Nincs kegyelem
A sarkon sápadt lámpa ég,
pár alvó ház, sötét vidék
És messze valahol, halkan muzsika szólEgy lány az éjszakákon át nyekerget egy harmonikán
És énekelni kezd, mindig, mindig csak ezt:
Nincs kegyelem, nincs kegyelem,
Tudtam, hogy ez lesz a végzet,
Hittem neked én, nincs menekülés
Már te vagy a végzetem
Nincs kegyelem, nincs kegyelem
Tudtam, hogy ez lesz a végzet,
Jöjjön ami jön, én megköszönöm
Csak te maradj meg énnekem!
A filmből kiragadott jelenet a dallal nem tudja hellyettesíteni azt a hatást, amit az alkotás maga annyi évtized után is kivált a közönségből. Jellemző erre egy, a világhálón talált blogbejegyzés ez év elejéről, amelynek szerzője - a szöveg alapján filmrajongó, pedagógus - ezt írta:
"A ma reggel meglepetése: Egy a művészetek iránt eddig nem túl nagy lelkesedést mutató negyedikes nagyrészt fiú osztály egy hang nélkül nézte (félig)meg Hamza D. Ákos Külvárosi őrszoba című filmjét.
Sok mindenre számítottam, de erre nem. Általában az a felállás ilyen filmnézős esetben, hogy a fél osztály alszik, 4-5 ember figyel és másik 5-6 azzal tölti az időt, hogy lehetne belerondítani az órába. Persze, láttam, hogy most is többen elpilledtek (első óra), de még a padon fekve is figyeltek.
A film a negyvenes évek elején játszódik Budapest egyik külvárosi szegénynegyedében. Lehet, hogy Karády Katalin, lehet, hogy a történet, de valami lekötötte ezeket a kölyköket. Persze szerintem is alapból jó ez a film; ezért is választottam nekik.
A blogíró azt is elárulja, hogy a Külvárosi őrszobáról a Wikipédiában található információkat, érdekességeket ő maga rakta föl. Lássuk csak:
A Magyar Film cikke a filmről
A Magyar Film Külvárosi Őrszoba című cikkében hosszasan ecseteli Karády Katalin népszerűségének titkát, amit elsősorban egyéni előadásmódjában és stílusosságában nyilvánul meg. Ezen túl kritizálta a művésznő tehetségét és múltbéli sztárallűrjeit, mindezzel együtt a cikk írója úgy érzi, ezzel a filmmel Karády végre a helyére került. Hónapok teltek el a nagysikerű „Halálos tavasz” óta, így a film pszichológiailag alkalmas időben került bemutatásra. A film másik nagy érdemeként említik a magyarországi stílusteremtését is, hiszen a média mindenhol az első film noir-ról, azaz első rendőrfilmről írt. Az igazságszolgáltatás közegét több megközelítésben is bemutatja. Megjelenik az a rendőr, akivel nem szívesen találkozunk kisebb-nagyobb közlekedési kihágásaink kapcsán és az is, akinek jelenlétét szívesen érezzük egy csendes, kihalt sötét utcán. Hamza D. Ákos, a rendező, épp ezt a kettősséget fogta meg, így adott lelket a filmnek...
És ugyanitt megkapjuk a részletes(ebb) cselekményt is:
Történik Budapest külvárosában az 1940-es években. A film a rendőrlaktanya udvarán kezdődik. A legénységet, próbarendőröket kiképzik és útjukra engedik a tapasztaltabbakhoz való beosztásban. Ilyen próbarendőr Tóth XVII. János is (Nagy István), kinek egyetlen ismerőse akad a fővárosban. Falubelije idősebb rendőr főtörzsőrmester (Toronyi), aki mindjárt pártfogásába veszi az ifjú rendőrt, sőt leányának is (Csikós Rózsi) hamarosan megtetszik a jóképű falusi gyerek. A kis otthon melege fészekrakásra készteti a fiatalokat is és ennek érdekében az új próbarendőr a leendő após mellé kér szolgálati beosztást. Az Angyalföld kétes hírű környéke lesz az új éjszakai őrjáratok, razziák területe s egyik éjszakai lebujban a harmonikásleány (Karády) szeme megakad a délceg rendőrön. Rafinériájának egész tárházát vonultatja fel a fiú meghódítására, akit ugyan bizonyos mértékig érzékileg megejt, de meghódítani nem képes... Az éjszakai lebúj apacsleánya nem találja meg az utat a tiszta élet felé s kedvesének áldozata lesz, a falusi rendőr pedig megszépítheti a megérdemelt tiszta otthont...
(bakter)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése