Petőfi napjai a magyar irodalomban / 15

(Endrődi Sándor nyomán)

1845

November 20. Pesti Divatlap. II. 34. sz. 1138—40. lapján egy Honvágyi nevű levelet közöl Feltre olasz városka székesegyházáról. A város a tiroli hegyek aljában fekszik s székesegyházában egy faragvány van, melyet igy ír le: „A faragvány fehér alabástrom; egy 18 éves hölgy gyermek-ágybani haldoklását ábrázolja, — a kétségbeeséssel küzdő férj fejénél térdel a haldoklónak, nővére lábainál imádkozik, ipája mellére csüggedt fővel, s leverve a fájdalom miatt, egy karos székben kéztörve zsugorodik. A lelkész a vonagló jobbján a feszületet csókolásra nyújtja, míg a háziak éjjeli pongyolában, s arczukon szívből fakadt sajnálat hű kifejezésével, a gyógyulási reményt elölő lemondással, csudálatosan meglepővé emelik a jelenetet." ... „E jelenet felett, Petőfinek „Czipruslombok"   czimű költeményéből, sok vers önkénytelen hangzott el ajkamon; szerintem ugy rá illet e kétségbeesett férjre, miszerint el kezdem hinni, hogy Petőfit szívimádottja elvesztésével ily helyzetbe sújtotta a sors."...

Csárdában mulató pásztorok

November 22. Életképek. II. 21. sz. 669. lapon a Hirlapi őr a P. Div. XXXII. számáról:
„E számot Petőfi versezete „A jó öreg korcsmáros" nyitja meg, melly egyszerű s szívélyes költemény a költő szebbjei közé számitható, millyekkel, jeles tehetsége mellett is, csak ritkábban ajándékozza meg az olvasó közönséget."

Deczember 2. Nemzeti Újság. 190. sz. 763. 1. Szintén megjelent Petőfi verseinek második füzete is, melyet mi azonban teljességgel nem ajánlunk,  miután azok magokat nem csak ajánlják, de bámulatos népszerűségüknél fogva erővel is megvétetik a költészet-kedvelőkkel  és nem kedvelőkkel.

Deczember 4. Pesti Divatlap. II. 36. sz. 1205.1. Álmaim. 

Deczember 4. Kerényi Ujabb Költeményei. Pest, 1846. Nyomatott Landerer és Heckenasztnál. 8-r. 133.1. — Ebben a kötetben négy Petőfire vonatkozó költemény van. Az első, a 20-ik lapon „Szüret után" czimmel itt jelent meg először. Szól ekkép :

Petőfi van kezemben,
S egy mádi kis levél;
Amaz vitézi hangon,
Ez csendesen beszél.

Amai vitézi hangon 
Örökké bort kiált; 
A vinczellér hegyemben 
Egy aszút sem talált.

Kikandikál ezekből 
A régi leczke .... nos? 
Az élet zenekarja 
Milly ellenhangzatos.

Hadd igazítson rajta 
Másképen, a ki tud! 
Legjobb az ó boroknak 
Izenni háborút.

Versolvasó, ki hozzám
Hasonlón sújtva lől
Daloljuk el Petőfit,
S igyunk a régiből!

A második a 25-ik lapon „Az erdei lak (Költői verseny Petőfi és Tompával)" cz. a már előzőleg megjelent a Pesti Divatlap 1845-ík évi folyamában; a harmadik vers 43. 1. Petőfi Sándornak, ezzel a csillag alatti jegyzettel: „Lásd : Versek irta Petőfi Sándor 1842—1845, 143-ik lap" — szintén megjelent a P. Divatl. 1844. évi folyamában. A negyedik Triolettek III. czimmel, a 108-ik lapon itt jelent meg először és igy szól: 

Sándorkám, ez úgy-e jól lesz ?
Te már a bor istenéhez 
Énekeltél eleget; 
Sándorkám, ez úgy-e jól lesz ? 
Vedd át szőlőkertemet! 
Néked már talán csak kedvez,
S  gazdag  emberré tehet. 
Sándorkám, ez úgy-e jól lesz ?

Nemesi kutyabőr

Deczember 6. Életképek. II. 23. sz. 734. lapon a Hírlapi őr: A P. D. XXXV. számáról: „Versek közül ,Őszi képek' Tompa Mihálytól és ,Én magyar nemes vagyok' Petőfi-től kiemelendők; amazt érzetmélység, ez utóbbit csipős gúny teszi leginkább érdekessé."

Deczember 20. Életképek.  II.  25.  S2. 801—2. lapon a Hirlapi őr:
„— Versek vannak Erdélyi-től, (Róma, május 20. 1845.); Petőfi-től ('Álmaim'); Bérczy Károly-tól ('Búhangok'); Samarjai-tól (,Csókper').
„ . . . Petőfi 'irtóztató álmai' ellen kel panaszra, mellyek éjeit nyugtalanítják, mellyek felett azonban — úgymond — nem csodálkozik, mert csak azt szemléli álmaiban, mik az életben egyre történnek; a miért is végül boszúsan kiált fel: hogy jőjön el már egyszer a föld szétrombolására rendelt üstökös . . . E feketevérű boszus hangulat nem költői, tehát csak egyéni. Az egyéni érzelmeket dalba önteni csak akkor szabad, ha azokban valamelly általános költői eszme lappang; elégedetlenséget, ember- és világgyülöletet hirdetni mindenek közt legkevésbbé a költőnek hivatása. Ha valakit e baj bánt, iparkodjék menekülni tőle; a menekülésre két mód van: tisztába, egyensúlyba jőni önmagával, vagy tisztába jőní, megbarátkozni a társasélet formáival. E két mód egyesíthető. A ki nem teszi, illető költeményében sajnálat tárgyává leszen : a költő pedig szerettessék, tiszteltessék, magasztaltassék, csak ne sajnáltassék. Kit sajnálunk, alattunk látjuk őt; a költőnek pedig felettünk kellene röpkedni. Petőfy (!) már néhány hason irányú verset mutatott be az olvasó közönségnek; kívánjuk, hogy ezentúl minél kevesbet mutasson ..."

1846

Január 4. Pesti Hirlap. I. 601. sz. 11. lapon: —„ Petőfy (!) egy „Tigris és hyéna" czimű drámát irt, melly e napokban kerülend a színházi választmány vizsgálata alá."

Január 8. Pesti Divatlap. I. 2. sz. 26.1. Szemere Pálhoz.

Január 18. Pesti Hirlap. 1. 609. sz. 41. lapon: „— Petőfy (!) „Tigris és hyéna" czimű  drámája elfogadtatott."

Február 12. Pesti Divatlap. I. 7. sz. 132. lapon Boros Mihály Gondolattöredékek cz. czikkében a többek közt igy ir:
„Czuczor és Petőfi, egyik tüzes, a másik csöndes paripán nyargalództok a nép között; és mégis a nép nem ismer, nem hall titeket. Jah, mert nálunk a nép még nincs nevelve, és a népnevelés csak eszme, vajúdó eszme, melly-nek paszitáját tán unokáink fogják ellakni. Szegény nép! mintha te nem is ember volnál!"

Február 22. Pesti Hírlap. I. 624. sz, 122. lapon a fővárosi újdonságok közt:
„— Petőfi pedig ujabban egy regényt irt, melly jelenleg kiadásra vár. Vannak több igen szép versei is készen, mellyek közül különösen ki kell emelnünk egy nagyobbszerü gyönyörű költeményét illy czim alatt: A csárda romjai. E költemény a „Szépek könyvében" fog megjelenni."

Február 26. Pesti Divatlap. I. 9. sz. 178. lapon:
„— Petőfi regényt irt „A hóhér kötele"  czim alatt; a mű dicsértetik azok által, kik olvasák. Nem sokára mutatványt közlendünk belőle."

Márczius 14. Irodalmi Őr. 13. sz. 144. lapon: „— Petőfi ismét ujabb költeményeket ad ki Emichnél „Felhők" czim alatt, ha jól értettük."

Márczius 19. Pesti Divatlap. I. 12. sz. 221—22. J. Felhők. I—VIII. (Csillag alatti jegyzetben: „Mutatvány illy czimű, sajtó alatt levő kötetből. Szerk.")  I. Mosolygjatok rám. II. Gyertyám homályosan lobog. III. Szeretője-e vajon ? IV. Mivé lesz a föld ? V. Melyik a legrégibb temető? VI. Hány csepp van az oczeánban? VII. Oda nézzetek! VIII. Nem csak mi vénülünk.

Márczius 26. Pesti Divatlap. I. 13. sz. 257—58. lapon: „(Szénfy Gusztáv „Parlagi rózsák") czimű népies hangszerszerzeményei, zongorára alkalmazva, s Battyány Kázmér grófnak ajánlva, most kerültek ki Walzel jó hitelű kő-nyomdájából. Szerző Petőfitől és Szakáltól összesen 7 népdalt tett zenére, s hangköltői tehetségét, s nemzeties irányát ismét örvendeztetőleg tanúsítja. Mi — ellenkezőleg az Életképek szini bírálójával — azt állitjuk, hogy Szénfy népdalzenéiben el van találva a népies hang, mire bizonyságul szolgál az, hogy a Dreyschok hangversenyében, Füredy által hatályosan elénekelt népdala is, nagy tetszést viván ki, a közönség által ismételtetett. — A fent érintett hangművek Wagner műárusnál kaphatók 30 e. krajczárért."

Márczius végén. Özv. Barráné és Stein kolozsvári és nagyenyedi könyvkereskedők külön lapra nyomatott könyvjegyzékben hirdetik Petőfi Versek és Helység Kalapácsa cz. köteteit. Ez utóbbit így: „A Helység Kalapácsa. Hősköltemény négy énekben. Irta Petőfi Sándor. Vel. 2 csinos képpel ékesitett bor. fűzve 36 kr. pp. Egy ifjú tehetséges költőtől, az első tréfás hősköltemény (az ujabb időben) cz. könyvecske (diszes kiállítása mellett) komoly s humoristicus tartalma által mindazoknak ajánlhatóvá lesz, kik hogy víg órát magoknak készíthessenek, egy kis kiadást tenni nem sajnálnak."
Majd alább: „Május közepén fog megjelenni Petőfi S. illy czimű munkája: „A hóhér kötele". Végül u. o. hirdetve még a Koros Hölgy és Robin Hood cz. regények.

Április 2. Pesti Divatlap. I. 14. sz. 264. 1. Imádságom.

(Folytatjuk)