2011. március 28., hétfő

Nézzünk filmet: A csernobili csata

Huszonöt éve lesz, hogy Európára szabadult a csernobili atomfelhő... A helyzet ma sem jobb: a japáni földrengés és szökőár miatt megsérült japán atomerőműben a csernobilihez hasonló gigászi küzdelem folyik a földi életre káros következmények megfékezéséért. Szakemberek mondják: egészen más körülmények között zajlott az egyik, mint a másik. És mégis, ma az egész világ az atomtól fél. És attól, hogy egyszer szépen felrobban velünk a földgolyó. Így lesz-e vagy sem, nem tudni. De félelem helyett nézzük ezt a 10 részes filmet a jútubon, a Discovery World alkotását egy már megvívott csatáról. (Bakter Bálint)










2011. március 26., szombat

Az idő, ha lenne













James Blunt, a szomorúművész

Mi fán terem a Parasztbiblia?

Fotós barátom igazi kuriózumot mutatott felvételeiből: egy székelyföldi férfit, óriás bajusszal. Akkora volt a férfidísze, hogy bizony, bajuszversenyeken is díjazták s csodálták trófeáját. Hanem - állította a barátom - nem csak abban jeleskedik ám az illető, hogy van mit megpödörnie, hanem ismeri a növények, a madarak nevét, valódi természettudós, bár csak egyszerű falusi ember, ráadásul még a Parasztbibliát is tudja...

Ennel a szónál aztán le is ragadtam, mert bevallom, életemben mostanig nem hallottam a létezéséről. Azt se tudtam, mi fán terem. Hogyan? Egy szentírás, küldön a parasztság részére? Micsoda dolog ez, hogy eddigi életemben mindez rejtve maradt előttem?

Addig-addig érdeklődtem, kíváncsiskodtam, hogy rendre a nyomára bukkantam, s annyira lenyűgözött, hogy most kedves olvasmányommá vált. Mindjárt le is szögezem, hogy a Biblia és a Parasztbiblia nem azonos egymással. Igaz, az utóbbi is a Nagy Könyvből táplálkozik, abból indul ki, de inkább mítoszok, mondák, történetek, mesék, példázatok stb. gyűjteménye, amit a különböző népek folklórjából - különös tekintettel a Kárpát-medencére és a magyar nyelvterületre - gyűjtöttek össze. Azóta több kiadást ért meg, ráadásul Franciaországban is nagy ámulattal fölfedezték és gyorsan le is fordították franciára.

Alább dokumentumfilm tárja elénk a Parasztbiblia történetét, mibenlétét a két legilletékesebb: Lammel Annamária és Nagy Ilona, a szerző-szerkesztők elmondásában: 

Dokumentumfilm a Parasztbibliáról (1)

Dokumentumfilm a Parasztbibliáról (2)

Dokumentumfilm a Parasztbibliáról (3)


Az Aranytalicska egyik különoldalán (Parasztbiblia) bő válogatást találnak a gyűjteményből, amelyet időről időre bővítünk. (Bakter Bálint)

2011. március 23., szerda

Nézzünk filmet: Poirot

Hová lett egymillió dollárnyi kötvény?

A közel egy órás játékfilmben (színes, angol krimi, 1991-ből) a híres mesterdetektív, Hercule Poirot és Hastings kapitány utaznak keresztül az Atlanti Óceánon a Mary Queen óceánjáróval, miközben egy millió dollár értékű értékjegynek szinte a szemük láttára nyoma vész. Ki a tettes? Mikor történt a bűntény? A 6 részes filmet a képek alatti aláírásokra kattintva indíthatja a jútubon. Jó szórakozást kíván Bakter Bálint.













2011. március 21., hétfő

Reszketünk, mint a kocsonya...

Dancs Arturtól kaptuk e levelet New Yorkból:

Nem gyakran küldözgetek újságcikkeket, mert én is utálok körleveleket kapni, s főleg Fwd Fwd Fwd levelekben kapott cikkeket olvasni, így jobbára a magam alkotta leveleket szoktam küldözgetni. Ezúttal azonban ismét egy érdekes olvasmányra bukkantam a Spiegelben, és egy jó fordítását is elolvashattam a tegnap, ezt osztom meg most. Lényegében ez nem is körlevél, mert csak én küldöm és nem Fwd Fwd Fwd fwd ..... :) Art

Cunami után. Fotó a Der Spiegel online változatáról. Még több kép itt

Megrázó adatok: bolygónk a japán katasztrófa óta folyamatosan remeg

A napok rövidebbek lettek, a föld tengelye elmozdult, az Antarktiszon gleccserek szakadtak le: a japán földrengés nem csak az országot tolta közelebb Amerikához, de az egész földbolygót megrengette. A Spiegel tanulmánya:

Arra számítottak a japánok is, hogy földrengés lesz, de ilyen mértékűvel nem számolt senki. Az ország partjai előtt fut egy törésvonal, ahol az óceáni lemez az ázsiai kontinens alá csúszik be, körülbelül hetenként két milliméter sebességgel. A várt katasztrófa bekövetkezett március 11-én helyi idő szerint 14:46 perc 23 másodperckor: a tengerfenék kőzete nem bírta tovább a kontinens nyomását és eltört. A mérések kezdete óta ez volt a negyedik legnagyobb földrengés és hatása az egész bolygóra kiterjedt.

A rengés 129 kilométernyire indult a japán Szendai városától, ott keletkezett törés 32 kilométeres mélységben: a tengerfenék olyan gyorsan tört szét, mint egy gleccser. Három és fél percen keresztül haladt a törés a kőzetben. Végezetül a hasadék 400 kilométer hosszan húzódott egészen a tengerszinttől 60 kilométeres mélységig. A fent fekvő lemez 27 méterrel előrébb csúszott – tehát keletre – és hét métert felfelé. Ez egyike volt a legerősebb lemezmozgásoknak, amelyeket valaha is rögzítettek. A rengés az Egyesült Államok geológiai szolgálatának adatai szerint 9-es erősségű volt. Az ütközés olyan mennyiségű energiát szabadított fel, mint amennyit egy több száz méter átmérőjű meteorit becsapódása jelentett volna. Még a 376 kilométernyire fekvő Tokióban is omlottak össze épületek és remegtek a házak. Az Antarktiszon is megfigyelhető volt a hatás, a gleccserek gyorsabban szakadtak le, írta a New Scientist magazin hasábjain Jake Walter glaciológus. A méréseket azoknak a GPS készülékeknek a segítségével tudták elvégezni, amelyeket a gleccserekre telepítettek. A kontinenslemezek mozgása szokatlanul heves cunamikat váltott ki.

Az óriáshullámok a japánok számára további pusztítást jelentettek, de az óceán többi térsége megmenekült. A hullámok több száz kilométeres sebességgel rohantak Honshu partjai felé és néhány perccel keletkezésüket követően elérték a szárazföldet. A tengerfenék egyenetlenségei felfelé nyomták a hullámokat, míg azok a 15 méteres magasságot is elérték.

A cunamik jellegzetessége, hogy míg a hullámok a tenger felszínén haladnak, addig a cunamik egészen a tengerfenékről indulnak, az egész tenger mozgásban van, és ennek megfelelően nagyon sok vizet juttat a szárazföldre. Japán meredek partjai még inkább felkorbácsolták a vizet, kilométeres távolságban jutott be a tengervíz a szárazföldre.


Egy kis hazabeszélés

Örömmel újságolom, hogy a blog egyre tartalmasabb lesz, s mind több idő jut az oldalak kialakítására, bővítésére.

Így például sokat gazdagodott a kezdetek óta a Mestó-tengerszem titka, ahol Halmai István rendre előkerülő versei egy eddig ismeretlen, szeretni való költőt állítanak elénk.

Hasonlóképpen bővült a Táncos G. Károly-oldal, s felhívnám a figyelmet Ha én c. ciklusára, amely távolról sincs lezárva, s ahogyan tovább írja, úgy jelennek meg majd itt is az újabb darabok.

Baudolinó linkgyűjteményét éppen e percekben egészítettem ki két újabb, remek szerzeménnyel (Titanic, Te, Picasso és Lenin), s már korábban is kerültek oda újabb darabok.

Közzétettük Stevenson izgalmas kisregényét (Dr. Jekyll és Mr. Hyde), a horror első komoly irodalmi teljesítményét.

Beindult Sztevanovity Dusán válogatott versszövegeinek antológiája, s a blog jobb szélén a videósávban válogatni lehet Zorán, Máté Péter, Cseh Tamás, a Beatles és Donovan muzsikájából; a menű aleatorikusan változik, időről időre más szerző kínálja magát. Mától kezdve a kínálatba Aznavour-dalok is bekerültek...

Közelebbről a Parasztbiblia zamatos történeteiből tallózik a blog egyik napszámosa, Bakter Bálint.

2011. március 19., szombat

Az Álmok Kertjében






















Sue és Peter Hill szobrai


Garden of Dreams, Chelsea
Eden Project, St Blaise, Cornwall

Lost Gardens of Heligan

Forrás
http://www.environmentalgraffiti.com/art/news-weirdly-wonderful-19-marvelous-mud-grass-sculptures

Burjánzás minden szinten...

Zenei feléfestés itt















Várnai Zseni:
CSODÁK CSODÁJA

Tavasszal mindig arra gondolok,
hogy a fűszálak milyen boldogok:
újjászületnek, és a bogarak,
azok is mindig újra zsonganak,
a madárdal is mindig ugyanaz,
újjáteremti őket a tavasz.

A tél nekik csak álom, semmi más,
minden tavasz csodás megújhodás,
a fajta él, s örökre megmarad,
a föld őrzi az életmagvakat,
s a nap kikelti, minden újra él:
fű, fa, virág, bogár és falevél. 

Ha bölcsebb lennék, mint milyen vagyok,
innám a fényt, ameddig rám ragyog,
a nap felé fordítnám arcomat,
s feledném minden búmat, harcomat,
élném időmet, amíg élhetem,
hiszen csupán egy perc az életem.

Az, ami volt, már elmúlt, már nem él,
hol volt, hol nem volt, elvitte a szél,
s a holnapom? Azt meg kell érni még,
csillag mécsem ki tudja meddig ég?!
de most, de most e tündöklő sugár
még rám ragyog, s ölel az illatár!

Bár volna rá szavam vagy hangjegyem,
hogy éreztessem, ahogy érezem
ez illatot, e fényt, e nagy zenét,
e tavaszi varázslat ihletét,
mely mindig új és mindig ugyanaz:
csodák csodája: létezés… tavasz!