2010. november 20., szombat

Szárdok közt, Szardíniában

Cagliari látkép (Szardíinia), ahol Lőrinczi László él
Olaszország legnagyobb nemzeti kisebbsége él Szardínia szigetén, a szárd nyelvet értők száma eléri a másfél milliót, az aktívan beszélők sincsenek kevesebben, mint egy millió. És ez már a nagy számok tartománya...

Fontos ez egy olyan nyelv esetében, mint a szárd. Amelynek ma sem tudni az eredetét. Annyi bizonyos, hogy a latin nyelv kitörölhetetlen, erőteljes nyomokat hagyott rajta, s fejlődését befolyásolta a toszkánai olasz szervezett elterjesztése a XIX. században, az olasz irodalmi nyelv megteremtésének ürügyén. Ám a kilencven éven túli Lőrinczi László, aki olasz feleségét követte Itáliában és akik most Szardínia szigetén élnek, a megmondhatója, hogy a szárd önálló, jelentősen elfejlődött, újlatin hatásokat mutató nyelv, am,ely napjainkban kezdi visszanyerni teljhatalmú státusát a szárdok mindennapi életében, a legkülönfélébb területeken. A korábban inkább csak konyhanyelvként, otthoni használatra művelt szárd nyelvben meg kellett teremteni a műszaki-közigazgatási-tudományos-jogi stb. szókincset, hogy teljesértékű kifejező eszközként kapcsolódhasson be az európai kultúra áramába.

Egyesek szerint a szárd különálló nyelv, mások szerint csak dialógus. Igaz, annyira elkülönült olaszországi viszonylatban, amennyire egy nehezen megközelíthető szigeten védelmezni lehet az önálló szellemi tevékenységet a külső domináns hatásoktól. A szárd kultúra fejlődése, jelenkori virágzása és jelenléte nem csak az olasz szellemi sokszínűségben bizonyíték arra, hogy Európának jobban oda kell figyelnie kis népeire és korábban árnyékban tartott, félreismert nyelveire.

Blogunkra egy, a vatikáni nyilvánosság előtt előadott szárd népi éneket válogattunk ízelítőül, illetve néhány huszadik századi szárd költő egy-egy költeményét (a Magyar Napló nyomán).

Antonio Mura
(1879-1943) pap, újságíró, költő és elbeszélő. A "Nuraghe" című szárd kulturális folyóirat rendszeres munkatársa.

AZ ÉLET PUSZTULÁSAI

Egy cigányember körülöttem forog
rézharangok lassú hangjaival,
melyek csillogó világát megnézni nem tudom,
elvesztettem az eljövő idő-magvak
éveinek reményét
az örök élet pusztulásaiban.
Térképek mutatnak nekem elhagyott helyeket,
az élet magányos határait,
az indák tüzének melege hidegen hagyja
beárnyékolt vállamat,
és fentről az idő mértékét nyújtja felém,
a birsalma kesernyés illatát.

Stefano De Bartolo fordítása



video


Benvenuto Lobina Villanova
Tulóban (Cagliari járásában) született 1914-ben. 18 éves koráig földművelők és pásztorok között élt. Autodidaktaként tanult, ezután Cagliariban dolgozott mint közalkalmazott és postai hivatalnok. 1933 óta számos folyóirat munkatársa volt, például az "S'Ischiglia"-nál is publikált. Művei kivétel nélkül szárd nyelven születtek. 

EMLÉK

Hajdani szerenádok
emléke
jött el ma éjjel újra
zárt ablakod alá.
Merre,
mondd, merre vagy?
Egy éjen át
kutatva járt utánad,
elhalón,
a zene és az ének,
keresett forrásnál, folyónál,
szőlőskertekben, úton,
hol más körmenet vonul el:
hiába.
Virrad, más se hallik,
mint temetőkapuban,
szilfaágak közt a szél susogása.
Mégis,
a hang mintha csak régi szerenádok
zenéje, énekszava volna:
végre rádtalált a nagy keresésben.

Szénási Ferenc fordítása


Francesco Masala
1916-ban született, tanított, újságírói és kritikusi munkát is folytatott. Főképp költőként ismert, de drámát és prózát is írt. Magyarul Azok a fehérajkúak címmel verseskötete jelent meg 1975-ben.

SZÖVŐLÁNY REGGELI DALA

Kakasnép kántál, mint piros süveggel
fején megannyi bíboros, ha virrad,
s a takács szívéhez koppantja öklét.
Ujja alól ezernyi minta nő ki:
vérszirmú szekfűszálak,
szállongó hó pihéi,
korallok sűrű fürtje,
kibomló rózsakelyhek,
arany búzakalászok,
a nap öreg szüléje,
a holdfogat lovai,
a holtak angyala,
a hétfájdalmú szűz,
szívében tövissel.
Sorsom, akár a szeder változása:
fehér korában ifjú lányka vágya,
menyecske verítéke, ha piroslik,
megfeketül: gyászol az özvegyasszony.
Három szálból szőtt álom,
három szálból szőtt sors:
az életút fehérből,
a szerelem pirosból,
a halál feketéből.

Szénási Ferenc fordítása


(bakter összeállítása)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése