2011. március 30., szerda

Aki látta az északi fényt - és aki nem...

Több mint 50 ezer fotóból készítette az alább látható videót egy norvég fényképész. 

Ole C. Salomonsen norvég fotós hat hónapot töltött el azzal, hogy a sarki fényt fotózta. Ez alatt az idő alatt 50 ezernél is több képet készített az aurora borealisról. A fotókból aztán összeállított egy videót, amely közel 5 percen át megpróbálja - természetesen erősen felgyorsítva - úgy bemutatni a sarki fény változását, ahogyan az a valóságban is lejátszódott.

Fotóinak legjavából amúgy személyes galériájában is közzétett számos látványos felvételt. A videó megtekinthető a vimeo-n, e sorvégre kattintva.


Érdemes mindezt megszemlélni, minthogy nagyon sokan nem látták még az északi fényt, s talán soha nem is fogják, legalább is élőben, mint ahogy az alábbi vers is utal rá...

cseke gábor

mennyi mindent


nem láttam még az északi fényt
az északi fény se látott engem


nem láttam még a dzsungelt az óceánt
ők se láttak engem


mennyi mindent nem láttam én


pedig az északi fény a dzsungel az óceán
számítanak reám

...és egy kis Leonard Cohen...












Ezt kell megnyomni...

2011. március 28., hétfő

Nézzünk filmet: A csernobili csata

Huszonöt éve lesz, hogy Európára szabadult a csernobili atomfelhő... A helyzet ma sem jobb: a japáni földrengés és szökőár miatt megsérült japán atomerőműben a csernobilihez hasonló gigászi küzdelem folyik a földi életre káros következmények megfékezéséért. Szakemberek mondják: egészen más körülmények között zajlott az egyik, mint a másik. És mégis, ma az egész világ az atomtól fél. És attól, hogy egyszer szépen felrobban velünk a földgolyó. Így lesz-e vagy sem, nem tudni. De félelem helyett nézzük ezt a 10 részes filmet a jútubon, a Discovery World alkotását egy már megvívott csatáról. (Bakter Bálint)










2011. március 26., szombat

Az idő, ha lenne













James Blunt, a szomorúművész

Mi fán terem a Parasztbiblia?

Fotós barátom igazi kuriózumot mutatott felvételeiből: egy székelyföldi férfit, óriás bajusszal. Akkora volt a férfidísze, hogy bizony, bajuszversenyeken is díjazták s csodálták trófeáját. Hanem - állította a barátom - nem csak abban jeleskedik ám az illető, hogy van mit megpödörnie, hanem ismeri a növények, a madarak nevét, valódi természettudós, bár csak egyszerű falusi ember, ráadásul még a Parasztbibliát is tudja...

Ennel a szónál aztán le is ragadtam, mert bevallom, életemben mostanig nem hallottam a létezéséről. Azt se tudtam, mi fán terem. Hogyan? Egy szentírás, küldön a parasztság részére? Micsoda dolog ez, hogy eddigi életemben mindez rejtve maradt előttem?

Addig-addig érdeklődtem, kíváncsiskodtam, hogy rendre a nyomára bukkantam, s annyira lenyűgözött, hogy most kedves olvasmányommá vált. Mindjárt le is szögezem, hogy a Biblia és a Parasztbiblia nem azonos egymással. Igaz, az utóbbi is a Nagy Könyvből táplálkozik, abból indul ki, de inkább mítoszok, mondák, történetek, mesék, példázatok stb. gyűjteménye, amit a különböző népek folklórjából - különös tekintettel a Kárpát-medencére és a magyar nyelvterületre - gyűjtöttek össze. Azóta több kiadást ért meg, ráadásul Franciaországban is nagy ámulattal fölfedezték és gyorsan le is fordították franciára.

Alább dokumentumfilm tárja elénk a Parasztbiblia történetét, mibenlétét a két legilletékesebb: Lammel Annamária és Nagy Ilona, a szerző-szerkesztők elmondásában: 

video
Dokumentumfilm a Parasztbibliáról (1)

video
Dokumentumfilm a Parasztbibliáról (2)

video
Dokumentumfilm a Parasztbibliáról (3)


Az Aranytalicska egyik különoldalán (Parasztbiblia) bő válogatást találnak a gyűjteményből, amelyet időről időre bővítünk. (Bakter Bálint)

2011. március 23., szerda

Nézzünk filmet: Poirot

Hová lett egymillió dollárnyi kötvény?

A közel egy órás játékfilmben (színes, angol krimi, 1991-ből) a híres mesterdetektív, Hercule Poirot és Hastings kapitány utaznak keresztül az Atlanti Óceánon a Mary Queen óceánjáróval, miközben egy millió dollár értékű értékjegynek szinte a szemük láttára nyoma vész. Ki a tettes? Mikor történt a bűntény? A 6 részes filmet a képek alatti aláírásokra kattintva indíthatja a jútubon. Jó szórakozást kíván Bakter Bálint.













2011. március 21., hétfő

Reszketünk, mint a kocsonya...

Dancs Arturtól kaptuk e levelet New Yorkból:

Nem gyakran küldözgetek újságcikkeket, mert én is utálok körleveleket kapni, s főleg Fwd Fwd Fwd levelekben kapott cikkeket olvasni, így jobbára a magam alkotta leveleket szoktam küldözgetni. Ezúttal azonban ismét egy érdekes olvasmányra bukkantam a Spiegelben, és egy jó fordítását is elolvashattam a tegnap, ezt osztom meg most. Lényegében ez nem is körlevél, mert csak én küldöm és nem Fwd Fwd Fwd fwd ..... :) Art

Cunami után. Fotó a Der Spiegel online változatáról. Még több kép itt

Megrázó adatok: bolygónk a japán katasztrófa óta folyamatosan remeg

A napok rövidebbek lettek, a föld tengelye elmozdult, az Antarktiszon gleccserek szakadtak le: a japán földrengés nem csak az országot tolta közelebb Amerikához, de az egész földbolygót megrengette. A Spiegel tanulmánya:

Arra számítottak a japánok is, hogy földrengés lesz, de ilyen mértékűvel nem számolt senki. Az ország partjai előtt fut egy törésvonal, ahol az óceáni lemez az ázsiai kontinens alá csúszik be, körülbelül hetenként két milliméter sebességgel. A várt katasztrófa bekövetkezett március 11-én helyi idő szerint 14:46 perc 23 másodperckor: a tengerfenék kőzete nem bírta tovább a kontinens nyomását és eltört. A mérések kezdete óta ez volt a negyedik legnagyobb földrengés és hatása az egész bolygóra kiterjedt.

A rengés 129 kilométernyire indult a japán Szendai városától, ott keletkezett törés 32 kilométeres mélységben: a tengerfenék olyan gyorsan tört szét, mint egy gleccser. Három és fél percen keresztül haladt a törés a kőzetben. Végezetül a hasadék 400 kilométer hosszan húzódott egészen a tengerszinttől 60 kilométeres mélységig. A fent fekvő lemez 27 méterrel előrébb csúszott – tehát keletre – és hét métert felfelé. Ez egyike volt a legerősebb lemezmozgásoknak, amelyeket valaha is rögzítettek. A rengés az Egyesült Államok geológiai szolgálatának adatai szerint 9-es erősségű volt. Az ütközés olyan mennyiségű energiát szabadított fel, mint amennyit egy több száz méter átmérőjű meteorit becsapódása jelentett volna. Még a 376 kilométernyire fekvő Tokióban is omlottak össze épületek és remegtek a házak. Az Antarktiszon is megfigyelhető volt a hatás, a gleccserek gyorsabban szakadtak le, írta a New Scientist magazin hasábjain Jake Walter glaciológus. A méréseket azoknak a GPS készülékeknek a segítségével tudták elvégezni, amelyeket a gleccserekre telepítettek. A kontinenslemezek mozgása szokatlanul heves cunamikat váltott ki.

Az óriáshullámok a japánok számára további pusztítást jelentettek, de az óceán többi térsége megmenekült. A hullámok több száz kilométeres sebességgel rohantak Honshu partjai felé és néhány perccel keletkezésüket követően elérték a szárazföldet. A tengerfenék egyenetlenségei felfelé nyomták a hullámokat, míg azok a 15 méteres magasságot is elérték.

A cunamik jellegzetessége, hogy míg a hullámok a tenger felszínén haladnak, addig a cunamik egészen a tengerfenékről indulnak, az egész tenger mozgásban van, és ennek megfelelően nagyon sok vizet juttat a szárazföldre. Japán meredek partjai még inkább felkorbácsolták a vizet, kilométeres távolságban jutott be a tengervíz a szárazföldre.


Egy kis hazabeszélés

Örömmel újságolom, hogy a blog egyre tartalmasabb lesz, s mind több idő jut az oldalak kialakítására, bővítésére.

Így például sokat gazdagodott a kezdetek óta a Mestó-tengerszem titka, ahol Halmai István rendre előkerülő versei egy eddig ismeretlen, szeretni való költőt állítanak elénk.

Hasonlóképpen bővült a Táncos G. Károly-oldal, s felhívnám a figyelmet Ha én c. ciklusára, amely távolról sincs lezárva, s ahogyan tovább írja, úgy jelennek meg majd itt is az újabb darabok.

Baudolinó linkgyűjteményét éppen e percekben egészítettem ki két újabb, remek szerzeménnyel (Titanic, Te, Picasso és Lenin), s már korábban is kerültek oda újabb darabok.

Közzétettük Stevenson izgalmas kisregényét (Dr. Jekyll és Mr. Hyde), a horror első komoly irodalmi teljesítményét.

Beindult Sztevanovity Dusán válogatott versszövegeinek antológiája, s a blog jobb szélén a videósávban válogatni lehet Zorán, Máté Péter, Cseh Tamás, a Beatles és Donovan muzsikájából; a menű aleatorikusan változik, időről időre más szerző kínálja magát. Mától kezdve a kínálatba Aznavour-dalok is bekerültek...

Közelebbről a Parasztbiblia zamatos történeteiből tallózik a blog egyik napszámosa, Bakter Bálint.

2011. március 19., szombat

Az Álmok Kertjében






















Sue és Peter Hill szobrai


Garden of Dreams, Chelsea
Eden Project, St Blaise, Cornwall

Lost Gardens of Heligan

Forrás
http://www.environmentalgraffiti.com/art/news-weirdly-wonderful-19-marvelous-mud-grass-sculptures

Burjánzás minden szinten...

Zenei feléfestés itt















Várnai Zseni:
CSODÁK CSODÁJA

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél. 

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rám ragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!

2011. március 15., kedd

Megírták annyian…


















Áprily Lajos:
MENNÉK ELÉD

Mennék eléd, mert itt vagy már közel.
A déli oldalon leselkedel.
Gyökerek hallják könnyű léptedet,
átküldesz egy-egy halk leheletet,
mely szűzies még és illattalan,
de sejtető, jó langyossága van.
Csak arcom érzi még, nem sejti más,
varázs van benne, keltető varázs.
Ahol jársz, néma éberség fogad,
keresed a rügyes sombokrokat,
hogy langyosságoddal rájuk lehelj
s kipattanjon a sárga kis kehely.
Feljössz az élre, melyet hó erez,
íj válladon, a hátadon tegez,
benne az arany nyílakat hozod,
melyekkel a telet megnyilazod.
Mennék eléd, s mint fényváró anyám,
még utoljára elkiáltanám
nevedet, melyből napfény sugaraz:
Tavasz, tavasz! Tavasz, tavasz, tavasz!

2011. március 14., hétfő

Gépzene vagy elektronikus zene?

 Az Aranytalicska most nem a kintornáról kíván intimpistáskodni. Ez a jó öreg békebeli vándorhangszer, mely a Pallas nagylexikona szerint "kereken tolható hangszer, mely főleg nagyobb városokban van elterjedve s szegény koldusok, bénák és ügyefogyottaknak szolgál kenyérkeresetül. Alakja: zárt szekrény, mely henger-forgatással hozza ki a hangokat kisebb orgonfajta sípokból s ez esetben sípláda a neve." De még csak a wurlitzerről sem, amely nem más, mint a múlt század derekán pénzbedobással működő automata lemezjátszó, amely a beléje táplált bizonyos számú nótát gombnyomásra lejátszotta. És a gépzongoráea se gondoljunk, amelyik lyukkártyával működött és a lebujokban, a zongoristát kiiktatva, fáradhatatlanul klimpírozott az ittas vendégek szórakoztatására.

Az elektronikus zene tárgya nem valamely gépiesen működő zeneeszköz, hanem az elektronika felhasználása a zeneszerzésben és a hangszerelésben. Művészet ez, a javából, csakhogy a zenészek egy része ezt ma is komolytalan kalandnak, kóklerségnek tartja.

Ámde az élet nem áll meg a konzervatív ízlésű művészek véleményénél: a jelenkori zenetörténet két kiemelkedő - és igen népszerű - alakja, Jean Michel Jarre és Vangelis olyan életművet mutatott fel, amelyben az elektronikus zene a klasszikus értékekhez nemesedett.

2002-ben kiadott Jarre örök c. lemezének borítója
Jean-Michel André Jarre (sz. 1948) családja a zene bűvöletében élt, a kisfiú gyerekkorában imádta a vándorzenészeket, a klasszikus zene viszont untatta. Korán megismerkedett a dzsesszel, majd a rock-kal, egy gitárzenekarban is játszott. Konzervatóriumot végez, s mihelyt megismerkedik az elektronikus zenei effektusokkal, kapcsolatba lép a konkrét zene atyjával (Pierre Schaeffer) s csatlakozik csoportjához. Innen egyenes út vezet a csúcs felé: egymás után jelennek meg felvételei. Közben intenzív stúdiómunkát is végez, mások útját is egyengeti. Több mint 80 millióra rúg eladott lemezei száma, méltán nevezhető a műfaj legnépszerűbb alakjának. Kirobbanó sikerét az Oxygène albumnak, majd a későbbi, melodikusabb Équinoxe-nak köszönheti. Szerző lajstroma hihetetlenül gazdag, számos időszerű esemény, alkalom írat vele zenét (pl. a NASA, vagy a Szolidaritás szakszervezet negyedszázados évfordulója), kompozícióit mindinkább nagyszabású, szabadtéri koncerteken mutatja be. Merészen alkalmazza a szintetizátort, s az ezredfordulótól énekkel kombinálja válrozatos stílusú kompozícióit, újabb és újabb megoldásokkal kísérletezik, világturnékon vesz részt.

video


Vangelis portréja
A görög származású Vangelis (sz. 1943, eredeti neve: Evangelos Odyssey Papathanasiou) igen fiatalon alakított saját zenekart, amelyet hamarosan a legnépszerűbbek között tartottak számon. Franciaországba megy, ahol Demis Roussos társaságába kerül, együtt zenélnek. Később filmzenei megrendelést kap, amivel nagy sikert arat s ezzel beindul önálló zenei karrierje. Később Londonba költözik, saját zenei stúdiót létesít, ott hozza létre sajátos stílusú felvételeit. A Chariots Of Fire című film zenéjéért 1982-ben Oscar-díjjal jutalmazzák, a film fődala sláger lesz. Ettől kezdve özönlenek a megrendelések, s Jaques Cousteauval való barátsága új fejezetet nyit munkásságában: ekkor születnek meg nagy hatású szerzeményei: a The Mask és az Antarctica. Munkáinak lajstroma amúgy igen gazdag, évente egy-két sikeres lemezzel toldja meg. Alapvetően hű marad a filmhez, de színházi produkciókban is szerepet vállal. Sikerének tényleges titka az a mesterien rafinált mód, ahogyan kiaknázza a szintetizátor nyújtotta szinte végtelen improvizatív és hangzási lehetőségeket.


video

Ne féljünk attól, hogy mindkét zeneszerző dallamai rendkívül melodikusak - ellenkezőleg, örvendjünk neki! Oly ritka erény ez manapság! (Bakter Bálint)


U.i. ízelítőül Jarre equinoxe 5, illetve Vangelis A tenger emlékezete c. zenéit töltöttük föl. Ezen kívül a jútubon még nagyon sok munkájuk elérhető!

2011. március 12., szombat

Van úgy, hogy ketten vagyunk...

Szeret ön borzongani? Nem kell messzire mennie: horgonyozzon le nálunk, az Aranytalicskánál, ahol feltálaljuk az irodalom által bemutatott eddigi legismertebb és legklasszikusabb lelki anomáliát, amikor egy tudós felfedezi, hogyan változtathatja meg szándékosan saját énjét kettős személyiséggé. Borzalmas találmányának végül is áldozata lesz, de előtte még jónéhány ártatlan ember élete is rámegy erre az eltévelyedésre.


Alább a történet - amelyből remek könyv és számos izgalmas filmváltozat készült - lélektani vonatkozású problémáit ismertetjük a Netambulancia c. honlap alapján, külön oldalunkon pedig (A horror klasszikus mestere) közöljük a kisregény teljes szövegét, a hajdani Rakéta regényújság alapján. Aki viszont kíváncsi a mű klasszikus filmfeldolgozására (nyolcvan valahány perc)  is, az itt megtekintheti a jútubon(Bakter Bálint)



Minden emberben több egyéniség rejtőzik és sokszor csak a „véletlenen", vagy a „körülményeken múlik", hogy melyik jön ki belőle. Ebből az alaptézisből indul ki minden idők egyik legsikeresebb „horror-története", a Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete. Robert Louis Stevenson skót író, A kincses sziget szerzője 1887-ben publikálta először a kettős személyiségű, önmagán kísérletező orvosról szóló kisregényét. Az egyik a barátságos, mindenki által becsült orvos, a másik a laboratóriumában általa készített ital hatására megszületű torz testű és lelkű gyilkos. Egy ideig még könnyen megy az átváltozás, de a Gonosz mind jobban eluralkodik dr. Jekyll-en, mígnem végleg elveszti uralmát Mr. Hyde és önmaga felett is.

A rémsztorikra vevő színház és mozi nagyon hamar lecsapott Stevenson művére. Már 1908-ban elkészítették első filmváltozatát, később pedig olyan nagyszerű színészek bújtak a figura és rémséges másának bőrébe, mint Frederic March, Spencer Tracy, Jean-Louis Barrault, Jack Palance, Anthony Perkins, David Hemmings és Michael Caine. Érdekes módon a rendezők e szerepre szívesen választottak olyanokat is, akiket előzőleg nem skatulyáztak be „elmebeteg" vagy „gonosz" szerepekbe, mint Palance-ot, vagy főleg Perkinst, aki előzőleg már Hitchcock Psychójában is kettős személyiségű figurát játszott, hiszen „saját anyjaként" gyilkolt. Anthony Burgess és Stanley Kubrick Mechanikus narancsa viszont egyfajta fordított Jekyll-Hyde kísérlet: a „Ludovico"-módszerrel éppen a gonoszt írtják ki időlegesen a főhősből és teszik minden erőszak ellen védekezni képtelen ronccsá. Készült a témában még egy szenzációs paródia is, Jerry Lewisszal a főszerepben: a dr. Jerry and Mr. Love főhőse, egy csúnya, gátlásos, kétbalkezes tudós, aki képes magát szívtipró bájgúnár énekes sztárrá változtatni - természetesen addig, amíg a csodaszer hat...


2011. március 9., szerda

Okos szamár (Metró archív)

Néhány hete említettük, hogy Sztevanovity Dusán dalszövegeiből készítünk tartalmas válogatást. Alulírott végzett is a munka dandárjával, s közben nem állta meg, hogy néhány szöveghez megkeresse a megfelelő nótát is - a legtöbbet Zorán előadásában.

Dusán dalcsokra külön oldalról nyílik (Dusán-antológia), a frissítés mindig felülre kerül majd, a régebbi darabok fokozatosan lejjebb kerülnek. A szövegek egymásutánját olykor egy-egy videóklippel törjük meg, vendégeinknek kedveskedve. (Ennek érdekében a videósávban Zorán dalokat lehet letölteni.) Ízelítőül egy nagyon-nagyon régi nótát hallgassanak meg a Metro együttes előadásában, alatta pedig elolvahatják Dusán eredeti dalszövegét is. (bakter)


video

Sztevanovity Dusán
OKOS SZAMÁR


Húzzák és tolják,
de ő csak áll;
okos szamár.
Aztán kérik és hívják;
nem reagál:
okos szamár.
Fájón csattan az ostor,
megszokta már;
okos szamár.
Menni jobb lenne olykor,
ő mégis áll;
okos szamár.

Hozzád százszor visszamentem,
mind a százszor rosszul tettem.

Zeneszerző: Frenreisz Károly
Előadó: Metró együttes
Album: Metró, 1969

2011. március 8., kedd

Vidéki pikantériák (7) Hallgattak, mint a lakat

Fotó Biró Károly

Dr. Balázs Lajos: Amikor az ember nincs es ezen a világon (Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009) c. néprajzi monográfiájában külön fejezet foglalkozik azzal, hogy a csíkszentdomokosi fiatalok, pontosabban a legények milyen élettapasztalatok nyomán tanulják ki a nőkkel való szexuális praktikákat. Kiderül: minden faluban vannak erre való "tanítómesterek", akik tudományukért legtöbbször megkérik az árát.

„Volt itt a felsőbb utcába egy asszony, az mondta, hogy »ő nem bolond, hogy őt szalmazsáknak tarcsák, hanem ha csinálja, fizesse meg«.
Kérdeztem, há mennyit fizetnek? S azt mondja 100 lejt (1991-es adat=10 kg cukorral).
A másik Felszegbe özvegyen maradt. S odajártak az emberek, s idős legény s minden. Mondták, hogy »Na, Mariska néni, mennyi az ára egy kiló húsnak?« S aszonta »100 lej s egy fazak liszt«. Hát ezt annyit kacagtuk. Pedig ügyes család vót. De hát nem volt más kereső a családba, így megengedte. De kijelentette: »100 lej s egy fazak liszt«. Még most es folytassák a fiatalok ezt a mondást" - emlékezett a dologra egy 65 éves nő.

Voltak azonban olyanok, akik egyenesen a lányt vették le a lábáról, nála kívántak nemi kalandban részesülni. Csakhogy amelyik lány engedett...

„Olyan es történt - mesélte egy 67 éves asszony -, hogy megengedte egyszer, aztán nem, s megverte a legény. Az ilyenek kitudódtak. Ha másképp nem, a leányon ha meglátszott, a szülei csak kivallatták. Akkor a szülők jobban odafigyeltek a gyermekeikre. Kivallatták, s meg kellett mondja, s ha megmondta, hogy megverte, akkor azt es meg kellett mondja, hogy miért... S ha megmondta, s a szülők szóba álltak a legény szüleivel, akkor az rögtön kimondta, igen met akkor megengedte. S így kikerültek az ilyen dolgok. Ha jele nem volt, a leján hallgatott, mint a lakat. De ritkább eset vót, hogy az ilyen megverte, mondjuk egy pufot adott. Inkább zsarolták. Az könnyebb vót. Met akkor nagyon féltek attól, hogy ne derüljön ki." 

A kiderülés nem egyszer személyes tragédiákhoz, traumákhoz vezethetett. De olykor jó fordulatot is vett az ügy:

„Ő még nem vót tisztába avval, há tizenhat éves vót!, tanár úr, hogy elegendő-e a terhességhez ha csak eccer közösül, vagy többször... S azt kérdezte tőlem: - »Édesanyám, én csak eccer vótam Gabival, me úgy híják a vejemet, »csak eccer vótam, s akkor...« Na mondom, ha te eccer vótál az annyi, mint ha százszor lettél vóna.
S ő avval az eccerivel, az elsővel rögtön terhesen maradt.
Aztán elmondta a vejem es, met ez aztán napvilágra került, ő es kivallotta, hogy ...
Akkor nem a vót, hogy menyünk, s elrendejzük. Habár mindenképpen a vót, hogy valahogy, valahogy... De nem tudtuk. S akkor a vejem azt mondta nekem, »Tuggya-e, mit mondok? Evvel magok nem mennek sehova se. Ezt én csináltam, s ennek én vagyok az apja. Nem nennek sehova!« S hála a Jóistennek, nem mentünk (elérzékenyül), lett egy szép négy kiló nyolcvan dekás gyermekünk (sír). Amikor telefonáltak, hogy Gizinek lett egy négy kiló nyolcvan dekás gyermeke, szinte rosszul lettem. Egy tizenhat évesnek! Éppe csak elvégezte a 10 osztályt.
A vejem má azelőtt valahogy kiszemelte Gizit. Hát szép vót, szép lejánka vót. Aztán... Meglett a gyermek. Aztán az apja megmondta neki, mikor értelmes lett, hogy mámádék azt akarták, hogy te ne légy meg. Jaj (sírva fakad), hála a Jósistennek, hogy sikerült.
Azt, hogy a leányom terhes, tölle tudtam meg. Kettőjüktől.
Három hónapig nem mertük megmondani az apjának. Egyéb nem történt vóna, csak fiatal vót a lejánka. Tizenhat éves. Hogy most mi lesz? S mi lesz? Egyebet nem mondott az apja, amikor napvilágra került, nem Gizinek, hanem a vejünknek, hogy »Gabi, mit mondtam én neked?! Te má egy katona leszerelt legény vagy, s a mü leányunk még csak tizenhat éves. Nekünk férjhez menő leányunk nincs. Korba nem találtok.«

2011. március 7., hétfő

Dalosfüzet (8)


Kissé elhanyagoltam a dalosfüzet lapozgatását, de sebaj, csak annyi történt, hogy egy árnyalattal tovább sárgultak a lapok, egy-két héttel ódonabbak lettek a nóták, de ezen csak nyertek, mert akár a jó bor, az idő nem árt nekik. Gondolom, ezt is sokan ismerik, hát még Mindszenthy István népdalénekes archív előadásában... (bakter)

Valahol egy kis faluban

video

Valahol egy kis faluban nem nyílnak már a pünkösdi rózsák.
Valahol egy ablak alatt elnémultak a szerelmes nóták.
Valahol egy csöndes utcán, szomorúan álmodozva járok,
Ne tudja meg soha senki, hogy még mindig valakire várok.

Valamikor boldog voltam, ha pünkösdi rózsát láttam nyílni.
Valamikor örömkönnyet tudtam én a rózsák között sírni.
Valamikor nem gondoltam, hogy én egyszer itt maradok árván,
Hogy énnékem nem nyílik már soha virág a pünkösdi rózsán.

Vigyázz rám!

Egy dal, amit újra és újra hallgatni kell...


Dés László : Vigyázz rám!
Énekli: Koncz Zsuzsa

video


Elaludni készül a nyár,
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már.
Vigyázz rám!

Ugye, holnap útra kelünk,
Zsebre vágjuk majd a kezünk,
Kicsit túl vidámak leszünk?
Vigyázz rám!

Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel,
S hogy mi legyen, majd dönteni kell,
Vigyázz rám!

Szemed most is annyira szép,
Szerelemmel nézel-e még?
Nevetésed éppen elég,
Vigyázz rám!

Összekötve ott van a zsák,
Benne mind a nyári ruhák,
Nem emlékszik senki se ránk,
Vigyázz rám!

Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!

Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!
Vigyázz rám!

2011. március 5., szombat

Képekben Attiláról (12)

József Attila halála ma sem hagyja nyugodni a magyar társadalmat. 2001-ben Garamvölgyi László, az országos rendőrség kommunikációs igazgatója kriminalisztikai módszerekkel próbálta bebizonyítani könyvében (Hogyan halt meg József Attila), hogy az öngyilkosságra tulajdonképpen nincs bizonyíték, a halál oka tulajdonképpen egy szerencsétlen vasúti baleset volt: JA a sorompóval lezárt pályán veszteglő vonat alatt akart átbújni, amikor az hirtelen elindult s ez okozta a vesztét. A többi - így a szerző - legenda...

Feltételezések... Mint ahogy a hivatalos verzió is feltételezésen alapul. Nem tudjuk meg soha a valóságot. Bár a kőkemény valóság mégis csak ez:



JA és a család sirboltja a Fiumei utcai temetőben

lesz lágy hús s mellé ifju karalábé
ökör hizik és nő a csalamádé
de az már nem a mi porunkból fakad.

(JA: Lesz lágy hús...)


JA szobra a Parlament mögött a Duna parton - ma. Fotó: Pusztai Péter

Lesz-e nap holnap, mely békét igér?
És végre munka, mely nem gyötrelem!...
Az ágakról, mint fátyol, lóg a szél,
a szürkület. Én nagyon szeretem.

(JA: Nedvesedik mélán...)

Talán mégis az sarkallja az embereket világos, egyértelmű válaszra a halállal kapcsolatban, amiért JA is nagyon ragaszkodott a valósághűséghez. Ignotus írta róla: "Kóklernek tartotta az olyan költőt, aki kedvesét a hangulat vagy a rím kedvéért szőkének dalolja, de a valóságban barna."

Ebben lehet valami...

2011. március 2., szerda

Virágok a réten - énekli a Kistehén

De ami jó e dalban, az az, hogy a videóklip egy bukolikusságában is valós élethelyzet megjelenítője. A szöveg kellően blőd ahhoz, hogy ne lehessen komolyan venni, és mégis: a mezőn éneklő-táncoló-muzsikáló cigány felnőttek és gyerekek ugyanannak az életkedvnek a kifejezői, mint ami a Kistehén dalából árad. (B. bakter)



Jaj, de szép virágok vannak a réten
Peti ne nézz ilyen mérgesen,
Dómi ne beszélj csúnyán a réten,
Kata ne büfögj olyan hangosan.
Jaj, de szép virágok!

Jaj, de szép virágok vannak a réten
Pannika mondja: sokat vakarom a seggem,
Blanka sokat beszél a réten
Jaj, de megszomjaztam itt ezen a réten.

Jaj de szép virágok vannak a réten
Haza is megyek a jövő héten,
A virágok között szépen.

Jaj, de szép virágok vannak a réten,
És néztek a gyerekek felfelé,
Átrepült valami az égen,
Másra nem emlékszem.