Petőfi-furcsaságok

A napokban jártam egy író-olvasó találkozón, ahol jó ismerősöm, Cseke Gábor költészete került terítékre. Néhány színész verset is mondott legutolsó kötetéből, s ott hallhattunk egy érdekes poémát - mint utólag megtudtam, már jó ideje megtalálható az interneten, az Erdélyi és csángó költészet c. antológiában is - , amely arról szólt, hogy miket gondolna Petőfi, vodkát iszogatva a messzi Szibériában, ha igazak lennének azok a legendák, melyek Segesvár utáni csodával határos életben maradásáról szólnak.

A vers után jól elvitatkoztunk azon, hogy lehet-e, szabad-e egyáltalán ilyen témáról és így verset írni (kérdem én: miért ne lehetne?) s hogy van-e egyáltalán valamilyen valóságalapja a több mint száz éve elcsitulni nem akaró legendáriumnak, s nem sokra rá furcsa könyvre bukkantam:

Petőfi Sándor versek képekben

Széplaky Pál illusztrációival

Nocsak, gondoltam, belenézek, lássuk, mire megy egy képíró a költészet mezején... Hát, nagy csudát láttam: a szerző úgy "fordította" le Petőfi költői szavait, fordulatait, hogy piktogramokat rajzolt belőlük. Hogy hogyan? Hát így! Itt van mindjárt két Petőfi-vers átültetése - a kötetbe foglalt 9-ből:

Ezek után már csak az maradt, hogy ámuljunk és bámuljunk, mi mindent lehet még csinálni Petőfi Sándor ürügyén? Vigasztalásul jelentem, hogy találtam az interneten két szép versmondást a költő műveiből, Latinovits Zoltán (Szülőföldemen) és Papp János (Távolból) előadásában, illetve egy dallá vált versét Szeleczky Zita érzelmes retro-hangján megörökítve.(Bakter Bálint)

Szülőföldemen - ide kattanj

Távolból - ide kattanj

Fa leszek ha - ide kattanj