Ezt a nótát nem is igen lehet kommentálni. A lejegyző nem tett melléje semmilyen megkülönböztető jelet, de az tény, hogy manapság is fújják-küldik-idézik egymásnak azok, akik ebben a műfajban lelik meg a lelkük feloldódását (na jó: szublimálódását...). Amit a szavak közölnek, talán mind igaz is, csak éppen olyan, mint a vándorcirkuszok díszletei: le-lepattogzik róluk, másutt meg kifakul vagy szétfolyik a festék...
(bakter)
A ti utcátokban...
A ti utcátokban fényesebb a csillag,
Szebbek a virágok, édesebb az illat,
Melegebb a napfény, hűvösebb az árnyék:
Talán meg is halnék, ha oda nem járnék.
A ti utcátokban minden ablak tárva,
Csak a te ablakod áll előttem zárva,
Nem vár ott rám senki, mégis oda járok:
Szebbek ott az esték, szebbek a virágok.
És egyik lehetséges előadásmódja:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése