2010. november 24., szerda

Dalosfüzet (4)

Az alábbi nótát sokan és sokféleképpen énekelték már. Legtöbb előadó - így az itt látható-hallható Szabó Szilvia is, de ugyanez elmondható Kovács Apollóniáról - egy-két jellegzetes strófára rövidíti az amúgy hosszú lére eresztett, hiperszentimentális kesergő dalt. Dalosfüzetünk szorgalmas lejegyzője valószínűleg egy négy strófás változattal ismerkedett fél évszázaddal ezelőtt, mi most csak azokat adjuk vissza a kéziratnak megfelelően, de érdekesség kedvéért megadjuk a forrást (a linket), ahol a felduzzasztott, valószínűleg rákos sejtként burjánoztatott szöveget a maga teljességében tárolják.


Cigány vagyok

Cigány vagyok, árok partján születtem.
Nem ragyogott fényes csillag felettem.
Rongy a ruhám, sátor az én palotám,
Könnyes szemű cigányasszony az anyám.

Elmúlt a nyár, elmúlt az ősz, itt a hó,
Az legyen a síromon a takaró.
A fejfámra ne boruljon senki se,
Odalenn már nem fog fájni semmi se.

De szeretnék a templomba elmenni,
Mikor a babámat viszik esketni.
Meghallgatnám, mint tagad ki szívéből.
Megkérdezném, nem fél-e az Istentől?

Kivágyom a temetőbe pihenni,
Ott ahol a szív már nem fog dobogni.
Azt mondják, hogy ott is van egy új élet,
Ott sem fogok mást szeretni, csak téged.

video

1 megjegyzés:

  1. Ez volt anyai nagyapámnak - akit mellesleg nem ismertem, mert születésem előtt meghalt - kedvenc nótája, eme szöveggel (özvegy nagyanyám énekelte gyakran):

    Szegény vagyok, árok partján születtem
    Egy csillag sem ragyogott énfelettem
    Rongy a ruhám, sátor az én palotám,
    Könnyes szemű öregasszony az anyám.

    Esik eső, szép csendesen hull a hó
    Az lesz majd a síromon a takaró,
    A fejfámra ne boruljon senki sem,
    Hisz odalenn már nem fog fájni semmi sem.

    (Fejből írtam - ők ezt a variánst ismerték Aradon)

    VálaszTörlés