2011. január 31., hétfő

A "legnagyobb magyar költő"

Hát van ilyen? - hökkenek meg Fodor József (1898-1973) irodalmi emlékezéseit lapozgatva (Felkavart világ), mert az egyik cím félreérthetetlenül ez:


Fodor József:
A “LEGNAGYOBB MAGYAR KÖLTŐ” ÉS A SORSHARAG

Egyik délután, négy óra körül, ülünk Mikessel a szerkesztőségben, olvasunk, olvasunk; és miközben a világ ment, s hajtószíjain láthatatlanul forgott, lendült a kozmosz és kisebb járulékai, s mi szálltunk vígan, a dolgok olajozott rendjében: szobánkba, alig hallható, félénk kopogtatás után beállított egy bérkocsis; akkoriban még ezek voltak divatban.

- Mikes méltóságos főszerkesztő urat keresném - mondja a derék, bortól kondicionált, de maga­tudatos állapotú, bíborveres ember, hosszú ostorát “lábhoz” helyzetbe hozva, mint katona a fegyverét. A derék bérfuvarosoknak nem volt bajuk a szesztilalommal, mint ma az automobilosoknak, a rendőrség nyilván azt gondolván, hogy ha a hajtó atyafi iszik is, a ló, hála istennek, nem kapott rá a borra még, az olthatatlanul égő honfibánat csitítására oly bőszámú lebujokkal teli, cini-cini-muzsikás Magyarországon.

- Nem vagyok méltóságos úr, csak egy büdös proli vagyok - helyesbített a tituluson Mikes. - Egyébként mi járatban van itt, barátom? Költeményeket hozott? - kérdi a vörös-rezes embert, aki, bár délután négy óra is lehetett már, úgy állt a lábán még, mint a cövek.

- Hát főszerkesztő nagyságodnak tisztelettel, nótás ember volnék én, nem mondom, de most abban a járatban jöttem, miszerint jelentsem, hogy Aradi Szabó István nagyságos főszerkesztő úr ott vár lent az utcán, és hazafias üdvözletét küldi a főszerkesztő úrnak a kocsiból.

Mikes csak néz egy nagyot a kocsisra, majd reám:

- Aztán miért nem jön föl a főszerkesztő úr? - kérdi, a méreg és a humor közt hamarjában az utóbbit választva, ádáz-kedélyesen.

- Mivelhogy a főszerkesztő úr, a tényállás szerint, nem tud lejönni a kocsiból, a bor és a muzsika túlzott élvezete folytán, a Kakukkban, amiért is a nagyságos főszerkesztő urat szemé­lyem által üdvözli, és a szállítási számla és az úri borravaló kiutalása fejében küldi főszerkesztő úrnak ezt a nótát.

Várakozó konflisok régenvolt időkből


2011. január 30., vasárnap

Romantikázzunk, mi, régi gyerekek...

Volt egyszer, hol nem volt - egy egyszeri dal


 

Nóta a földlakóról

Friss felfedezésem Kafkaz, aki nem ma kezdett zenélni, de ma jött el az ideje annak, hogy felfigyeljek rá. A nehezen besorolható, igen aktív zenész-előadó szívhez szóló, kedves nótákkal jelentkezik. Egyet mindjárt be is talicskázunk:




Kafkazka
FÖLDLAKÓ

megszületett megérkezett dejó
a legeslegújabb kisföldlakó
szeretettel köszöntünk hahóó
légy üdvözölve kedves kis lakó
embernek születtél meg hát nevess
sokat utaztál hogy itt lehess
ez a tested lesz most majd az űrhajó
hát tapasztald meg mi mindenre jó
egyél igyál játsszál jó sokat
élj vidáman szeress másokat
hahó hahó kedves földlakó
még nem is sejted mi mindenre jó

a nap oda süt a házra
madárka száll az antennára
és a szél levelet visz körbe
de jó hogy megjöttél a földre
nézd a nap oda süt a házra
madárka száll az antennára
és a szél levelet visz körbe
dejó hogy megjöttél a földre

megszülettél megérkeztél dejó
itt a Földön sok minden marha jó
ne aggódjál van bőven meló
neked is lesz dolgod te kis lakó
az emberek többnyire kedvesek
mindenki majdnem mindenkit szeret

Képekben Attiláról (10)


JA és Thomas Mann 1937-ben

Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk,
de mi férfiak férfiak maradjunk
és nők a nők - szabadok, kedvesek
- s mind ember, mert az egyre kevesebb...

(JA: Thomas Mann üdvözlése)



A Születésnapomra c. versének gépirata

Harminckét éves lettem én -
meglepetés e költemény
csecse
becse:

ajándék, mellyel meglepem
e kávéházi szegleten
magam
magam.

(JA: Születésnapomra)


JA utolsó szerelme, Kozmucza Flóra, aki végül Illyés Gyulát választotta

Már nem képzelt ház üres telken,
csinosodik, épül a lelkem,
mivel az árnyakkal betelten
a nők között Flórára leltem.

(JA: Flóra)



2011. január 27., csütörtök

Kórborlódal

Az ingyenvisz.com Baudolinója egyre-másra követi el jobbnál-jobb dalait - vagyis azokat már elkövette, csak rendre viszi át a jutubról az említett portálra.

Kóborlódal-át különösen szeretem, s jó, hogy most a szövegét is mellékelte, így hallani-olvasni egyaránt lehet a szomorkás, fanyar nótát...




Kóborló dal
Írta: Baudolino   

halajlalajlajvilág

halajlaj úgy fáj!
halajlalajlaj a gitár
a szivembe tép lájláj

hova megy az idő
a lábunk nyomán a fű majd kinő
beesik az eső
a fejem fölött nincs már tető
a kertembe a gaz már benő,
magam vagyok az én szeretőm
a nagyvilágban kóborol

kilukad a cipőm.
ronggyá szakad az ócska idő
a könnyem fojt
hol az a szeretőm
aki után a bánat megöl
hát útra kelek áztat az eső
hiába minden az én szeretőm
 a nagyvilágban kóborol

halajlalajlaj világ
halajlaj úgy fáj
de kinyílik újra a virág
halajlalalájlájláj

Vidéki pikantériák (4) Ha nyílik a szégyenvirág

A cickafarkfüvet egyes helyeken szégyenvirágként emlegeti
a népetimológia. A fehér ernyővirág közepén található
néhány fekete pontról mondják: manapság
ennyi csak a lányok szégyene...

Csíkszentdomokoson a nők havi vérzését hívják "szégyenvirágnak" - tudjuk meg dr. Balázs Lajos eddig ismertetett monográfiájából (Amikor az ember nincs es ezen a világon. Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009), s tulajdonképpen a falusi nemi élet egyik komoly kérdése, amely körül sok minden megfordul: nevelési szigor, titkolózások, elrontott életek...

Az első paradoxon: mindenki fontosnak tartja, a szülők jó része mégis titkolózik. Ha egy gyermek észreveszi az anyján a nyomokat, jön a válasz: "Elkörcölte a combját s kész..."

De a leánykák azért mégis mindig többet tudnak állapotukról, mint az anyák hiszik. Hogy honnan? Egy 77 éves asszony úgy véli:

"„A másiktól. Úgy kiképezik, tanár úr, egyik a mást, mikor esszekerülnek. S az iskolába es, ugye amikor má kezdik nekik mutatni a múzeomokba üvegburákba a fogamzásokot s a mindenfélit, hogy a gyermekek avval jöttek haza, hogy mit mutattak meg nekik az iskolába. Hát mü má beszéltük es a férjemmel egymás között, hogy mü héjába titkolózunk, s hogy titkoljuk s szégyenkezünk előttök s minden, met az iskolába úgy kinyiccsák a szemeiket a gyermekeknek, hogy minnyá a tojás többet tud, mint a tyúk. De ők egymást es úgy felvilágosiccsák, a lejánkák es mindenre, hogy... Itt elől a bode-gánál látom, hogy hogy esszé vannak a legények a leánkákval vegyülve, ott esszé vannak ölelkezve, egyik így csókolózik, a másik úgy csókolózik, egymás előtt nem szégyellik magokat. Hát, szóval, ők annyira má saját magok ki vannak bontakozva, hogy nem kell őköt a szülők világosítsák. Semmire."



2011. január 26., szerda

Újrajátszott Bojtorján

A Bojtorján magyar countryegyüttes, mely 1977-ben alakult. Népszerűségük a nyolcvanas évek elején volt a tetőponton. Többször jártak az Egyesült Államokban, és játszottak a londoni Wembley Stadionban. 1981 óta Kansas állam díszpolgárai. 1984-ben Nashville-ben fesztiváldíjat nyertek. Több gyereklemezen közreműködtek dalszerzőként és előadóként, állandó közreműködői Halász Judit lemezeinek és koncertturnéinak. Az eredeti Bojtorján tagság a következő zenészekből állt: Buchwart László (akusztikus és elektromos gitár, ének), Kemény Győző (akusztikus gitár, hegedü, dobrogitár, ének), Pomázi Zoltán (6 és 12 húros akusztikus gitár, autoharp, ének) és Vörös Andor (pedal steel - gitár, szintetizátor, zongora, harmonika, öthúros bendzsó, ének). A két utóbbi tag írta és hangszerelte a Bojtorján dalok túlnyomó részét. 1997-ben Új Bojtorján néven az együttes újjáalakult, de ez a Bojtorján már nem a régi Bojtorján. Én, Bakter Bálint most a régire emlékezem, néhány emlékezetes nótáját felidézve az alábbi linkek segítségével...







2011. január 24., hétfő

Egy igazi könyvritkaság

Páskándi piros madara

Vékony kicsi verseskönyv, kopott már és papírja érdes, de még egybe van a törzse, nem hullanak lapjai, csupán az idő eltelte viselte meg, nem is a használtsága, s még inkább nem az agyonolvasottsága.

Olyan könyv ez a verseskönyv, Páskándi Géza 1957-ben megjelent Piros Madara, amely jóformán meg sem jelent, máris betiltották, s amennyi példányát még elérték a hatóságok, azt mind bezúzták - papírt csináltak belőle.

Páskándi Gézát ugyanis akkor tartóztatják le 56-os magatartását kifogásoló koholt vádakkal (állam elleni izgatást varrnak a nyakába s 6 év börtönt), amikor első versesfüzete elhagyja a nyomdát. Sorsszerű egybeesés? A költő és a költészet számára mindenképpen nagy veszteség, hiszen az olvasóközönséghez gyakorlatilag nem jut el az erőteljes lírikusi hangvétel, amivel Páskándi fiatalon az erdélyi irodalomba robban.

Az elpusztított kötetet, amiről azt írja az 1998-ban a Polis Könyvkiadó által megjelentetett versválogatás Páskándi lírai terméséből (Páskándi Géza: Túlélés kapuja. Válogatott versek 1949-1998. Polis Könyvkiadó, Kolozsvár), hogy csak alig néhány példány került belőle véletlenszerűen forgalomba, a minap váratlanul megpillantottam a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár szépirodalmi részlegének polcán.

Először nem hittem a szememnek, majd amikor a kezembe vehettem és belelapoztam, láthattam, hogy egy véletlenül megmenekült ritka példányról lehet szó, amely valahogy megbújt - előbb a Csík rajoni könyvtárban (még benne van a rajoni pecsét is!), majd előkerült egy 1961-es bejegyzés is, amikor bizonyos Mezey (?) ki is kölcsönözte. Hogy aztán mikor szolgáltatta vissza, arról nincsen feljegyzés, viszont a könyv több mint fél évszázadon át rejtőzött és ma is kézbevehető.

Mézeskalács

Bakter (Bálint) bevallja: a Beatles-ek bűvkörébe bódult. A bizonyíték a Honey Pie, vagyis a Mézeskalács. Tipikus retró - már a gombafejűeknek is...


2011. január 23., vasárnap

Kezünkben az ügycsomó (5)

Még mindig nem derült ki, hogy ki a gyilkos? Pedig már jó adag az ön kezében az ügycsomóból. De hogy megkönnyítsük a dolgát, még adunk alább egy köteg iratot - jól át kell vizsgálni ám valamennyi bizonyítékot és vallomást! Már közel az igazság pillanata...