2011. október 30., vasárnap

Esők évadja, ősz!


Hol esővel, hol meg hóval, máskor csak halk, derűs, didergető napsütéssel búcsúzik október. ZAZ varázsos, karcosan-nyersen is megejtő, érzéki hangja az esőt bűvöli. A videoklipen lévő fotók melankóliája fekete-fehérbe oltott grafika. A költőnő októberi verse pedig csupa életteli freskó, sokdimenziós falikárpit... (bakter)





Nemes Nagy Ágnes: OKTÓBER

Most már félévig este lesz.
Köd száll, a lámpa imbolyog.
Járnak az utcán karcsú, roppant,
négy-emeletnyi angyalok.
S mint egy folyó a mozivászon
lapján, úgy úsznak át a házon.
Acetilén fényében ázik
az útjavítás. Lenn a mélyben,
iszamos, hüllő-hátu cső,
pára gyöngyösödik a kérgen,
s a városon, mint vér a gézen,
általszívódik a nyirok.
Vékony tűz nyüszít, sustorog,
mellette kucsmás, birka-bundás,
mint a makk-ász, guggol a munkás,
fölötte hengerhasu gépek,
rájuk irva: „Consolidated…”
S egy fa. Akár a régi csap,
csöpörésznek a targalyak,
szalad, olajjal töltekezvén
a gép gömbölyű béka-testén,
majd a bundára ér a csepp,
s fölsír a tűz: megérkezett.
Neonfény lobban és lehull.
A vizes kőre rácsorog.
Valaki, messze, úgy vonul,
hogy a köd kilométer-odva
énekét tompán sokszorozza –
hallani, amint tántorog.

video
ZAZ: LA PLUIE

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése