Occitán líra, occitán dallam

Tudjuk, a dél-nyugat Franciaországban élő occitánok nem franciák. Ezt csak a franciák nem akarják tudomásul venni. Annak ellenére, hogy létezik erős occitán költészet, folklór, önrendelkezési mozgalom, büszkeség.

Talicskánkra most egy vers és egy dal fért fel, ez utóbbi a neves occitán énekes, Jan Nadau előadásában.. Igérjük, még felkutatunk s hozunk más, lekezelt kis népektől is hasonló névjegykártyát.


JOAN-CLAUDI SÈRRAS (1944)
A hang
(La votz)

A hang zúg a gerendák között
És nyöszörög a lábam alatt,
A hang nekicsapódik a falaknak
És vörös foltokat hagy;
A lépcsőn
A hang súlyos léptekkel
Megy lefelé;
Mindig itt van,
Ordít a fejemben
És elzárja előlem a hallgatókat
A hang.

Három nap múlva elhallgat,
Vagy megsüketülök,
Mint mindenki más.

16-11-81
Joan-Claudi Sèrras: “Formigas Capudas”. Institut d’Estudis Occitans, 1989


Fordította: Dabi István

Nadau U trin que se'n va de Pau