Elekes Ferenc
CSÁNGÓ MADONNA
A guadalupei jelenésről szóló első beszámolók szerint Juan Diego, egy közrangú megkeresztelt indián 1531. december 9-én – mindössze egy évtizeddel azután, hogy a spanyolok elfoglalták Tenochtitlánt – találkozott a Szűzzel a Tepeyac dombon. A Szűz Nahuatl nyelven azt kérte, azon a helyen építsenek apátságot, de amikor Juan Diego ezt elmondta Juan de Zumárraga püspöknek, az valamilyen csodás jelet kért a történet igazolására. Ekkor a Szűz azt mondta Juan Diegónak, gyűjtsön virágot a dombról.
Tél volt, amikor nem nyílnak virágok, az indián mégis rózsákat talált és tilmájába gyűjtötte, majd átadta őket a püspöknek. Amikor a rózsák kihullottak a lepelből, a ruhán ottmaradt a Guadalupei Szűz képének lenyomata.
A fenti sorokat a Wikipédiából vettem, mert szépnek találom ezt a téli virágszedést, mely Mexikóvároshoz kötődik, de fordulhattam volna a Bibliához is, vagy a régi és új művészetekhez. Rengeteg adoma, dogma, feltételezés, kinyilatkozás övezi azt a fogalmat, amit röviden szólva Madonna jelenségként tárgyalhatnánk a végtelenségig.
Csángó madonnának neveztem el ezt a festményt, amelynek szerzőjét nem ismerem, csak azt látom ezen a képen, hogy ennek a lánynak az arckifejezése figyelemre méltó. Sok szépséget, nyugalmat áraszt ez az arc, kezeit nézvén elképzelem e gyönyörű teremtés hézköznapjait, a csángó hétköznapokat, amikor ez a lány épp ruhát mos, tereget, vagy kapál a kicsiny kertben, s elképzelem az ünnepeket is, midőn magára ölti a virágokkal hímzett ruháját, s végigmegy a falu főutcáján egy vasárnap délután.
Kár, hogy semmit nem tudok a kép festőjéről. Azzal vigasztalom magam, hogy igazi mester készíthette, ihletett pillanatában, amikor képzeletében virágok nyíltak.
Oldalak
- Főoldal
- Szántó György: Mata Hari
- Supka Géza: Az átkozott asszony
- Dusán-antológia
- A horror klasszikus mestere
- Tóth István: Herbárium és Besztiárium
- A félelem bére
- Parasztbiblia
- Tánczos G. Károly
- A Mestó-tengerszem titka
- Baudolino dalol
- Sorscédulák a nagy háborúból
- Hová tűnt a katonatiszt avagy a nagy háború apró csodái
- Erdélyi képregény - Kós Károly: Varjúnemzetség
- Antoine de Saint-Exupéry: Citadella-breviárium
- Kosztolányi Dezső a pesti utcán (breviárium)
- Karinthy Frigyes: A feleségem beszéli (breviárium)...
2012. január 21., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése