Érte adni életét.

(Folytatjuk)

Petőfi napjai a magyar irodalomban / 25.

(Endrődi Sándor nyomán)

1848.

Kard és lánc
Január 2. Életképek. 1. sz. 1. 1. Kard és láncz.
Január 2. Életképek. 1. sz. 16. lapon Petőfinétől a Halhatatlanság cz. elmefuttatás.

Január 2. Életképek. I. 1. sz. 16. lapon:
Hugó Károly az Életképeknek 3 költeményt adott át kiadás végett, de Jókai nem adta ki őket, mert majdnem értelmetlen összerakásai a szavaknak. Utóbb azonban Hugó azt emlitvén, hogy „meg akarja holmi Vörösmartyknak és Petőfiknek mutatni, hogy mint kell jó magyar verseket irni" annál is inkább kiadta őket, mert szerző maga sürgette s mert ugyanakkor a Spiegel czimű pesti német lapban szidta Hugó Magyarországot, melyről pedig egész ömlengéssel szól e költeményekben.

Január 4. Hazánk. I. 156. sz. 621. 1. Az én Pegazusom.
Január 9. Nemzeti Újság. 2. sz. 57. lapon Czakó Zsigmondról lévén szó, ez olvasható :
„A géniusz egy fukar szellem, melly csókját nem adja ingyen az érte esengő homlokára, hanem egyik kezével a költői ihlet drága kincsére mutat, másikkal a szenvedés tövis koszorúját nyújtja. S ha a költő dicsőségét irigylitek, gondoltok-e ugyanakkor megszaggatott lelkére, mellyen költészete fájdalmait megszülte:

Mi hát az a hír, a költőnek hire, 
Hogy annyi a bolondja és irigye !

így kiált fel   keserűen   legmélyebb   érzelmű   fiatal   költőnk és méltán."

Január 9. Életképek. 2. sz. 44. 1. Bolond Istók.  (Vége következik.)

Január 9. Életképek. I. 2. sz. 62. lapon : „— Emich Gusztáv Petőfi verseit második kiadásban nyomatja, ez zsebformátum lesz — az utolsó ív e napokban hagyja el a sajtót."

Január 15. Hazánk. I. 161. sz. 643. lapon: „A Honderű, mint erősen beszélik, jövő félévben Petőfi szerkesztése alatt látand napvilágot. Nem csodálatosak a gondviselés utjai ? azon lap, melly Petőfin gázolódni föladatának tartá, az ő kezeibe jutand. Lázi bácsi most másutt fütyöl, s mint fennen hirdeti, könyökig vájkál a német zsebből kicsábitott húszasokban. Félévig azonban még szép mezeje van a piszkolódásokhoz; azalatt a didaskaliak is kidühönghetik magokat az összes magyar irodalom ellen, — mert aztán „aus von Paradeisgarten!" De hisz mégis felelnek ám ők busáson hivatásuknak, használják a rövid életet lehető leggarázdábban. Alkalmasint megkapjuk mi is e sorokért a sz.r cimet, már persze onnan, hol ennek bővíben vannak." 

Január 16. Életképek. 3. sz 8!. 1 Bolond Istók (Vége.)

Január 16. Életképek. I. 3. sz. 87. lapon a Divateszmék cz czikkben, mely alá Sarolta van jegyezve, ez olvasható: „Végül édes Rózám azon felszólításodra: hogy e lapok szerkesztőjét kérjem fel miszerint olvasóit bár mentül többször örvendeztesse meg a szeretetreméltó Petőfi Júlia elmeszüleményeivel, meg kell jegyeznem: hogy e kérelem fölösleges volna, miután a szerkesztő jól tudja: hogy ez óhajtás általános." Erre a szerk. csillag alatt ezt jegyzi meg: „S ez óhajtásban legnagyobb részt veszen maga a szerkesztő."

Január 16. Pesti Divatlap. I. 3. sz. 95. lapon: „(Petőfi és Vörösmarty) a czélra egyesültek, hogy Shakespeare összes színműveit magyar nyelvre fordítsák. Vörösmarty már e téren, mint Julius Caesar fordításával tanusitá, igen jó sikerrel működött; Petőfitől, kinek szinte egész  hatalmában  van  nyelvünk,  csak  a  legjobbat lehet várni. Átalán véve olly nagy költő műveit, mint Shakespeare, csak illy nagy költők fordithatják le a lehető legnagyobb hűséggel."

Január 22. Honderű. 3. sz. 46. lapon a Heti szemlében : „— Két  legünnepeltebb  magyar  költő,  Vörösmarty  s Petőfy (!)   urak   Shakespeare   magyarítására   egyesültek. A szándok ép oly dicséretes mint végrehajtása üdvös volna irodalmi  és  aesthetikai  műveltségünkre  nézve. A fordítás eredetiből történik-e vagy németből, nem tudjuk." 
Január 23. Életképek. I  4. sz. 126 lapon: „— A  könyvkiadó  társulat  vállalkozott Shakespeare lefordítására. Előlegesen annyit emlitünk meg  e  tárgyról; hogy a két műfordító Vörösmarty és Petőfi leend.  Vörösmarty Leart, Petőfi Coriolant fordítja."

Január 23, Nemzeti Újság. 4. sz. 123. lapon az „Irodalmi ellenőr"-ben Rhadamantus nevű czikkiró reflektál a Jelenkor egyik indítványára, hogy t. i. a politika életkérdései eldöntésében az íróknak és magánnevelőknek is adassék szavazati jog. Ennek ellene szól, mert legelőször is igen nehéz volna meghatározni, hogy ki iró s ki nem az. Könnyen megeshetik, hogy a legérdemesebbek maradnának ki közülök. „Például, teszi hozzá, ha az írók kiválogatását a magyar tudós társaságra biznók, tapasztalni fognánk: hogy ez egyiket országosan elismert és becsült, legnépszerűbb költőinknek erősen őrizkednék kegyeibe fölvenni, ellenben beültetné az irodalmat olly — különben teljes tiszteletreméltó — egyéniségekkel, kik tán egy, vagy más academiai taggal közelebb rokonságban vagy barátságban állanak, de kiknek — ez érdemükön kivül — egyéb az irodalom terén tett foglalásaik, ez ideig terra incognita s tul vannak az ultima Thulén."

Január 30. Nemzeti Újság. 634. sz. 924 lapon:
„A Honderű  jövő  félévvel   mindenesetre átalakuláson fog  keresztülesni.  Jelenlegi   kiadója   már   megkéré   báró E. J.-et, mint szinte a jeles költő P—yt, de ezek a szerkesztőséget el nem vállalák. Ki fogja majd végre is elvállalni, az még eddigelé mély titok."

Január 30. Pesti Divatlap. I. 5. sz 153. lapon az országgyűlési ifjúság olvasó körének megnyitásáról szólván egy pozsonyi levél, így ir: „A körnek tulajdonképeni megnyitása csak múlt vasárnap volt. Ez egy kis ünnepélylyel történt, mely felolvasás- és szavalásokból állott ..... Petőfinek „Dalaim" és „Nép nevében" két gyönyörű költeményei szavaltattak, amaz Funták - ez Makay uraktól."

Február 1. Petőfi Sándor Összes Költeményei 1842—1846. /. kötet: 1842—1844. II. kötet: 1845-1846. Második kiadás. Pest, 1848. Emich Gusztáv sajátja.
(A czimlap második oldalán Petőfi jelszava.) A Barabás-féle arczképpel, metszette Tyroler. Az ajánlati lapon: Tisztelet és szeretet jeléül Vörösmartynak ajánlva a szerző által. 8. r. 390 + 4 számozatlan lap. II. kötet: 1845—1846. 369 + 7 számozatlan lap. — Megjegyezzük, hogy ez a kiadás teljesen ugyanegy betűjű az 1847-iki egy kötetes nagy kiadáséval, melynek tehát csak tördelése ez a zsebkiadás — Ugyanebben az évben jelent meg még egy „második" hasonló formájú zsebkiadás, szintén Beimel nyomtatásában, de más betűkkel s ez voltaképpen már harmadik kiadás. Mindenesetre érdekes bizonyítéka Petőfi művei kelendőségének, hogy másfél áv alatt három kiadásban láttak napvilágot.

Február 6. Életképek. 1. 6. sz. 161. l. A puszta télen. — A 170 lapon pedig Samarjay Károly „Petőfinéhez I—III." czimű költeménye, melyet, mert nagyrészt Pefőfire vonatkozik, közlünk:

I.
Midőn Laurának sirját föltörék 
Koporsójában egy dalt leltének, 
Könyektól eltörölt szerelmi dalt, 
Petrarkának legkedvesebb dalát. 
Csak a koporsóban szerette őt, 
Világ előtt szeretni nem meré.

Te az előítéletek zaját 
Arany gőgjét s irigység gúnyjait 
Megvetve, hőn szereted Sándorod, 
A költőt megszántad ... babérait 
Amelyek már fonyadni kezdtenek, 
Szerelmednek legszebb fűzérivel, 
Ajkid rózsáival körülfonád, 
Csókkoszorú virul most homlokán, 
Hogy a babér között virág legyen.

Férjed dala azóta bájolóbb, 
Férjed dala azóta nagyszerű; 
A földnek roppant tengelyét veszi, 
S ez óriás tollal betűket ir, 
Hervadhatlan rózsákból fontakat, 
S fölirja a hajnalnak fényibe, 
Hogy lángbetükben olvashassa majd 
A késő századok fia: 
Szerelmét és neved!...

II.
Egy csinon kapták rajta Sándorod: 
A hajnalt, az eget, vulkánokat, 
S tengervihart meglopta ... most ezek 
Hiadorként hozzák panaszukat.

Bevádolják a plágium miatt, 
A Honderűt is ügyvédül hivák, 
A hajnal ráismert rózsáira 
S az éggel férjedet megtámadák.

Midőn a föld reng s vad szive zajong, 
Háborgó vágy száll égő ajkira, 
Vulkán torokkal zengi tűzdalát 
Úgy tör ki a föld lángterhelt dala.

Égő kövek ott a kadenciák, 
Tűzoszlopokból állnak a sorok; 
Ezekből lopja férjed lángdalát, 
Ha képzete szilaj ul háborog.

Eljőnek a rét döngő méhei, 
Megismerik ők is dalaikat, 
Miket virágoknak regéltenek, 
Méhektől lopta férjed azokat.

Mert látni fogja, hogy szűzajkaid 
A hajnalnál szebb rózsát teremnek, 
Az égő vulkán s a tengervihar 
És föld bocsánatot esdeklenek.

Mert szived tengerérzeményiből, 
Szived lángjából rablott Sándorod, 
Szerelmedből rabolta lángdalát. 
Mely vulkánnál tüzesben háborog

Szived egy végtelen tengervidék, 
Szerelmed a hajós e tengeren, 
Bús éjvihar zúg ott... s vihar közül 
Távol bölcsődal hallik édesen.

És a kis méhek tévedésökért 
Körüled kéröleg zsibonganak, 
Szemed tündérhonába nézve, 
hogy Onnan tündérregét tanuljanak.

III.
Férjed boldogságát irigylenök, 
Ha nem volnál másé, csak az övé; 
Mienk is vagy — habár félt Sándorod, 
Mienk is vagy, mienk egész honé!

(Folytatjuk)