Petőfi napjai a magyar irodalomban

(Endrődi Sándor nyomán)

Ferenci Fruzsi rajza a Vad-Nyugat c.
sorozatból

1911-ben, a budapesti Petőfi Társaság kiadásában nagyszabású mű jelent meg, amely összefoglalja a Petőfi Sándortól és róla a lapokban megjelenteket 1842. május 22-étől (ekkor debütált Petőfi a nyilvánosság előtt) segesvári titokzatos eltűnéséig (1849. július 31.).

A könyvet összeállító Endrődi Sándor, bár a mások által összegyűjtött és őrzött dokumentáris anyagot gyúrta egybe és dolgozta fel, e munkával a nagy magyar költő irodalmi-társadalmi küzdelmeinek aprólékos, hiteles részleteit rakosgatja össze. Ezáltal a Petőfi Napjai forrásainál is "bővebb, átfogóbb, összegezőbb - állítja a könyv előszavában Ferenczi Zoltán. - Közli a költő minden, életében megjelent költeményének, egyéb műveinek, bárminő kis czikkének és minden  rávonatkozó közleménynek pontos bibliographiai adatát, ugyanekkor közli az összes rávonatkozó egykorú birálatokat, azokat a  kisebb czikkeket, melyekkel a költő a napi élet harczaiban részt vett, a hozzá és ellene írt verseket, úgy, hogy az olvasó szinte benne él a negyvenes évek irodalmi levegőjében s csetepatéiban, melyeknek középpontja Petőfi és   művei voltak."

Nagy érdeklődéssel olvastuk és jegyzeteltük ki a vaskos művet, s a továbbiakban igyekszünk jellegzetes részletekből összeálló mutatvánnyal szolgálni, gondosan ügyelve arra, hogy a tenger cseppjeiből rekonstruálhassuk az egész óperenciást. (Cseke Gábor)

1842

Május 22. Athenaeum. Tudományos, Criticai és Szépművészeti folyóirat. Kiadják: Schedel és Vörösmarty; szerkeszti Bajza. Első  félév.  6. szám, 966.  lapon A borozó. Aláirva:  Petrovics  Sándor. Ez Petőfinek nyomtatásban megjelent   első verse. Pápán irta. 

November 3. Athenaeum. II. félév 54. sz. 430. lap.  Hazámban. Aláírva: Petőfi Sándor.Itt használja a Petőfi nevét először s ezentúl, néhány álnév kivételével, mindig Petöfi az aláirás.

Deczember  4. Athenaeum. II. félév. 67. sz. 532. lap. A bujdosó. Alányomatva: Petőfy (!) Sándor. Eredeti czime Zivatar volt. A költő nem vette fel gyüjteményébe.

1843

Április 30. Athenaeum. I. köt. 7. füz  382. 1. Népdalok  (I. Hortobágyi kocsmárosné angyalom. Il. Mi haszna, hogy  a  csoroszlya.)

Junius 1. Regélő Pesti Divatlap. Kiadja és  szerkeszti: Garay János I  44. sz. 1388. l. Viz és bor.

Junius  15. Athenaeum. I. 10. füz. 537. lapon: „Irói jogtapodás a Regélőben Garay János úr, ő szerkesztősége, már egyszer kegyelmetlenül  méltóztatott kényuraságát (Emlényországban) egy Apolloban barátommal éreztetni.
Regélö-vármegyében nekem jutott a szerencsétlenség,  ujabb önkényének áldozatául esnem. Szegény fejem !
Minap egész bizalommal kérek passust ö kényuraságától  néhány  magzatkám  számára,  kik a fenn emlitett vármegyét incognito szándékoztak beutazni, critica úrral szembeszállandók. Ez talán egy kis elbizottság volt ö kelméktöl... no de hiszen meg is lakoltak érte! mert ámbár az incognito utaztatás ünnepélyesen megigértetett, az elsöröl mindjárt  lerántaték az álarcz (l. a Regélö 44.száma 1389. has);  köszönöm  szépen jó'karatját, drága tiszt.
Szerkesztő  úr,  köszönöm! Mert hinnem kell, hogy csupán  merö jó szándékból történt az egész. Ön t. i. kedves gyermekeimet az incognitoval gyakran járó lenézés s félreismeréstöl megóvandó, nyomá rájok fényes születésök  bélyegét. Szép, szép és helyes ! De mind a  mellett is e nemes szándék  szószegéssel  volt  egybekötve,  ami pedig  aligha legragyogóbb  oldala az embernek  és ezen fölül irói jogtapodással, mi  megint  nem  nagyon  dicséretes  oldala  hirlapszerkesztönek. Én tehát a világ minden kincseért sem akarván ön  kezelési tisztaságának napfogyatkozására  még    több alkalmat is szolgáltatni, ezennel kérem, még el nem indult egy pár szülöttem elött a Regélő kapuit elzárni s bizonyossá teszem a nagylelkű s irói  jogokat oly szépen tisztelő szerkesztö urat a felöl, hogy többet nem fogjuk cziczára  bizni a  tejfölt. 
Petöfi  Sándor."

Június 30. Athenaeum. 1. 11. füz. 575. lapon Verőczey (Bajza álneve) Petőfi Én-jéről a Lapszemlében:
„Én Petőfitől nem üres, de kevés gond a rímekre. Ily játszi schema szigorúbb tisztaságú mértéket is kiván."
Petőfi Víz és bor cz. költeményét, mely szintén a Regélőben jelent meg, teljes hallgatással mellőzte Bajza.

Július  15. Athenaeum   II. 1. füz. 35. 1. Halálvágy.   
           30.         „         II. 2. füz. 83. 1. Disznótorban.

Október 8. Jelenkor (Szerk. és kiadta Helmeczy Mihály 80. sz. 428. 1.:
„— szinte most hagyta el a sajtót a Külföldi regénytár 17-ik kötete, mellynek tartalma: „A koros hölgy", franczia regény Bernardtól, ford. Petőfi Sándor s megkezdetik benne egyszersmind „Hortensia grófnő" franczia regény Mérytől ford. M. Horváth Károly."

Október 14. Honderű. II. 15. sz. 478. lapon: — Negyed napja, hogy a Magyar Életképek II-dik kötetének 3. füzete is megjelent. Tartalma ... Az utósó alamizsna Petőfytől, mely az ismeretes Babérkoszorú és koldusbot czimű drámának ügyes összevonata és szabatos nyelvűnek mondathatnék, ha még némely apróbb lesimitást nem nélkülözne - így pld. mindjárt a 3-dik sorban: voltak ők szó helyett, mellynek fölöslegessége kirí, véleményünk szerint a voltának szó  helyesb lenne, valamint  a 4. versbeni  igen bizony kitételt sem találjuk költőinek.

Október 21. Honderű. II. 16. sz. 514. lapján ez olvasható: Előfizetési fölhívás a Szivárványra. Ezt az albumot a miskolczi tűzkárosultak fölsegélésére Halászy József szerkesztő adta ki Emich Gusztáv könyvárussal s ebben „lantos" költeményekkel részt vett Petőfi Sándor és pönögei Kis Pál, mely utóbbi, köztudomásúlag Petőfi egyik álneve volt. Ára ez albumnak 1 frt 40 kr. p. p.

(Folytatjuk)