Készítsünk Családi Krónikát

Valamikor menő divatja lehetett a Családi Krónikának, mert most látom, hogy a Budapesten 1900-ban kiadott Kincses Kalendárium (Rákosi Jenő  Budapesti Hírlap Újságvállalata kiadása) nyomtatott sémákat is ajánl hozzá az olvasónak, amelyeket csak be kell tartani s már is kész a pontos adatokkal gazdagon összeállított családi adattár.

Kezdetnek egy családfa összeállításához adna gyakorlati útmutatót és követendő rajzot. Az itt látható törzsökös fa gyökeréhez a család legtávolabbi ősei kerülnek (pontosabban a család Ádámja és Évája), majd fokozatosan, ahogy a sokasodó ivadékok kapcsolatai szerteágaznak, sorra megtelnek lombokkal a fa ágai.

Következő oldal egy szintetikus adatösszesítő, amely a vázlatos családfa mellett tartalmazza a születésekre vonatkozó adatokat, továbbá a szülők és gyerekek személyiségére utaló jellegzetességeket és nevezetesebb dátumokat.

A családnak akár jelszava és címere is lehet, mely a krónikát egyedivé és személyessé teszi. A bejegyzendő eseményekhez az egyszerű vonalas füzetlapot ajánlotta a tapasztalt szerkesztő.

Ugyanakkor még két fontosabb adatlap szerepel a krónika ajánlott vázlatai közt. Az egyik a család és a tágasabb rokonság név- és születési adatait összesíti, a másik a gyermekek és az unokák életében bekövetkezett örvendetes változások (iskoláztatás, nagykorúság, eljegyzés, házasság, gyereknemzés stb.) nyilvántartását követi nyomon.

Nincs adatunk arról, hogy 1900-ban mekkora elterjedtsége volt a népesség szintjén ilyesfajta családi krónika vezetésének, de a Kincses Kalendáriumban talált közlések azt jelzik, hogy ha nem is volt divat, létezett hozzá a törekvés, hogy gyökeret verhessen a gyakorlatban. Akik családjuk kósza iratai közt ilyen vagy hasonló feljegyzésekre bukkannak, azok sejthetik, honnan is származik a minta és a késztetés. A családi történelemnek mindig új s új reneszánsza támad... (bakter)