2013. február 26., kedd

Petőfi napjai a magyar irodalomban / 15


(Endrődi Sándor nyomán)

1845

November 20. Pesti Divatlap. II. 34. sz. 1138—40. lapján egy Honvágyi nevű levelet közöl Feltre olasz városka székesegyházáról. A város a tiroli hegyek aljában fekszik s székesegyházában egy faragvány van, melyet igy ír le: „A faragvány fehér alabástrom; egy 18 éves hölgy gyermek-ágybani haldoklását ábrázolja, — a kétségbeeséssel küzdő férj fejénél térdel a haldoklónak, nővére lábainál imádkozik, ipája mellére csüggedt fővel, s leverve a fájdalom miatt, egy karos székben kéztörve zsugorodik. A lelkész a vonagló jobbján a feszületet csókolásra nyújtja, míg a háziak éjjeli pongyolában, s arczukon szívből fakadt sajnálat hű kifejezésével, a gyógyulási reményt elölő lemondással, csudálatosan meglepővé emelik a jelenetet." ... „E jelenet felett, Petőfinek „Czipruslombok"   czimű költeményéből, sok vers önkénytelen hangzott el ajkamon; szerintem ugy rá illet e kétségbeesett férjre, miszerint el kezdem hinni, hogy Petőfit szívimádottja elvesztésével ily helyzetbe sújtotta a sors."...

Csárdában mulató pásztorok
November 22. Életképek. II. 21. sz. 669. lapon a Hirlapi őr a P. Div. XXXII. számáról:
„E számot Petőfi versezete „A jó öreg korcsmáros" nyitja meg, melly egyszerű s szívélyes költemény a költő szebbjei közé számitható, millyekkel, jeles tehetsége mellett is, csak ritkábban ajándékozza meg az olvasó közönséget."

Deczember 2. Nemzeti Újság. 190. sz. 763. 1. Szintén megjelent Petőfi verseinek második füzete is, melyet mi azonban teljességgel nem ajánlunk,  miután azok magokat nem csak ajánlják, de bámulatos népszerűségüknél fogva erővel is megvétetik a költészet-kedvelőkkel  és nem kedvelőkkel.

Deczember 4. Pesti Divatlap. II. 36. sz. 1205.1. Álmaim. 

Deczember 4. Kerényi Ujabb Költeményei. Pest, 1846. Nyomatott Landerer és Heckenasztnál. 8-r. 133.1. — Ebben a kötetben négy Petőfire vonatkozó költemény van. Az első, a 20-ik lapon „Szüret után" czimmel itt jelent meg először. Szól ekkép :

Petőfi van kezemben,
S egy mádi kis levél;
Amaz vitézi hangon,
Ez csendesen beszél.

Amai vitézi hangon 
Örökké bort kiált; 
A vinczellér hegyemben 
Egy aszút sem talált.

Kikandikál ezekből 
A régi leczke .... nos? 
Az élet zenekarja 
Milly ellenhangzatos.

Hadd igazítson rajta 
Másképen, a ki tud! 
Legjobb az ó boroknak 
Izenni háborút.

Versolvasó, ki hozzám
Hasonlón sújtva lől
Daloljuk el Petőfit,
S igyunk a régiből!

A második a 25-ik lapon „Az erdei lak (Költői verseny Petőfi és Tompával)" cz. a már előzőleg megjelent a Pesti Divatlap 1845-ík évi folyamában; a harmadik vers 43. 1. Petőfi Sándornak, ezzel a csillag alatti jegyzettel: „Lásd : Versek irta Petőfi Sándor 1842—1845, 143-ik lap" — szintén megjelent a P. Divatl. 1844. évi folyamában. A negyedik Triolettek III. czimmel, a 108-ik lapon itt jelent meg először és igy szól: 

Sándorkám, ez úgy-e jól lesz ?
Te már a bor istenéhez 
Énekeltél eleget; 
Sándorkám, ez úgy-e jól lesz ? 
Vedd át szőlőkertemet! 
Néked már talán csak kedvez,
S  gazdag  emberré tehet. 
Sándorkám, ez úgy-e jól lesz ?

Nemesi kutyabőr
Deczember 6. Életképek. II. 23. sz. 734. lapon a Hírlapi őr: A P. D. XXXV. számáról: „Versek közül ,Őszi képek' Tompa Mihálytól és ,Én magyar nemes vagyok' Petőfi-től kiemelendők; amazt érzetmélység, ez utóbbit csipős gúny teszi leginkább érdekessé."

Deczember 20. Életképek.  II.  25.  S2. 801—2. lapon a Hirlapi őr:
„— Versek vannak Erdélyi-től, (Róma, május 20. 1845.); Petőfi-től ('Álmaim'); Bérczy Károly-tól ('Búhangok'); Samarjai-tól (,Csókper').
„ . . . Petőfi 'irtóztató álmai' ellen kel panaszra, mellyek éjeit nyugtalanítják, mellyek felett azonban — úgymond — nem csodálkozik, mert csak azt szemléli álmaiban, mik az életben egyre történnek; a miért is végül boszúsan kiált fel: hogy jőjön el már egyszer a föld szétrombolására rendelt üstökös . . . E feketevérű boszus hangulat nem költői, tehát csak egyéni. Az egyéni érzelmeket dalba önteni csak akkor szabad, ha azokban valamelly általános költői eszme lappang; elégedetlenséget, ember- és világgyülöletet hirdetni mindenek közt legkevésbbé a költőnek hivatása. Ha valakit e baj bánt, iparkodjék menekülni tőle; a menekülésre két mód van: tisztába, egyensúlyba jőni önmagával, vagy tisztába jőní, megbarátkozni a társasélet formáival. E két mód egyesíthető. A ki nem teszi, illető költeményében sajnálat tárgyává leszen : a költő pedig szerettessék, tiszteltessék, magasztaltassék, csak ne sajnáltassék. Kit sajnálunk, alattunk látjuk őt; a költőnek pedig felettünk kellene röpkedni. Petőfy (!) már néhány hason irányú verset mutatott be az olvasó közönségnek; kívánjuk, hogy ezentúl minél kevesbet mutasson ..."

1846

Január 4. Pesti Hirlap. I. 601. sz. 11. lapon: —„ Petőfy (!) egy „Tigris és hyéna" czimű drámát irt, melly e napokban kerülend a színházi választmány vizsgálata alá."


Január 8. Pesti Divatlap. I. 2. sz. 26.1. Szemere Pálhoz.

Január 18. Pesti Hirlap. 1. 609. sz. 41. lapon: „— Petőfy (!) „Tigris és hyéna" czimű  drámája elfogadtatott."

Február 12. Pesti Divatlap. I. 7. sz. 132. lapon Boros Mihály Gondolattöredékek cz. czikkében a többek közt igy ir:
„Czuczor és Petőfi, egyik tüzes, a másik csöndes paripán nyargalództok a nép között; és mégis a nép nem ismer, nem hall titeket. Jah, mert nálunk a nép még nincs nevelve, és a népnevelés csak eszme, vajúdó eszme, melly-nek paszitáját tán unokáink fogják ellakni. Szegény nép! mintha te nem is ember volnál!"

Február 22. Pesti Hírlap. I. 624. sz, 122. lapon a fővárosi újdonságok közt:
„— Petőfi pedig ujabban egy regényt irt, melly jelenleg kiadásra vár. Vannak több igen szép versei is készen, mellyek közül különösen ki kell emelnünk egy nagyobbszerü gyönyörű költeményét illy czim alatt: A csárda romjai. E költemény a „Szépek könyvében" fog megjelenni."

Február 26. Pesti Divatlap. I. 9. sz. 178. lapon:
„— Petőfi regényt irt „A hóhér kötele"  czim alatt; a mű dicsértetik azok által, kik olvasák. Nem sokára mutatványt közlendünk belőle."

Márczius 14. Irodalmi Őr. 13. sz. 144. lapon: „— Petőfi ismét ujabb költeményeket ad ki Emichnél „Felhők" czim alatt, ha jól értettük."

Márczius 19. Pesti Divatlap. I. 12. sz. 221—22. J. Felhők. I—VIII. (Csillag alatti jegyzetben: „Mutatvány illy czimű, sajtó alatt levő kötetből. Szerk.")  I. Mosolygjatok rám. II. Gyertyám homályosan lobog. III. Szeretője-e vajon ? IV. Mivé lesz a föld ? V. Melyik a legrégibb temető? VI. Hány csepp van az oczeánban? VII. Oda nézzetek! VIII. Nem csak mi vénülünk.


Márczius 26. Pesti Divatlap. I. 13. sz. 257—58. lapon: „(Szénfy Gusztáv „Parlagi rózsák") czimű népies hangszerszerzeményei, zongorára alkalmazva, s Battyány Kázmér grófnak ajánlva, most kerültek ki Walzel jó hitelű kő-nyomdájából. Szerző Petőfitől és Szakáltól összesen 7 népdalt tett zenére, s hangköltői tehetségét, s nemzeties irányát ismét örvendeztetőleg tanúsítja. Mi — ellenkezőleg az Életképek szini bírálójával — azt állitjuk, hogy Szénfy népdalzenéiben el van találva a népies hang, mire bizonyságul szolgál az, hogy a Dreyschok hangversenyében, Füredy által hatályosan elénekelt népdala is, nagy tetszést viván ki, a közönség által ismételtetett. — A fent érintett hangművek Wagner műárusnál kaphatók 30 e. krajczárért."

Márczius végén. Özv. Barráné és Stein kolozsvári és nagyenyedi könyvkereskedők külön lapra nyomatott könyvjegyzékben hirdetik Petőfi Versek és Helység Kalapácsa cz. köteteit. Ez utóbbit így: „A Helység Kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Irta Petőfi Sándor. Vel. 2 csinos képpel ékesitett bor. fűzve 36 kr. pp. Egy ifjú tehetséges költőtől, az első tréfás hősköltemény (az ujabb időben) cz. könyvecske (diszes kiállítása mellett) komoly s humoristicus tartalma által mindazoknak ajánlhatóvá lesz, kik hogy víg órát magoknak készíthessenek, egy kis kiadást tenni nem sajnálnak."
Majd alább: „Május közepén fog megjelenni Petőfi S. illy czimű munkája: „A hóhér kötele". Végül u. o. hirdetve még a Koros Hölgy és Robin Hood cz. regények.

Április 2. Pesti Divatlap. I. 14. sz. 264. 1. Imádságom.

(Folytatjuk)

2013. február 13., szerda

Mind tolvaj, aki tolvajnyelvet használ?


A magyar tolvajnyelv szótára - olvastam a minap a Magyar Elektronikus Könyvtár frissen feltöltött állományában. Nocsak, ez érdekes...


És amikor a MEK-ből egy kattintással letöltöttem a pdf dokumentumot, azt hittem, unikumra - ritka (fehér) hollóra - leltem. Aztán, amikor belelapoztam, rá kellett ébrednem, hogy amolyan halvány, korai próbálkozásról van szó, megérteni azt a réteget, amelyhez oly könnyű hozzácsapódni, de végül oly nehéz a válás: a tolvajtársadalmat.

Menet közben az is kiderült, hogy a tolvajnyelvi törekvések nem csupán a tolvajokra, az alvilágra jellemző, hanem a katonai és a jassztársadalomra, a kártyásokra, a diákokra, sőt a tizenévesekre, az utca emberére is. Sőt, az is világos lett előttem, hogy a börtönszleng is külön "elit" kategória, s bár a fent felsoroltak között nagyon sok a közös elem,  a titkos nyelvek egy-egy nyelvjárásaként értelmezhetők.

Ilyen értelemben az 1924-ben összeállított és dr. Balassa József a „Magyar Nyelvőr” szerkesztője által bemutatott tolvajnyelvi gyűjtemény (a népkiadványként elképzelt  Mindent Tudok Könyvtár 16. köteteként) fényévre van ama hatalmas nyelvi anyagtól, amely az azóta eltelt közel száz esztendő alatt összegyűlt, s amelynek olyan sokrétű rendszerezéséről olvashatunk a Magyar Nyelvjárások XXXII. kötetében Kis Tamás tollából (A magyar szlengszótárak).

Azóta is töprenghet az ember, hogy micsoda hatalmas, nyilvános, ugyanakkor titkos és mindenek előtt titokzatos építmény minden egyes nyelv, hogy képes a mindent és egymást megértés oltárán az elkülönüléshez egy olyan rafinált eszközt teremteni, mely a mindenkor üldözött bűnhöz, bűnözéshez hasonlóan mindegyre újrateremti és már-már tökélyre fejleszti magát.

A legérdekesebb tanulság a nyelvi rétegeződésből éppen az, hogy míg a rétegnyelvek (pl. a szakmai zsargonok) a szakmai tevékenység természetéből adódóan különböznek, ütnek el egymástól, használnak egy-egy szót/fordulatot más értelemben, addig a titkos nyelvek - az argó - tudatosan akar rejtőzve maradni, úgy közölni információt, hogy az a nagyközönségben ártalmatlan, legtöbbször értelmetlen, gügye benyomást keltsen, a beavatottaknak viszont pontosan közvetítse a lényeges, titkolni való információkat. 

"A titkosnyelv, az argót is csoportnyelv vagy különnyelv - írja dr. Balassa József -, de lényeges jellemvonása, hogy akik használják, azzal a célzattal változtatták meg az általánosan használt köznyelv szavait, kifejezéseit, hogy a be nem avatott ne értse meg, amit mondanak. Tehát a beavatottak szándékos és tudatos védelme a titkosnyelv legjellemzőbb vonása...

Igen ártatlan oka is lehet a titkosnyelv kialakulásának. Egyes kisebb csoportok, baráti társaságok, családi körök, szerelmes párok körében is kifejlődik gyakran valamiféle, az igaz, hogy rövidéletű titkosnyelv. Ezeknél fontosabb és érdekesebb titkosnyelv a diáknyelv, hisz ez nagyobb körre terjed s története is van, mert az egymást követő nemzedékek során él tovább. Különösen ott fejlődik erősebben s válik igazi titkosnyelvvé a diáknyelv, ahol a diákok nagyobb tömegekben élnek együtt."

A szerző a legerőteljesebb, legmeghatározóbb titkosnyelvnek a hivatásszerűen bűnözők, börtönlakók szlengjét tartja, ezért is foglalkozik vele elsősorban. A hézagpótló, úttörő munkával azért is érdemes megismerkedni, mert közelebb visz a nyelvi ismeretek teljességéhez.

Igazi nyelvtörténeti csemege az 1924-es tolvajnyelvi szótárból az a XVIII. sz. végéről származó dokumentum, amely egy kéziratos kötetben élte túl a századokat, s amely 74 szót és jelentésüket foglalja magába:

Anno 1782 az Hajdú Városokban meg fogattatott bizonyos sereg vásári tolvajok között, a lopás mesterségének könnyebb űzése végett gyakoroltatni szokott némely szóknak le írása.

A vásári Tolvajoknak költött szavai /Azoknak magyarázattya

*Fejes                                                Tiszt úr
Kútya                                                 Hajdú
Tisztartó                                             Második főzsivány
Rikkantó                                             Katsa
Sógor                                                 Német
Szűrhordó                                           Kondás
Pagyi                                                 Arany
Nagy víz                                            Sokaság a vásárban
'Sivány                                              Tolvaj
*Perge                                               Kotsi vagy szekér
*Leves                                              Ezüst pénz
Komnyik                                           Orgazda
Rút ember                                          Hóhér
Kanafória                                           Akasztófa
*Megruházni                                      Verni v. csapni
*Rúhi                                                Csapás
Hontírozd                                          Tagadd
*Ne haduválj                                      Kine kiáltsd
* Kígyó                                            Tüsző
Paríbó                                              Mente
*Gyertyázz                                       Vigyázz
Fel tévő                                             Kalap
Fel rántó                                           Csizma
Lábra való                                         Nadrág
*Rajzolni                                           Lopni
Szőrös                                             Bunda
Koporsó                                           Láda
Piarista                                            Pulyka
Bánya                                              Lúd
Kaparó                                            Tyúk
Minden napi                                     Kenyér
Kúr                                                 Zseb
Kúrozni                                           Zsebből lopni
Ördög                                              Lakat
Fasík                                               Téj
*Lobogó                                          Keszkenő
*Topánka                                         Bor, Pályinka
Topánkosodni                                  Részegeskedni
Füstölő                                            Pipa
*Púczíka                                         Rúha
Jordán                                            Zsidó
*Czaffka                                         K ... a
Balék                                              Az úra vagy férje
Koszakolni                                       Öszve szorétani a vásárt
Nyalazi                                           Legjobb új zsivány
Szuszogó                                        Disznó
*Kuxi (olv. kuksi)                           Vásár
Czoff                                             Egy forintos
Vágvány                                         Bitsak v. pénnacillus
Czaltovaj                                         Fizes
Csátsogó                                         Kútya
Paráz                                              Erszény nélkül pénz a zsebbe
Kapkodás                                        Kankó (Szűr)
Pozdorja                                         Gyólts vászon
Csengettyű                                       Zsebbe való óra
Posterium                                       Tömlöc
Kosznya                                         Szoknya
*Füles                                             Ló
Búga                                               Ökör
Letergeng                                        Köpenyeg
Szlepritska                                        Katona
Olvasó                                            Bilints
Delivator                                         Bitskás Tolvaj
Kajzer                                             Zsiványok kis Bírája
Nyalazi nyelv                                  Zsiványos nyelv
Profitorium                                    Vármegye kenyere
Puffra innya                                    Hitelbe innya
Singula                                           K ... a
*Pledi                                           Szalagy
*Meg kaptúvátak                            Meg fognak
* Gyertya ég                                  Vigyáznak
Sógor fel rántó                               Stibli
Sógor Lábravaló                              Plundra
Sógor kapkodás                              Kaput

Ezek közül 18 a tolvajok mai nyelvében is megvan vagy teljesen egyező, vagy kissé változott
jelentéssel; ezeket csillaggal jelöltük meg. 

A teljes szótár olvasható/letölthető innen: http://mek.oszk.hu/11200/11297

A tolvajvilág jelbeszéde
(1912)


A mily mértékben terjed a kultura, ugyanolyan arányban fejlődik – sajnos – az a társadalom is, a melynek tagjai a jog- és erkölcsi rend ellenségeiből kerülnek ki. Értjük ez alatt a gazemberek társadalmát.

A mennyire nehéznek mondják szinte közmondásszerüleg azt, hogy valaki a becsület utján megmaradjon, épp oly könnyen juthat be bárki abba a társadalomba, a hol oltárt emelnek a gonoszságnak és a hol az emberi ravaszságnak, találékonyságnak ezer meg ezer esetével találkozunk.

Lopni, csalni, másoknak a vagyonából élni, természetesnek találva azt, hogy az enyém és tied fogalmai állandóan hadilábon álljanak – körülbelül ezek azok a jelszavak, a mely körül egy egész társadalom csoportosul, olyan társadalom, a melynek tagjai olyanokból verbuválódnak, a kik bünös terheltség alapján, tehát velük született gonosz hajlamból válnak rosszakká, vagy pedig olyanokból kerülnek ki, a kik a nagy emberi társadalom letöröttjei, a kik szándékolatlanul, vagy kényszerből szorulnak ki a becsületes emberek csoportjából. Ezek azután szervezkednek, családokba verődnek, a hol egészen sajátos élet fejlődik, a melynek távolról sem a becsületes munka, a fáradságos dolog, az önmegtagadás a mozgató rugója.

A gonoszak társadalmába ekképp valóságos iskola, hagyományos szokás fejlődik ki, a melynek eredete visszanyulik régmult évszázadokra, de lépést tart a kultúra haladásával, vagyis: a mit a nagy emberi társadalom a haladás vivmányaiból a becsületes magán- és a magasabb közérdek hasznára értékesít, azt a gonoszságaik sikeresebbé tételére használják fel.

Vajjon kit ne háborítottak volna fel a párisi apacsok hihetetlen gonoszságai, a mikor a legmodernebb eszközökkel dolgozva, intéztek véres támadást a chantilly-i bank ellen? Automobil, ismétlő fegyver, a legmodernebb revolver, robogó vasut stb. mindezek kész eszközökké váltak a gonosz cselekedetek véghezvitelében.

Hogy mennyire külön társadalommá szerveződnek a gonoszak, arra érdekes példát szolgáltat az általánosságban ugynevezett „tolvajvilág”, a melynek titkos jelbeszédéről sokat hallunk, olvasunk és a melyről néhány érdekes felvételt mutatunk be olvasóinknak. A tolvajvilágban minden véletlennek látszó, de tulajdonképp szándékolt mozdulatnak megvan a maga jelentősége.

Avatatlan embernek ezek a mozdulatok természetesnek látszanak, fel sem tünnek, míg ellenben a tolvajvilág felkentjei ugy olvasnak ezekben a mozdulatokban, mint más a nyitott könyvben. Jelentősége van annak, ha a szemlére kiindult tolvaj valamely nyilvános helyen leülve, jobb kezével a saját jobb fülét megérinti.

Jelentősége van annak, hogy az illető a czigarettáját a jobb kezében tartja, vagy átteszi a balba, ha egyik-másik ujját behajtja, meggörbíti vagy babrál a mellénye gombjaival, forgatja az óralánczát. Szóval: nincs az a nem feltünő mozdulat, helyzet, a tolvajvilág ne tudna a maga hasznára fordítani, hogy megkönnyítse az idegen vagyon eltulajdonítását.

Titkos jelbeszédek által figyelmezteti egyik tolvaj a másik kollégáját, hogy ahhoz a szemben ülő urhoz ne közeledjék, mert annak sasszemei vannak, gyanut fog minden mozdulatra. Titkos jelbeszéddel adja tudtul, hogy ez, vagy az, a kit áldozatul szemelt ki valamelyik tolvaj, nem éri meg a fáradságot, mert nem hord magánál egy-két koronánál többet, a láncza nem arany és maga is csak hitelből él.

Ugyancsak észrevétlenül figyelmezteti a tolvaj társát arra, hogy amott egy titkos rendőr közeledik, hogy erre, vagy arra most távozott egy alkalmas ember, a kinél lehet valamit „keresni”, de fődolog a gyors munka, mert különben csütörtököt mondhat a vállalkozás.

Arról, hogy a tolvajok egyes házakat titkos jelekkel látnak el, a melyek figyelmeztetik az arra vetődő tolvajokat, hogy ki lakik ott és érdemes-e ott „dolgozni”, már közöltünk számos érdekes képet és czikket. Ennek az ismertetésnek keretében a tolvajvilág kétségtelenül érdekes jelbeszédeiről közöltünk egyet-mást.

A legérdekesebb a dologban az, hogy ezeknek a jelbeszédeknek titkos nyitjára csak ugy lehetett rájönni, hogy titkosrendőrök álruhában befurakodtak a tolvajvilágba, ott egy ideig ugy szerepeltek, mint teljesen megbizható „avatottak”, a kik segíteni látszottak a tolvajoknak némely vállalkozásban. E közben bizalmat keltettek és kilesték, hogy miképp érintkeznek egymással a tolvajok, minő titkos jeleket használnak a tolvaj urak, a mikor egymást figyelmeztetni akarják.


(Forrás: huszadikszazad.hu)

2013. február 8., péntek

Petőfi napjai a magyar irodalomban / 14


(Endrődi Sándor nyomán)

1845

Petőfi-pihenő a pomázi Kőhegyen / Fotó Janka László
Október 9. Pesti Divatlap. II. 28. sz. 889. lapon Vahot Imre „Uti Emlények" cz. czikkében röviden megemlíti, hogy szeptember havában Vachott Sándorral és Petőfivel együtt Pomázra ment s A. Károly barátja házánál „vidám társalgás közepett fogtak ki a komor arczu időn", aztán fölmásztak „az iszonyú meredek" Kőhegyre.

Október 11.  Életképek. II. 15.  sz. 479.  lapon  a Pesti Divatlap XXVII. számáról szólván:
„E lapok a' beállt uj évnegyedben hetenként félívvel többet nyújtanak; 's ez alkalommal  egyszersmind  egy uj rovat, vagy  legalább cziksorozat nyittatik meg, 'Irodalmi' levelek Constantiához' czím alatt.  Igen örömest látjuk, hogy a' criticai czikkek szükségét átlátni 's érezni kezdik más szerkesztők is, kívánván  egyszersmind, hogy az illy-nemű czikkek írására sikerüljön a szerkesztőnek minél értőbb,  tudományosabb írókat nyerni meg. Mint a' jelen első levélből látszik, a' szerkesztő ismét vissza akar térni — más alakban — a' lapszemléhez, mert itt vegyest közöltetnek az ,Irodalmi őr'-t gáncsoló észrevételek önálló munkák felőli jegyzetekkel és egyebekkel. A' levél legnagyobb részét azonban Petőfi dicséretei töltik el. Isten tudja, milly gonosz indulatokról vádoltatván azon „fanyar tehetséggel bíró irkászok 's a' mindenben gáncsoskodó kritikasterek", kiknek  P. szerzeményei  közül   nem minden tetszik, 's a' millyenek többen  vannak,  ámbár egy sem  akadt még, ki P. kitűnő szép  tehetségeit  méltányosan meg ne ismerné 's egyszersmind kész  ne volna dicséreteiben osztakozni mindazon szép költeményeknek, mellyek a dicséretet valóban érdemlik. Sajnáljuk ez okból, midőn a' jelen levélben olly hosszú kikeléseket olvasunk a' legméltányosabb bírálati szó ellen is, minők ezelőtt 20—30 évvel eltürethettek, midőn még minden bírálóban egy-egy irigyet és rágalmazót véltek lappangani; most már ideje, alább hagyni az efféle türhetlenséggel,  mert a' józan itéletű olvasók száma meglehetősen szaporodott, kik nagyon  jól átlátják, hogy teljes tökéletes ismerői 's tisztelői lehetünk valamely szép tehetségnek, a' nélkül, hogy vak hódolóivá süppednénk."

Október 20–23. Szerelem Gyöngyei.
Írta Petőfi Sándor.  Pest,   1845. Kiadja: Emich Gusztáv.
Czimlap: Szerelem Gyöngyei. Írta Petőfi Sándor. Pest, 1845. Nyomatott Landerer és Heckenastnál.
Harmadik oldal: Szerelem Gyöngyei Bertának. 12-rét. 70. 1. A boriték hátsó lapján: Ára 30 kr. pengő pénzben.
A költemények e kötetkében I-XXXIX. sorszámmal jelentek meg és öt darabot kivéve, melyeket a Pesti Divatlap megelőzőleg szeptemberben közzé tett, a többi itt látott először napvilágot.

Október 28. Pesti Hirlap. II. 563. sz. 282. lapon: „Szerelem gyöngyei. Írta Petőfi Sándor. Pest, 1845. Kiadja Emich Gusztáv. Ára 30 kr. pp." — Mondják, Petőfi a költői formákkal keveset gondol, s ebben sok igaz van, s mint criticus szólván, lehetetlen őt erre nem figyelmeztetnünk; de az olvasó fogja észrevenni, hogy a mit betanult gondosság által kivánnak elérni annyian, Petőfi verseinek gyakran azt az ihlet adja meg. S illyenkor látjuk a költő Petőfit egész erejében, illyenkor egész fényében költészetét.
A szilaj kedvcsapongást nyájas enyelgés, a vad természességet természetes naivság, vagy a phantasiának felséges játéka váltja fel. Illyenkor tapasztaljuk, hogy Petőfi, birván a nyelv hatalmát, ura egyszersmind phantasiajának; hogy a költő tud lenni egyszersmind művész is. Roszul használtuk talán e szót: művész, értvén alatta csupán a külcsin, a szép formák emberét. Egy szóra vala szükségünk, melly kifejezze a mestert, kinek kezében ragyogóvá simul az üveg, csillogókká lesznek az álkövek, — hogy ellentétben elmondhassuk, miként Petőfi szellemgyöngyei valódi gyöngyök.
Nem szállunk mi le a kebel mélyébe, honnan e gyöngyök fölfakadtak, mint cselekvék nem rég a „Czipruslombok" bírálója. Ez nem critica; s ne csudálkozzunk, ha szivétől a költő hidegen utasít vissza minden kezet. A külső viszonyokat sem kutatjuk, mellyek szülik a dalt; tegye ezt az életiró, ha egyszer a mű túlélte a művészt. A biráló feladata magát a művet tekinteni, abban keresni az érzelmek valódiságát, keresni, — hogy a jelen esetről szóljunk, — a szerelem örömét és bánatát, gyönyöreit és gyötrelmeit. S a „Szerelem gyöngyei"-ben mindezen érzelmek olly természetes, mint változatos színekkel tükröznek.
S egy dolog van különösen, mi bennünk a Szerelem gyöngyeit olvasva, örömet okozott. Szerző nagyobb szigora önmaga iránt, e versek megválasztásában, mellyeket világ elébe bocsáta. Ha mi a „Czipruslombok"-ról szóltunk volna, e szigor hiányát emlitők vala főleg. A „Szerelem gyöngyei" már válogatottabb gyűjtemény. Nincs benne egyetlen vers is költői becs nélkül. Hasonló szigort ajánlunk szerzőnek azon művei megbirálásában, mellyeket hírlapokba ad. Óhajtjuk továbbá, hogy minél kevesebbet irjon mérték nélkül. A gondosság, mellyet mértéktartásra fordit, megszerzi verseinek azon külcsint is, melynek néha hiányát érezzük."

November 6. Pesti Divatlap. II. 32. sz. 1053. lapon Greguss Ágosttól „Petőfi Sándorhoz" czimmel ez a költemény jelent meg:

Greguss Ágost
Nem iskoláink zsibbasztó porában, 
Hol lelki tápot nem sok ifjú lel, 
Hol szép szavakba fojtjuk szellemünket, 
Hol azt tanuljuk, hogy — tanulni kell; 
Nem a pedánsok könyves börtönében 
Virágozál honunk díszére fel! 
Egy könyvnek csak forgattad lapjait: 
A nagy természet, a sziv titkait.

Nem a szerencse kéjadó ölében 
Kellett az élettel megküzdened, 
Üdv nem virult vágyalkotó szivednek, 
Bár szivrepedve hangzott éneked; — 
És mig a múza homlokodra csókolt, 
Fortuna hátat fordított neked; 
Mig lelked égi eszményekre gyúlt, 
A földi élet elhomályosult.

A múza és Fortuna régidőkben 
Egymásnak ellenségi lettenek; 
Azóta együtt, óva s bátorítva 
Még egy halandót sem vezettenek: 
Mélységbe sújt a legnagyobb szerencse, 
A por rabjának zárvák az egek; 
A dalteremtő ég felé siet 
S lerázza mind a földi terheket.

Ki festené a szívnek vad csatáit
A bánat tengerét ez életen, — 
Ki festené, hogy mégis ön szivében
Nyugalmas és bánattalan legyen?
Érezni kell elébb a sors hatalmát
Aztán dalolni bájos-édesen:
S akár mit mondjon az avattalan,
A költő boldog, ha — boldogtalan.

Boldogtalan valál! köszönd az égnek!
Ki vagy választva milliók közül!
A képzeletnek tünde bájvidéki
Neked jutottak osztályrészedül,
Hogy andalogván berkök szent homályán,
Hol a költészet műhelye terül
S az érzelem forrásai fakadnak,  —
Nekünk virágot szedj, babért magadnak.

Bár átkokat szór a középszerűség
Mindenre, a mi kebledből fakad,
Bár gúny s irigység kisér is nyomodban
És ellened rozsdás fegyvert ragad:
Nevesd ki, vesd meg a törpék csoportját,
A felfuvalkodt apróságokat,
S a sors-kimérte ösvényen haladva,
Ne keveredj a lármázó csapatba.

Mi haszna megmérkőznöd illyenekkel ? 
Miért hizlaljad gyáva gőgjöket? 
Mig ők halálba dőlnek elfeledve, 
A halhatatlanság virul neked; — 
Azért ragadd az alkalmat hajánál, 
Ne vesztegesd a röpke perczeket, — 
Mig a magyar „Béranger" dalai 
Mindenki ajkán fognak hangzani.

November 10. Versek. (II.) Irta Petőfi Sándor. 1844—1845. Pest, Beimel József betűi. 1845.
A belső lapon: 1844. (Folytatás). 12-ed rét. 188 számozott + 4 számozatlan lap.
Ebben a kötetben Petőfi következő versei jelentek meg először:
Az utánzókhoz, Ha, Szerelem vándorai, Mi lelt? Dáridó után, Sovány ősz, Szivem, te árva rabmadár, Szerelmem zúgó tenger, Élet, halál nekem már mindegy, A borhoz, A külföld magyarjaihoz, János gazda, Lant és kard, Etelkéhez, Rabhazának fia, V. S.-né emlékkönyvébe, Apám mestersége s az enyém, Hull a levél a virágról, A toronyban delet harangoznak, Igy is jó, Elfojtott könnyek, Szerelemvágy, Kicsapott a folyó, Pest, A nap, Mulatság közben, Egy szép hölgy emléke, Fekete kenyér, Rég veri már a magyart a teremtő, Magyarország, Gyalázatos világ, Egy hajfürthöz, Falun.

November 10. Költészeti Kézikönyv, vagy Magyar Költemények Példagyűjteménye, a költészet fajai szerint elrendezve, költészet tanulók számára. Szerkesztő Dr. Bloch Móricz nyilvános oktató. Pesten, 1845. Kilián György tulajdona. 201 I.
Ez az első anthologia, melyben Petőfi szerepel. Bloch három költeményét vette föl. A Honfi dal-t (28. 1.) s Nép-románczok czimmel a „Fürdik a holdvilág az ég tengerében" s „A csaplárosné a betyárt szerette" kezdetüeket (170-71.1.) Az előbbit a Honderűből, az utóbbiakat a Pesti Divatlapból.

November 13. Pesti Divatlap. II. 33. sz. 1104. lapon „Irodalmi levelek Constancziához. VI. Szerelem gyöngyeiről" czimmel Szeverintől a következő czikket olvassuk:

Végre, midőn ez alkalommal van szerencsém kegyednek Petőfi „Szerelem gyöngyei" czimű legújabb költeményeit megküldeni: lehetlen azt némi eszmekiséret nélkül kegyed gyöngéd kezeibe juttatnom. — Jól tudjuk mindnyájan, hogy Petőfi az ellene intézett legújabb megtámadásokat, szó nélkül hagyá, hanem közelebbről ismerve őt, azt is jól tudom én, miként a méltatlan kisebbítések nyilzápora közepett, nagy dolgot forralt magában, s épen ekkor lobbant fel szivében a szerelem legtisztább lángja egy olly derék hölgy iránt, kiben a külső szépséggel ritka honleányi lelkesedés párosul, ki a közügyek, különösen irodalmunk iránt, — épen úgy, mint kegyed, a legnagyobb részvéttel viseltetik. És ezen hölgy megismerése szolgált a felingerlett kedélyü költőnek legjobb alkalmul, nagyszerűen bebizonyítani azt, hogy olly magasan repülő költői geniussal bir, melly előtt a sárga irigység elpirul, s a szőrszálhasogató birálat rágalomszava elnémulni kénytelen. Azon, az Irodalmi őrben megjelent alaptalan vádat, melly Petőfi sülyedését, alábbszállását emliti, költőnk mivel sem czáfolhatta volna meg jobban, mint ezen legújabb művével, melly felül áll minden gáncsoló bírálaton, s az ifjú költő iránt mindenkit, barátot és ellenséget egyformán, a legnagyobb csodálatra ragad. A Szerelem ezen gyöngyei, egytül egyig a legérezőbb kebel tengerének mélyéből felhozott nagybecsü gyöngyök. — Mintha maga a szerelem istene sírta volna azokat ki legszebb öröm- és fájdalomkönyüiben; — olly gyönyörű, tarka játszi színezetű, drága gyöngyfüzér ez, melly csak az első tündér, vagy csak a legszebb és legjobb hölgy kebelére illenék. — Ezen gyöngyökben a legragyogóbb phantazia a legkülönbözőbb eszmék és érzelmek dúsgazdag csapongása, a legfinomabb gyöngédség, mondhatlan kedves naivság, kellem, báj, erő és lágyság, minden legkisebb beteges érzelgés nélkül, kedélyes öröm és sötét fájdalom, szóval a lángoló phantazia és érzés tömérdek sokoldalúsága csodálatos módon összpontosul. E gyűjteményben minden vers új és eredeti, s majd a legmagasabb Iyrai szökellés, majd ismét játszi éles epigrammi tűnik fel bennök sajátosan meglepőleg. A legmelegebb szív habzó és forrongó véréből merültek föl e gyöngyök, s épen azért olly szívhezszólók. — Gyöngyei lehetnének azok nem csak a magyar, de a műveltség bármily magas fokán álló irodalomnak. — Legyen áldott azon lelkes honleány, ki költőnk szíve fenekéről a Szerelem ezen dicső Gyöngyeit — napfényre hozá.
Ismerve kegyed gondolkodásmódját, érzelmeit: egy pillanatig sem kétkedem, hogy nézeteim kegyednél viszhangra fognak találni; s mások Ítéletével  mit sem gondolok. 

November 13. Pesti Divatlap. 33. sz. 1108. lapon: „— Megjelent s  Emich Gusztáv —   s   általa minden hitelés  könyvkereskedésben  kapható:   „Petőfy (!)  Sándor versei"-nek 11-ik füzete; ára 1 frt. 12 kr.  pengő  pénzben.' Azok, kik e versfűzetre előfizettek:  szíveskedjenek kiadóhivatalunkba felsétálni, holott példányaikat általvehetik."

(Folytatjuk)