(Endrődi Sándor nyomán)
1845
Január 1. Pesti Divatlap. I. l. sz. 11. l. Éjszakáim.
Január 5. Pesti Divatlap 2. sz. 31. l. Mért nem születtem ezer év előtt?
Január 5. Pesti Divatlap. 2. sz. 40. 1. Műmelléklet. Régi Magyarok. Ezen kép a hires festész Burgmayer eredeti műve után rajzoltatott, ki ezen, a német császár koronázásán megjelent XVI-dik századbeli magyar követeket élethiven rajzolá le. Ezen eredeti szabású öltönyöket különösen a nemz. színház és magyar szabóink figyelmébe ajánljuk. — Ezen sajátságos kép Petőfinek lapunk mostani számában megjelent erélyes, szép verséhez igen hozzá illő műmellékletül szolgál.
Ez a megjegyzés egy meglehetősen gyarló fametszvényre vonatkozik. Petőfi verse, melyre hivatkozás történik, a „Mért nem születtem ezer év előtt" cz. vers.
Ebben a zsebkönyvben Petőfi következő zsengéi jelentek meg: Pórnak esti dala. Claudius után A. B. aláírással. 21. 1. Tűnődés. Homonnai álnév alatt. 5. 1. Szin és való. Aláírva: Petőfi Sándor. 57. 1. Elégia egy várromon. Mathisson után. Aláírva: Petőfi Sándor. 126. 1. Ideál. Aláírva: Petőfi Sándor. 193. 1. Tolvaj huszár. I—II. Aláírva: Petőfi Sándor. 216. 1. Lehel. Aláírva: Petőfi Sándor. 222. 1.
Január 16, Pesti Divatlap. 5. sz. 83. lapján a „Fővárosi Postasip" rovat szólván a A pápai tanuló ifjúság magyar képzőtársulata több lelkes tagja által irt és kiadott „Tavasz" czimű zsebkönyvről, így ir: ennek „mind belső tartalma, mind csinos külseje meglepett bennünket. A benne foglalt, sok tekintetben jeles müveket, úgy lehet tekinteni, mint a költészetre annyira hajlandó ifjúság tavaszi korszakának szép illatos virágait, s a még fertőzetlen hazafiui és szerelmi érzelmek tiszta ömledezéseit. Vajha minden magyarhoni tanoda növendékei hoznának ily hasznos és kedves áldozatot a hon oltárára."
E czikkre jelent meg csillag alatt Petőfi „Köszönet a pápai képző-társulathoz" cz. megjegyzése:
"Köszönet a pápai képző-társulathoz. Mit eddig a pápai képzötársulat néhány tagjainak irántami jóakaratjáról hallék: most szerencsém van azt tettleg is bebizonyítva láthatnom. A fentisztelt társulat kiadván „Tavasz" czimű zsebkönyvét, szives volt egykori iskolai gyakorlataimat saját nevem alatt oda iktatni, most évek multával. Fogadja tehát alázatos köszönetemet a tisztelt társaság e lovagias, gyöngéd tetteért; irántai hálából, a Tavasz második füzetébe majd összeszedem katonakoromból megmaradt alexandrinus verseimet, úgy hiszem szívesen veendi a t. társ., miután azok még roszabbak, mint melyek most jelentek meg. Petőfi."
Január 18. Életképek. I. 3. sz. 99. lapon: „Mi hír Budán?" cz. rovatban:
„Több helyről tétetvén kérdés aziránt, miért nem jelenik meg a nemzeti játékszini idei zsebkönyv? ezt — mint biztos kútfőből hallottuk — nem a kiadók figyelmetlenségének, mint inkább azon körülménynek kell tulajdonítani, miszerint legújabb időkben nálunk letelepedett rézmetsző Szerelmei ur, nádor ő fenségétől elvállalt sürgetős müve miatt, az említett zsebkönyvbe szánt Egresy Béni és Szatmáriné asszonyság arczképeit még eddig el nem készitheté s igy a különben egészen elkészült munka kiadását késleltető. A beltartalomra is becses zsebkönyv, mellyet Petőfi, Szigligeti s mások igen érdekes közleményei diszesitenek s fölülemelik azt hasonló kiadások mindennapisága fölött, pár nap alatt bizonyosan meg fog jelenni s a kiadók szivesen remélik, hogy a t. közönséget a késedelem miatt megengesztelendik."
Január 30. Pesti Divatlap. 9. sz. 150. 1. Műmelléklet. Hangjegyek Petőfi két népdalához. Zenéjét szerzé Szénfy Gusztáv. Ezen dalzeneművek mintegy mutatványul szakitvák ki azon hét népdalhoz irt szép melódiák közül, melyek összesen egy füzetben fognak megjelenni s rövid időn Wagner műárusnál lesznek kaphatók.
Január Végén, Nemzeti színház zsebkönyve 1845-ik évre. Kiadták Gilyén, Gönczy, Réty. Pesten, Nyomtatott Landerer és Heckenastnál, 1844. Kis 8 r.I-LVI. + 1-87. lap. Ebben a zsebkönyvben Petőfinek három költeménye jelent meg először. A Szinészdal, (LV. 1.) melyet későbbi gyűjteményeiből kihagyott, továbbá: Levél egy színész-barátomhoz (75. 1) és A tentás üveg (86. 1) czimüek.
 |
| A nemzeti színház Pesten |
Február 1. Életképek. I. 5. sz. 164. 1. Az ,Életképek' múlt félévi folyamában megjelent legjobb novella- és költeményre kitűzött jutalom ügyében felszólított biráló urak következő véleményt küldének be alólirthoz :
Tisztelt szerkesztő ur! Felszólitatván ön által, adnók véleményünket, az iránt az Életképek 1844-iki második félévi folyamában megjelent novellák közül, mellyiket ítéljük legjobbnak, van szerencsénk önnek ezennel válaszolni, hogy átolvasván az Életképek nevezett folyamának novelláit — Jósika terjedelmesb „Isten ujja" czimű czikkjét, mellyet a' szerző maga is regények közé soroz, ide nem értve — és összehasonlítván egymás között, azon meggyőződésben vagyunk, hogy a' „Külszin és való" czimű novella Márktól mind érdekes szövedéke és megragadó jelenetei, mind lélekábrázoló festései, észrevételeinek valódisága 's az egészet átlengő költői ihlés és ügyes jellemzés, valamint előadás és szabatos nyelvnél fogva legtöbb becsü. Pest, január 24. 1845. Szontagh Gusztáv, m. k. Bajza József, m. k.
Tisztelt szerkesztő ur! A' költeményeket a' mi illeti, mellyek az .Életképek' múlt félévi folyamában megjelentek, ezek közt Berecznek „Polgárhit" czimű költeményét tartom minden tekintetben legkerekebb- és hibátlanabbnak 's tárgyánál fogva is, érdekesnek. Költ mint felébb. Bajza József, m. k.
Tisztelt szerkesztő ur! Áttekintvén az Életképek 1844-ki második félévének folyamát, a' versekre nézve azt tartjuk, hogy Petőfi összes dalait, 's ezek közt pedig leginkább kitűnőnek vélik az Egri hangok-at. Pesten, január 25-én 1845. Garay János, m. k. Vacholt Sándor, m. k.
Előrebocsájtván tehát a' t. biráló urak válaszait, miután a' t. cz. közönség közül, mellyet véleménye kijelentésére lapjaimban ismételve és idején felszólítani bátorkodám, csak igen kevesen küldék be hozzám eziránti becses nyilatkozataikat, a' legjobb novellára kitűzött 10 db. aranyat Márk urnák, a' legjobb költeményért eső 3 db. aranyat pedig a' szótöbbséget nyert ,Egri hangok' czimű költemény szerzőjének, Petőfi Sándor urnak, mihelyest eziránt a' jutalmazott urak rendelkezéseiket veendem, tüstint átszolgáltatni kész vagyok; fentartván magamnak azon szabadságot, miszerint Berecz urnak ,Polgárhit' czimű szép költeményét külön dijjal megjutalmazni szerencsém lehessen. Költ Budán, január 31-kén 1845. Frankenburg Adolf, az „Életképek kiadó-szerkesztője.
Február 2. Pesti Divatlap. 10. sz. 165. lapon a „Vidéki Szemle" rovatban a következő értesítés van: „Pápáról. Az ottani magyar képző társulat jegyzője Szeberényi ur hivatalosan értesít bennünket, miként a Tavasz czimű zsebkönyvet egyes vállalkozók szerkesztvén, Petőfi urnak nem volt oka az egész társulatot vádolni azért, hogy az ő tanulókori verseit is abba iktaták."
Petőfi erre csillag alatt ezt a megjegyzést teszi:
„Mintha bizony a Tavasz kiadói nem volnának a társaság tagjai!... ha olly gyöngédtelen akarnék lenni, mint a milly gyöngédtelenséget tapasztaltam magam iránt, igen szép fölvilágositást fognék adhatni." Petőfi."
Február 8. Életképek. I. 6. sz. 176. lapon Berecz Károly-tól „Jobb hogy születtem ezredév után" czímmel egy költemény jelent meg, melyhez csillag alatti jegyzetben a következő sorok csatolvák: „Ellentétül a Pesti Divatlap ezidei 20. számában megjelent: „Miért nem születtem ezer év előtt?" czimű költeményre." Berecz verse igy szól:
Jobb hogy születtem ezredév után,
Bölcsődalom hogy nem volt harczzene;
Nyugodjatok, ti durva századok,
Velünk a' jog 's szabadság istene !
A' nyers erőszak vérrel áztatá
A' messze föld virágzó téreit;
'S a' vért födött kebelnek mélyiben
Nem hallhatád a' szív veréseit,
A' küzdelemnek egy iránya volt:
Babért aratva véres utakon,
Emelni trónt tiport jogok fölött,
'S a' vérmezőn rakott csonthalmokon.
A' képzeletnek szebb mezője volt:
Lovagkaland, táborba szállt sereg;
Fön a' tetőn a' büszke sziklavár,
Tárgy volt elég mit énekelni meg.
De vadregénye vérbetűjein
A' kárhozat homálya vesztegel,
'S megrakva van legkisebb lapja is
A' jog 's erény kisajtolt könnyivel.
A' küzdelem, melly mostan szárnyra kelt,
Nem szebb s' nemesb-e, mint a' múltba' volt?
Zászlónk fehér, 's mi rajta írva van :
Arany betű az és nem barna folt.
A' harczi kürt, melly küzdelemre int,
Szellemtusára hívja bajnokit;
'S nem dalnok az, ki dalra nem hévül,
Megzengeni a' kor küzdelmeit.
Jobb, hogy születtem ezredév után,
Bölcsődalom hogy nem volt harczzene;
Nyugodjatok, ti durva századok,
Velünk a'jog 's szabadság istene!
(Folytatjuk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése